A szexuális kizsákmányolás áldozatává válás fő tényezője a mélyszegénység, roma származás, állami gondozás, de Magyarország esetében a gyermekek korábbi bántalmazása is kulcsfontosságú kockázati tényező - olvasható az ECPAT és a Hintalovon Alapítvány legfrissebb, a gyerekek szexuális kizsákmányolását vizsgáló országjelentéséből.
Magyarország közel 10 milliós lakosságából 1,7 millió gyermek. A szegénységi kockázatnak a gyerekek, de különösen a roma kisebbség tagjai vannak leginkább kitéve: 2019-ben a 0-16 év közötti gyermekek 21,6, a 16-24 év közöttieknek pedig 23,5 százaléka volt kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának, szemben az össznépességi 18,7 százalékos aránnyal. Ráadásul a gyermekeket nevelő háztartások nagyobb valószínűséggel szegények, mint a gyermektelenek, a gyerekesek esetében pedig a 3 gyermeknél több gyermeket nevelő családokat (38,4 százalék) és az egyedülálló szülőket (62,3 százalék) fenyegeti leginkább a szegénység - mutat rá a jelentés az Európai Bizottság adatai alapján.
Magyarországon a szegénységi kockázat nagyobb még az alacsony iskolai végzettségűek között és az is nagyon komoly hatással van egy család jövedelmi szintjére, hogy milyen településen él (minél nagyobb egy teleülés, annál nagyobb az ott élő családok bevétele).
Ezek alapján nem meglepő, hogy Magyarországon az EU legfejletlenebb térségei között számontartott térségeiből, az ország északi-északnyugati (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és délnyugati (Baranya megye, Tolna megye) részeiről származik az emberkereskedelem áldozatainak jelentős hányada (kor és a kizsákmányolás formája szerinti bontás nélkül).
A jelentés arra is rámutat, hogy a szexuális kizsákmányolás áldozatává válásának veszélye nagyobb azon gyermekek körében, akiket családjukból kiemeltek, és állami gondozásban élnek. Márpedig Magyarországon mintegy 20 ezer gyermek él állami gondozásban, akiknek egyharmadát anyagi okokból emelik ki a családjukból.
A jelentés felhívja a figyelmet, hogy minden évben jelentősen növekszik a gyermekek sérelmére elkövetett, szexuális kizsákmányolás valamely formája miatt folyó büntetőeljárásoknak a száma. Ezek a bűncselekmények 2019-ben 225 áldozatot tettek ki. Ez a szám azonban csak a jelentett és bíróság elé került ügyek számát jelöli. Miután az ilyen bűncselekmények rendszerint nem jelentik be, a területen hatalmas a látencia, ezért az áldozatok száma ennél valószínűleg jóval magasabb lehet - hangsúlyozzák a jelentés készítői.
Online zaklatás
A jelentés a gyerekek szexuális kizsákmányolási formáinak több fajtáját veszi sorra. Egyebek mellett rámutatnak, hogy az online térben jelentősen megugrott a gyermekek szexuális zaklatása. Egyrészt különböző felmérésekből látszik, hogy bűnözők az interneten próbálkoznak kiskorúakkal, de ami ennél riasztóbb, hogy az INHOPE Internetes Forródrótok Nemzetközi szövetsége - amelynek Magyarország is tagja - szerint 2019-ben a hotline-ok által elemzett, feltételezhetően gyermek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalomnak minősülő tartalmak 92 százalékban 0-13 év közötti gyermekeket és 91 százalékban lányokat ábrázoltak.
A magyar Főügyészség adatai is hasonló képet festettek: 2019-ben a "gyermekpronográfia" bűncselekmény sértettjeinek 92 százaléka volt lány. A számokból az is kitűnt, hogy a sértettek körében megnőtt a fiatalkorúak (14-17 év közötti) aránya, ami arra is utalhat, hogy a szexting során közzétett intim felvételek miatt indult eljárások száma is emelkedett, mivel ez a magatartási is "gyermekpornográfia" büntetőjogi tényállása alá esik.
A jelentésből emellett az is kitűnik, hogy alig 10 év alatt jelentősen megugrott a "pedofil tartalom" kategóriában érkező bejelentések aránya: az NMHH internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálata, az Internet Hotline (IH) platformján keresztül (amely 2012 óta az INHOPE teljes jogú tagja) 2011-ben beérkező összes bejelentés 7,7 százaléka volt "pedofil tartalom", ami 2020 első felére 41,6 százalékra emelkedett. Az így bejelentett tartalmak megvizsgálását követően az NMHH 23,7 százalékát minősítette feltételezhetően gyermekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalomnak.
Szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelem
Az EU-statisztikák Magyarországot elsősorban származási és tranzitországként tartják nyilván, ahonnan Svájcba, Hollandiába, Németországba, Ausztriába és az Egyesült Királyságba utaztatják a legtöbb áldozatot. A 2015-2016-ban az EU-ban regisztrált magyar áldozatú emberkereskedelem-esetek 96 százaléka volt szexuális célzatú, az áldozatok 89 százaléka nő volt. Az EU tagállamaiban 2015-2016-ban regisztrált összes gyermekáldozat közül a magyar nemzetiségű volt a legtöbb, 647 az 1310-ből, amiből 86 százalék lánygyermek.
A fent említett időszakban regisztrált magyar nemzetiségű szexuális célú emberkereskedelem áldozatainak 64 százaléka volt gyermek. A magyar nemzetiségű áldozatok 7,4 százaléka, körülbelül 71 fő pedig 11 éven aluli volt.
Korai vagy kényszerházasság
A gyerekek szexuális kizsákmányolásának egy formája lehet a korai vagy kényszerházasság is, amelyről meglehetősen gyér adatok állnak rendelkezésre, ezért a civilek szerint a látencia is nagy e téren. A KSH adatai szerint nem tűnik annyira jelentősnek a fiatakorúak házasságkötése: 2012-től Magyarországon az éves házasságkötéseknek 3 százalékát teszi ki a 18 év alattiak házassága. 2018-ban például 370 18. évnét be nem töltött lány és 33 fiú kötött házasságot, ami a megelőző négy év adataihoz hasonlóak. A jelentés ugyanakkor az UNICEF-re hivatkozva kiemeli, hogy Magyarországon a házassággal könnyen el lehet titkolni a kizsákmányolt lányok emberkereskedelmét.
Szintén magas látencia jellemzi a 16 év alatti gyermekek családok általi kiházasítását is, amelyet egyébként a jogszabályok tiltanak.
Törekvés az van
A jelentés megjegyzi, hogy Magyarországon számos és folyamatos törekvés látszik az emberkereskedelem elleni küzdelem területén, de még mindig vannak szabályozási és gyakorlati hiányosságok, valamint gyakoriak a problémával kapcsolatos ellentmondások is. Az emberkereskedelem kifejezést például a magyar törvényhozás és jogalkalmazás tág értelemben használja, így a szexuális kizsákmányolás több formája is az emberkereskedelem büntetőjogi tényállása alá tartozik.
A tanulmány rámutat, hogy 2020-at megelőzően a szexuális kizsákmányolás gyermekáldozatait a hatóságok számos esetben elkövetőként kezelték szexuális szolgáltatások nyújtása miatt, semmibe véve kiszolgáltatott helyzetüket. A 2020-as törvénymódosításokat követően viszont ez annyiban változott, hogy a rendőrségnek általános védelmi intézkedéseket kell alkalmaznia abban az esetben, ha az azonosítás során felismerik, hogy a szexuális szolgáltatást nyújtó személy kiskorú. A törvénymódosítások szerint nem indíthatnak vele szemben szabálysértési eljárást. A jogszabályváltozás előtt több gyermek került szabálysértési eljárás alá szexuális szolgáltatások felajánlásáért, mint ahány gyermek szexuális kizsákmányolás valamely formája miatt indult büntetőügyben sértettként volt jelen - mutat rá a tanulmány.
Bár a 2020-as törvénymódosítás több kiskaput bezárt még mindig szükségesek további jogszabáváltoztatások annak érdekében, hogy a gyermekek védve legyenek a szexuális kizsákmányolás minden formájától.
A civilek továbbá rámutatnak, hogy bár gyermekközpontú, gyermekbarát igazságszolgáltatás terén számos intézkedés van érvényben, még mindig hiányozik egy, a szexuális kizsákmányolás gyermekáldozatai számára elérhető, összehangolt válaszrendszer és egy speciális felépülési és reintegrációs szolgáltatási rendszer.
Emellett Magyarországon a gyermekek részvételét sem ösztönzik a kormányzati döntéshozatal során, pedig a gyermekáldozatok szükségleteinek szem előtt tartásához szükség van a korábbi áldozatok és túlélők részvételére is az őket érintő törvények és kormányzati intézkedések kidolgozása terén - emelik ki.
A jelentésből kiderül, hogy a 2020 és 2023 közö éveket érintően a kormány elfogadta az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló nemzeti stratégiát, valamint a 2020-2021-es végrehajtására vonatkozóan az intézkedési tervet. A terv végrehajtásával a kormány a Belügyminisztériumot bízta meg. A nemzeti stratégiában szereplő intézkedések végrehajtására a 2020-as évet érintően 91 millió forint, a 2021-es évet érintően pedig 518,5 millió forint nagyságú összeget különített el az állam részben hazai, részben pedig európai uniós forrásból.