Emiatt teljesít majd jól Magyarország - nagy meglepetés érik?

Tavaly a magyar GDP folyó áron 33,7 ezer milliárd forint volt, amelynek csaknem felét  - mintegy 16,1 ezer milliárd forintot - a háztartások fogyasztási célú kiadásai tették ki. (A kiadások 57 százalékát a bolti, áruházi kiskereskedelem szívta fel, a fennmaradó részt a szolgáltatások: többek között a vendéglátás és a közlekedés adta.)

Idén a GDP-növekményen belül is -  egyebek közt a lehívható EU-támogatások visszaesése, valamint a beruházási volumen lassulása miatt - a legnagyobb tétel nagy minden várakozás szerint a fogyasztásé lesz. Ám ez pusztán arányosítási kérdés, a családok költekezése várhatóan nem lesz számottevően nagyobb a 2015-ösnél- magyarázta Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója.

A háztartások vásárlási célú költekezése tavaly 3,1 százalékkal bővült 2014-hez képest, míg a tényleges fogyasztás 2,6 százalékos növekményt mutatott. A GfK előrejelzései szerint idén ennél egy "árnyalatnyival" nagyobb, 2,8-3 százalék körüli lehet a bővülés mértéke.

Másképp látja Virovácz Péter, a ING Bank elemzője, aki szerint nem pusztán arányváltozás lesz, mivel szerinte idén összegződnek azok a folyamatok, amelyek a rendelkezésre álló jövedelem bővülését támogatják, így a fogyasztás tényleges húzóerő lehet - akár 3,5 százalékos növekedést is elérve 2016-ban.

Nem csak a pénz, a hangulat is számít

Bár nincs szó szárnyalásról, ám a fogyasztás volumene 2015-ben már érdemben felülmúlta a válságot követő évek mutatóit, a tavalyi pozitív trendek pedig az idén folytatódnak - néhány ponton pedig erősödnek. A vásárlóerő növekszik, amelyet az idei 5-6 százalék körüli (vagy még nagyobb) bérdinamika nagyban támogat. A fogyasztásra az olcsó üzemanyagok mellett at szja-kulcs 1 százalékpontos csökkentése is élénkítően hat. (A PwC Magyarország becslései szerint az új, 15 százalékos szja-kulcs által körülbelül 120 milliárd forintos többlet jelentkezik a magyar adózóknál, amelynek nagyobb részét fogyasztásra költik majd.)

A magyar lakosság vásárlási hajlandóságát több komoly pszichés tényező is erősítheti: kedvezően hat a hangulatra, hogy a hitelek forintosítása miatt lényegében megszűnt a devizakitettség, emellett mérséklődik a munkanélküliségtől való félelem a növekvő foglalkoztatás, valamint az általános munkaerőhiány miatt - állapította meg Kozák.

Immár nem csak a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás, hanem az elsődleges munkaerőpiac is jelentősen bővül. Komoly bértömeg-növekedéssel számolunk, emellett pedig a fogyasztás lehetőségeit az is bővíti, hogy véget ért a mérlegalkalmazkodás hosszú folyamata: a háztatások jelentős része már visszatörlesztette a válság hajnalán, nagy tömegben felvett hiteleket - érvelt Virovácz.

Senkit se tévesszenek meg a számok

Kirívó aránytalanság fedezhető fel a a KSH 2015-ös adataiban, a lakossági fogyasztás 3,1 százalékos, illetve a kiskereskedelmi volumen 5,5 százalékos bővülése mögött - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Napi.hu-nak. Szavai szerint látható, hogy a valós fogyasztás jóval szerényebben bővült, mint a kereskedelem. Az ütemkülönbséget az online pénztárgépek bevezetése okozta: míg a kereskedelemben a nyugtaadással kísért forgalmat mérik, addig a fogyasztási adatoknál erre nincsenek tekintettel.

Az online kasszák tavalyi és tavalyelőtti bevezetése fehérítésre kényszerített számos kereskedőt, e trend pedig jelentősen felhúzta a mutatókat. Mivel 2014-ben csak fokozatosan épült ki az rendszer, az online pénztárgép adatok a tavalyi és a tavalyelőtti forgalom összehasonlítására alkalmatlanok.

E két év kiskereskedelmi növekedési mutatóit a becslések szerint egynegyed vagy egyharmad részben az online kasszák használata a dobta meg. Azt pedig egyáltalán nem lehet kimutatni, hogy egyes üzletekre lebontva a fehérítés, vagy a forgalom tényleges bővülése okozta-e a többletet.

Az elmúlt két évben e bázishatása éppen az év első hónapjában okozta a legszembetűnőbb növekedést, így azáltal, hogy mostanra a kasszarendszer kiépült, igen jelentős lassulást lehetett látni a januári időszakban - legalábbis a KSH adatainak tanulsága szerint.

Negatívba fordult - 1,5 százalékkal visszaesett - az élelmiszer- és élelmiszer jellegű termékek forgalma, amely a teljes kiskerforgalom 57 százalékát alkotja. Egyhavi adatból természetesen nem lehet következtetést levonni a teljes évre nézve, ám mindez jelzésértékű, különösen hogy 2015 januárjában 3 százalék felett volt az élelmiszer-vásárlások bővülése, míg 2014 első hónapjában 7,2 százalék - kommentált Vámos.

Az online kasszás változásoktól nem érintett üzemanyag- kiskereskedelem (jelentős áresések mellett) idén januárban 4,4 százalékkal bővült, azok után, hogy a tavalyi év első hónapjában még 9,3 százalékos megugrást mutatott. Így a lanyha forgalmat, csak a nem élelmiszer-kiskereskedelem tudta felhúzni 6 százalékos volumen-emelkedéssel.

Ugyanakkor Virovácz szerint a januári adatok aligha tükrözik az év további részének trendjeit, szerinte a mutató - a bázishatás elmúltával - februárban már "felkapaszkodnak".

Mi lesz majd az igazi motor?

A lapunk által megkérdezett szakértők egyöntetűen azt mondták, hogy a kiskereskedelemben nem a napi, hanem a tartós fogyasztási cikkek - a bútorok, a lakásfelszerelés, a háztartási gépek és esetleg a járművek - forgalma lehet a fogyasztás húzóereje 2016 során. A válság kitörése után e terméktípusok kereslete súlyosan visszaesett - számos háztartás pedig most igyekszik majd bepótolni a korábbi évek elhalasztott vásárlásait. Biztató, hogy a bútorok és műszaki cikkek forgalma már 2016 januárjában is 12 százalékos bővülést mutatott. Szintén az élénkülő keresletet tükrözi, hogy miközben az inflációs környezet nyomott, a tartós fogyasztási cikkek ára már feltűnően megindult felfelé.

A másik húzóerő az e-kereskedelem lehet, amely a 2013-as 200 milliárd, majd a 2014-es 230 milliárd forint után 2015-ben már 270 milliárd forintnyi forgalmat produkált. Idén a szektor, a korábbi évekhez hasonlóan 20 százalék körüli növekedéssel "sprintelhet". Az online vásárlók pedig a legnagyobb részben tartós fogyasztási cikkeket - műszaki és számítástechnikai termékeket - keresnek, amelyekhez egyre inkább felzárkóznak például a lakberendezési portékák is. Így a pótlólagos vásárlások trendje a webáruházakat is felfelé húzza.