„Már benne vagyunk a negyedik ipari forradalomban, a digitális gazdaság által pedig az ötödik felé haladunk” – mondta Xu Xiaobo, a Huawei Digital Power regionális kormányzati kapcsolatok igazgatója a vállalat átalakuló energiapiacról szóló sajtótájékoztatóján. Ebben legnagyobb szerepet a mesterséges intelligencia játssza – tette hozzá.

A károsanyag-kibocsátás csökkentésére és a karbonsemlegesség elérésére van szükség az egész világon. A legnagyobb kibocsátók egyébként az elektromos áram termelők, illetve az ipar szektor, nekik lesz igazán nagy feladatuk a következő években, évtizedekben.

Xu Xiaobo szerint

ötvözni kell a megújuló energiákat a hagyományos energiaforrásokkal, nem lehet 100 százalékban megújuló forrásokkal működtetni egy villanyhálózatot.

Ennek kialakítása közben a biztonságnak minden egyéb tényező felett kell, hogy álljon – hangsúlyozta.

„A digitális energia a legjobb partner egy jobb és zöldebb jövő elérésében” – mondta. Ennek érdekében a vállalat a hazai szereplőket nagyban segítette:

  • 3,35 milliárd kilowattos zöldenergiát termeltek,
  • 1 millió tonnával csökkentették a károsanyag-kibocsátást,
  • mindez megegyezik 2,4 millió fa elültetésével.

Mit tesz a kormány?

A piaci szereplők, az állam és a szabályozók közötti szoros együttműködésre van szükség az energetikai célok eléréséhez – erről már Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára beszélt.

„Szinte a teljes működést át kell szabni, de megéri, mert sok-sok beruházást fog hozni ez a jelentős munka” – tette hozzá.

Legnagyobb feladat annak meghatározása, hogy hogyan tudjuk teljesíteni a klímavédelmi vállalásainkat, közben azonban a fogyasztói igényeket is ki kell elégíteni. Az Európai Uniónak 2050-ig van egy ilyen célkitűzése, míg hazánknak egy külön terve is van klímacélok eléréséről.

Az államtitkár szerint a legfontosabb irány az elektrifikáció. Az elektromos áramot már most inkább helyben vagy a szomszédos országokban állítjuk elő, míg például a foszilis energiát akár többezer kilométerről szállítjuk Magyarország területére.

„Ezért fontos, hogy helyben termelődjön az energia, helyben legyenek erőműveink” – húzta alá. Steiner Attila szerint az atomenergiának itthon nagyon fontos szerepe van, azt szeretné a kormány, hogy ez az elem továbbra is a hazai energiamix kiemelt szereplője legyen.

Elmondta: a Paksi Atomerőmű működési engedélyét szeretnék 20 évvel meghosszabbítani, amennyiben a nukleáris biztonság erre lehetőséget ad. „Kibocsátásmentes energia, ezért hozzájárul a klímavédelmi célokhoz, emellett nagyon olcsón állítja elő az energiát.”

Kérdés, hogy az olcsóság kifizetődik-e, egyes szakértők szerint ugyanis az atomerőmű nem egyenlő a zöldenergia termelésével.

Megújuló energia is kell

„Más technológiára is szükség van, a megújuló energia térnyerése például már most is megállíthatatlan Magyarországon” – hangsúlyozta az államtitkár.

Ha süt a nap, az idő 10-15 százalékában önállóan működtetni tudják a teljes hazai hálózatot. Ennek a további növekedését a kormány szabályozási és támogatási programokon keresztül tudja támogatni.

Pont ezen a héten indult egy lakossági napelemtelepítési program, a Napenergia Plusz, amelyre kevesebb mint két nap alatt már több mint 17 ezer kérelem futott be. Steiner Attila emlékeztetett: az uniós források lehívásával 62 milliárd forintos keretösszegben ipari méretű pályázatot hirdetnek hamarosan, amellyel céljuk, hogy a jelenlegi kapacitást meghússzorozzák, így körülbelül 440 megawattnyi új energiatároló kapacitás tud majd csatlakozni a hazai rendszerhez. A pályázatokat február 5-től lehet majd feltölteni.

Vállalati és lakossági szinten is versenyképességi kérdés a megújuló energia: minél több energiát magunk tudunk előállítani, annál hatékonyabbak tudunk lenni, hiszen ehhez az bármikor hozzá tudunk jutni szinte ingyen. „Az önellátó modell segíti az energiaszuverenitásunkat, amely jelentős tényező a célkitűzések elérésében” – mondta Steiner Attila.

Egyéb megújuló energiákkal kapcsolatban a vízerőműveket említette, amely szintén egyre nagyobb szerepet kap hazánkban: „amikor olcsó a villamos energia, akkor egy hegybe feleresztjük a vizet, amikor drága akkor leengedjük”. Tovább szeretnék csökkenteni a rendszerhasználati díjakat is  – hangsúlyozta. Ennek módjáról és időpontjáról részleteket egyelőre nem árult el az államtitkár.

Pozitív jövőkép

„Turbolens időszakát éljük az energiapiacnak, idén azonban már sokkal jobb hírekről tudunk beszámolni, mint az előző 1-2 évben” – értékelte a piac helyzetét Szoboszlai Beáta, a PwC Hungary energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadás igazgatója.

A globális trendekhez hasonlóan a magyar energiamix is átalakul, ugrásszerűen nő a megújuló termelés, míg a szénalapú kivezetésre kerül. Egyértelműen látszik, hogy a nap- és az egyéb megújuló energiák kerülnek a középpontba.

Ezek a változások nagyon sok feladatot is magukkal hoznak:

  • volatilitás a termelésben és az árakban;
  • jelentős hálózati beruházási igény;
  • az új technológiákat gyorsan kell integrálni;
  • ösztönző piaci megoldásokat kell alkalmazni;
  • az új kihívásokat a technológia integrálásával kell beépíteni.

Jelentős kihívások vannak

„Mindenképp szükség van arra, hogy a megújuló energiát át tudjuk időzíteni más időszakokra is” – hangsúlyozták.

Jelentős importokra van szükség a nyári hónapokban, sokszor akár naponta is kellett több ezer megawattos energiaexportra. Közben a téli hónapokban szinte folyamatosan import nélkül tudott működni az egész hazai rendszer kiszolgálása.

A centralizált mellett decentralizált betermelés is kell az energiaszektornak, ehhez dinamikus megoldások kialakítására van szükség – húzta alá Szoboszlai Beáta. A decentralizálás leginkább a fogyasztók és vállalkozások bevonását jelenti az energiatermelésbe.

Digitalizálódó energiapiac

Az új, digitalizált energiatárolási technológiákkal a magyar kisfogyasztók akár 70 százalékra tudják növelni a saját energiafogyasztásuk arányát a következő évtizedben – derül ki a Huawei Technologies által készített, a magyarországi energiapiac kihívásait és lehetőségeit vizsgáló Fehér könyvből.

Az okos megoldások elterjedése elengedhetetlen az energiafogyasztás és -termelés vezérléséhez, illetve az elektrifikáció és decentralizált termelés támogatásához. A kisfogyasztók szintjén az okos mérők és különböző IoT eszközök jelentősen hozzájárulhatnak a fogyasztás optimalizálásához, és akár 15 százalékot is megtakaríthatnak a háztartások számára. Ezek az eszközök monitorozzák a fogyasztási mintázatokat, amelyek alapján képesek testreszabott javaslatokat is adni a változtatásokra: például lekapcsolhatják a felesleges lámpákat, vagy alacsonyabb fokozatra állíthatják a fűtést.

Ösztönzően hatna a fogyasztókra az is, ha értékesíthetnék a megtermelt energiát, így a napelem-rendszer megtérülése gyorsabbá válna. Az európai uniós szinten elterjedt prosumer üzleti modellben a háztartások aktív felhasználóként hozzájárulnak a szolgáltatók energiatermeléséhez, így az egyéni fogyasztáson túl mások számára is értéket tudnak teremteni, amelyekért ellenértéket kaphatnak. Az üzleti potenciál ebben az esetben hatalmas

A tiszta energiára való átállás azért még nagyobb feladat hazánkban, mert nálunk jelenleg 5,2 millió hazai kisfogyasztó esetében a földgáz használatának aránya eléri az 50 százalékot, ami jóval magasabb az uniós átlagnál.

„A Huawei fejlett szoftveres és hardveres megoldásokkal is segíti az erőművek tulajdonosait és a hálózatüzemeltetőket rugalmassági képességeik fejlesztésében. A vállalat virtuális erőművi generátora egy olyan, az energiatárolóval rendelkező naperőművekhez kapcsolódó megoldás, amely a hagyományos erőművek generátoraihoz hasonló tulajdonságokkal vértezi fel az energiatárolós rendszereket” – mondta Xu Xiaobo, a vállalat regionális kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója.