Magyarországon jelenleg körülbelül 4,5 millió lakóingatlan van a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, energetikai szempontból azonban szomorú arányok mutatkoznak a lakások között. A jelenleg érvényben lévő tanúsítási rendszer szerint ugyanis a családi házaknál GG, HH, II kategóriában több mint 2 millió ingatlan van, társasházaknál pedig a lakások száma az EE, FF, GG csoportban meghaladja az egymilliót – mondta Horváth Áron a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója a Magyar Nemzeti Bank (MNB) energiahatékonysági konferenciáján. Az adatokat a legfrissebb Hitelintézeti Szemle erről szóló tanulmányából idézte, amelyből kiderül továbbá, hogy a házak és lakások energetikai besorolása között jelentős különbség van becsléseik szerint.

Aggodalomra adhat okot az az adat, amely szerint a korszerű (CC és felette) kategóriába mindössze 280 ezer magyarországi lakóingatlant becsültek – ez a teljes állomány 6,2 százalékát jelenti.

Kapcsolódó

Elavult konvektorok helyett korszerűbb hőszivattyú

Jelenleg 3 millió konvektor van Magyarországon, ezeknek a legrosszabb az energiahatékonysága, ezért mielőbb szükség lenne korszerűsítésekre – erről már Kiss Pál, a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke beszélt. Hozzátette: a műszaki megoldást helyenként kell megoldani, nem lehet egy központi, „tökéletes” megoldást találni.

A hőszivattyú megoldást nyújthat, de a lakástulajdonosoknak kell dönteni a változtatásról. Ahhoz pedig, hogy jó döntéseket hozzanak, megfelelő információval kell rendelkezzenek. Ehhez kapcsolódóan Kiss Pál arról beszélt, hogy a fűtőpanelek például nagyon népszerűek mostanság, ennek lehet, hogy annyi az egyszerű oka, hogy nem tudja a lakosság, hogy a hőszivattyú negyed annyit fogyaszt.

A problémákat a szakértő abban látja, hogy nem jut el az információ a háztartásokhoz, illetve gond van a finanszírozásban. Utóbbit nem csak a magas hitelkamatok, hanem a fogyasztói bizalmatlanság és a felújítással való kivárás is okozza. A kivárás oka egyébként valószínűleg az, hogy arra számítanak, hogy nagy kormányzati támogatások lesznek itthon.

Zöld hitelezés

Suba Levente, a K&H Bank fenntarthatósági vezetője elmondta: itthon egy száz négyzetméteres lakossági ingatlannak körülbelül 4 tonna a széndioxid-kibocsátása évente a gáz-, illetve áramfogyasztás által a pénzintézet jelzáloghitel-portfóliójában, a modernebb és energiahatékonyabb lakások esetén ez átlagosan csak 1,5-2 tonna. 2030-ig ezt 30 százalékkal szeretnék csökkenteni, 2050-ig pedig minimálisra akarják mérsékelni a bank által hitelezett ingatlanok károsanyag-kibocsátását. Szerinte a lakossági ingatlanhitelezésben a legnehezebb a klímacélok teljesítése.

Fontos, hogy egy szuper energiahatékony ingatlan:

  • sem pazarolja a vizet,
  • ne egy természetvédelmi területre épüljön,
  • ne akadályozza a biodiverzitást,
  • vagy amikor elbontásra kerül, akkor újrahasznosítható anyagok maradjanak a vázból.

„Fel kellene mérni a lakóingatlanok valós energetikai állapotát” – véli Csoknyai Tamás, a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora. Kiemelte: nemcsak a nyugati tendenciákhoz képest vagyunk lemaradásban, hanem a környező Szlovákiához és Csehországhoz viszonyítva is. Ennek az egyik fő oka a rezsicsökkentés, ami elvette a korszerűsítések vonzóságát. Az Orbán-kormány tavaly augusztusban részlegesen megszüntette a rezsicsökkentést, azóta elkezdett visszafordulni a trend, főleg az 1990-nél korábban épült családi házaknál. Nem véletlen, hiszen sokaknak egyszerűen megfizethetetlenné vált a rezsi.

2022 tavaszáig elérhetőek voltak itthon a jegybank feltételeinek megfelelő Zöld Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek, amelynél a bankok meghatározott zöld célok teljesítéséért cserében díj-, költség-, és kamatkedvezményeket adott a kölcsönt felvevőknek. Jelenleg a bankok önállóan nyújthatnak zöld hiteleket, azonban itt is van egy uniós szabályozás, aminek ilyenkor meg kell felelnie a termékeknek.

Passzív energiahatékonyság

A megújuló energiák használatát még nehezebb csatlakoztatni a meglévő rendszerekhez. Ráadásul nem is biztos, hogy a megújuló energia a legfontosabb, az energiahatékonyság sokkal fontosabb. Csoknyai Tamás szerint nem az elektrifikáció a cél, hanem a széndioxid-kibocsátás minimumra csökkentése 2050-re. Ennek jelentős részét meg lehet tenni passzív módon is energiahordozótól függetlenül.

„Ha a korszerűsítéssel nem foglalkoznánk, csak az új, megújuló energiás ingaltanok építésével, akkor 150 évet kellene várni a cél eléréséhez” – húzta alá.

Több állami támogatás kellene?

A szakértők a kerekasztalbeszélgetésen többször is felvetették az állami támogatás lehetőségét. Önmagánban ugyanis egy olcsó hitel nem fogja ösztönözni a lakosságot a korszerűsítésre – hívta fel a figyelmet a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke.

Az állami támogatásokkal több társadalmi csoport számára válna elérhetővé a korszerű, energiahatékony ingatlan. A lakosságnak ugyanis elsősorban nem az a célja, hogy zöldebb ingatlanban éljen, hanem egész egyszerűen rezsiköltségét akarja csökkenteni és az ingatlan forgalomképességét és árát növelni. Ehhez az energiahatékonyság tudatosítására és edukációra van szükség elsősorban – itt a szektor összes szereplőjének nehéz feladata van.

„Vonzó ajánlatokra van szükség. Kellene állami, segítség és támogatás.” – húzta alá Kiss Pál.