„Egyes napokon fekete lyukként szippantjuk be a környező országokból az elérhető energiát” – fogalmazott az Economxnak Holoda Attila energetikai szakértő, akivel az Orbán Viktor évértékelőjén a miniszterelnök energiafüggetlenségről tett állításait vettük górcső alá. A kormányfő szerint ugyanis 

  • a zöldenergiának köszönhetően „ki tudunk szabadulni az energiafüggőségből”;
  • a terv Paks 2 megépítése és további naperőművek kivitelezése;
  • „naperőmű-fejlesztési programunk úgy vágtat, mint egy megbokrosodott ló, már több mint 5600 megawatt kapacitással rendelkezünk”, 
  • az energiafogyasztás 15 százalékát már megújulóval állítjuk elő;
  • a tartalék erőműveket hamarosan felépítjük, a földgázösszeköttetésünk is csak Szlovénia irányában hiányos;
  • „pár lépésre vagyunk tehát a teljes energiafüggetlenségtől”.

Holoda Attila szerint a miniszterelnök által közölt adatok pontossága kérdéses, mivel „gyakran összemosódik a fogyasztás és a hazai termelés aránya”. A megújuló energiaforrásokból származó termelési adatok kapcsán fontos megkülönböztetni az energiafelhasználást és -termelést, mivel ezek nem azonos fogalmak.

Kapcsolódó

15 százalék megújuló – az jó vagy rossz?

A szakértő szerint nem ez a szám – a megújulók aránya – most a legégetőbb probléma, hanem egy másik: a magyar villamosenergia-fogyasztás egyik kevésbé ismert aspektusa, hogy annak közel 25 százaléka nem közvetlen hazai termelésből származik, tehát import. „Ez a tény ritkán kerül nyilvánosság elé, és gyakran árnyékban marad a nagyobb, pozitív számok mellett, amelyeket a vezetők szeretnek hangsúlyozni” – fogalmazott Holoda Attila. 

És éppen a háztartási méretű, napelemes kiserőművek hozzájárulása marad rejtve, mivel ezek a termelési adatok nem szerepelnek közvetlenül a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) által nyilvántartott statisztikákban. Ezek a kiserőművek, amelyek a magasfeszültségű hálózaton kívül esnek, gyakran csak becslések alapján értékelhetők, és adatuk nem része a hivatalos termelési számadatoknak. A szakértő szerint a háztartási napelemek (a háztartási méretű kiserőművek – HMKE) által előállított, de nem felhasznált energia mennyisége körülbelül 2 terawattóra lehet évente.

Kép: Economx

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a HMKE nélkül számított megújuló energia aránya a teljes energiafogyasztásunkhoz képest körülbelül 14 százalék – ha ezt vesszük alapul, akkor Orbán Viktor túl sokat nem tévedett Holoda Attila szerint, aki kiemelte, hogy ezek az adatok azonban nem pontosak. 

„Az a faramuci helyzet van, hogy a kínai és dél-koreai inverter gyártók sokkal pontosabb információval rendelkeznek sok esetben a tényleges termelésről”

– tette hozzá. Ugyanis az energetikai hivatal is legtöbbször csak a különbözetet látja, „tehát azt, ami ténylegesen kimegy a rendszerbe, és nem feltétlenül látják azt, ami a ténylegesen meg is termelt mennyiség”. 

„Borzasztó magas” az import aránya

Az energiapiaci szakértő szerint borzasztó magas az import aránya, főleg annak fényében, hogy 2025-ben elvileg le kéne zárni például a Mátrai Erőművet, ami majdnem 3 terawattórát termelt az elmúlt évben.

Ez pedig jelentős tétel annak fényében, hogy Magyarország 

  • villamosenergia-fogyasztása 44 terawattóra körül van,
  • villamosenergia-termelésünk pedig körülbelül 34.

A miniszterelnök pedig arról beszélt évértékelőjében, hogy az úgynevezett „tartalék erőművek” hamarosan elkészülnek. Holoda Attila szerint, amennyiben az épülő, három darab gázos erőműről van szó, akkor az összesen 1650 megawattot jelent – összesen, ha folyamatosan mennek. Az éves szinten körülbelül 14,4 terawattórát jelent – alaperőműként funkcionálva, nem tartalékként.

Ha ezt a 14-et hozzátesszük a 34 terawatthoz – villamosenergia-termelésünk most ennyi –, akkor körülbelül 48-49 terawattóránál tartunk. „Azzal már a saját fogyasztásunk nagyjából meglenne” – fogalmazott a szakértő.

Viszont ebből lejön majd a barnakőszén, azaz a lignittermelés – a Mátrai Erőmű – legkésőbb 2027-ben, ami körülbelül 3 terawattóra, és már rögtön újra csak 46 környékén leszünk. Holoda szerint fokozza a problémát, hogy az előrejelzések szerint 2030-ra 60 terawattóra lesz az ország áramfogyasztása – többek között a hazánkba érkező akkumulátorgyárak és autógyárak miatt. Ez azt jelenti, hogy lóg a levegőben körülbelül 13 terawattóra.

Tehát gyakorlatilag – az importarányt nézve – majdnem ugyanott leszünk.

„Szóval most arra számítunk, hogy nemcsak ezt a 25 százalék körüli mennyiséget fogjuk importálni, hanem még az új, megnövekvő energiaigényt is” – fogalmazott Holoda Attila, aki szerint jelenleg mindenki arra számít, hogy „korlátlan” az elérhető import.

A probléma alapja szerinte az, hogy a szomszédos országokból vásárolunk villamosenergiát, és arra számítunk, hogy ez a jövőben is így lesz – ha nem lesz elegendő saját erőművi kapacitásunk. „Tehát ha vásárolnunk kell, az bizony azzal fog járni, hogy nem ártana, ha jóban lennénk a szomszédos országokkal” – mondta az energetikai szakértő. Szerinte ugyanis az az alapprobléma, hogyha jelenleg az import mennyiség körülbelül 11 terawattóra, amire rájön még 2030-ig 13 terawattóra, akkor az importunk aránya még nőne is a jelenlegi 25 százalékhoz képest.

Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Mi lesz Pakssal?

Jelenleg az új paksi atomerőmű várhatóan 2032-ben kezdhet el termelni, de Holoda hallott már 2035-ös „folyosói pletykákat” is. Korábban Paks II. még arra volt „szánva”, hogy majd kiváltja a Paks I.-et.

„Már ott tartunk, hogy Paks I.-ről is mindenki úgy beszél, mintha azt vinnénk tovább. De egy üzemidő-hosszabbításhoz is egy-egy blokknak le kellene állni körülbelül egy-egy évre.

Azaz lesz durván négy évünk, amikor Paks I. sem lesz, csak Paks 0,75”

– mondta a szakértő, hozzátéve, hogy egy-egy paksi blokk kiesése 500 megawattot jelent.

Zöld-e az atomenergia?

Orbán Viktor szerint „Brüsszel már beletörődött”, hogy az atomerőműveket is zöld erőműveknek kell nyilvánítani. Holoda Attila szerint a zöldek nem tekintik annak, az Európai Unió pedig azt mondja, hogy karbonsemlegesként tekinthető – mert CO2-kibocsátással valóban nem jár. „Kvázi zöldnek vagy majdnem zöldnek” – tette hozzá. Mert a karbonsemlegesség mellett sok egyéb más probléma is felmerül a hulladékhasznosítástól a kiégett fűtőelemekig. Szerinte a legjobban akkor járunk el, ha karbonsemlegesnek tekintjük, és nem zöldnek.

„Nem tudom, hogy ki sugallja a miniszterelnöknek, hogy az az 1650 megawattnyi gázerőműves teljesítmény, amit be akarnak majd léptetni újonnan a termelésbe, az majd pótol mindent” – fogalmazott Holoda. Szerinte ezekre valóban tartalék erőműként kellene tekinteni – hogy miért, arra egy példát is hozott:

„Be van építve napelemből nagyjából 5600 megawatt, amire mindenki felkapja a fejét, hogy az már több mint két Paks. De ez a beépített teljesítmény a napelemeknél azt jelenti, hogy reggel, mikor fölkel a Nap, akkor az 10 százalékot tud, vagy még kevesebbet, és a csúcsban sem éri el ezt az 5600 megawattot. A tavalyi évben a beépített 5600 megawattnyi teljesítménynek a MAVIR által regisztrált maximális értéke csak 2800 megawatt volt.”

Ha ezekre még rárakjuk a nem, vagy csak nehezen mérhető háztartási méretű kiserőműveket – a fenti példa alapján ugyanezzel az aránnyal számolva –, akkor még hozzájöhet körülbelül, nagyságrendileg 3800 megawatt. „A naperőművek nem fordulnak a nappal együtt, így ezekkel a számokkal csak dobálózni lehet, sok értelme nincsen, mert a beépített kapacitás nem azt jelenti, hogy annyit valaha is le fog adni” – hangsúlyozta a szakértő.

Holoda Attila egy másik példát is hozott a kiszolgáltatottságra: január 9-én este

„Magyarország fekete lyukként viselkedett, azaz mindenhonnan ömlött ide az energia”.

Csúcsot döntött az ország energiafogyasztása, 7,7 gigawattot fogyasztottunk – de csak 4-et termeltünk. „Majdnem ötven százalékot importból kellett hoznunk. Tehát fekete lyukként szippantjuk be a környékből elérhető energiákat” – mondta a szakértő.

Átverés volt a rezsicsökkentés, csak az emberek nem értik

Az elmúlt tíz év elszalasztott lehetőségek sorozata – már ami az energiapolitikát illeti – ráadásul a kormány tudatosan megtévesztette a magyarokat, amivel hosszútávú és szinte jóvátehetetlen nehézségeket okozott a társadalomban – mondta Holoda Attila az Economx podcastjában. A második Orbán-kormány egykori helyettes-államtitkára szerint az embereket könnyű megtéveszteni, különösen akkor, ha úgy érzik, hogy abból előnyük származik.