Magyarország az Európai Unióban az egyik leginkább kitett állam az orosz energiahordozók felé. A magyar földgázbehozatal 95 százaléka, a teljes magyar energiaellátás 20-30 százaléka függ az orosz gáztól, miközben a magyar kőolajimport 64 százaléka is Oroszországból érkezik. Ennek fényében nem véletlen, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány az EU-s egyeztetéseken erősen tiltakozott, hogy az orosz energiaszektort is szankciókkal büntessék Ukrajna katonai megszállása miatt.

Az elmúlt napokban azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította a gyakorlatilag az Európába irányuló gázexportban teljesen monopol helyzetben lévő Gazpromot, hogy csak rubelt fogadjon el a szállítmányokért. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a legtöbb tagállam elutasítja, hogy dollár és euró helyett rubellel fizessenek a gázért, ezért elképzelhető, hogy egy hét múlva teljesen leállnak a szállítmányok (bár valószínűbb, hogy Moszkva csak ijesztget, ahogy arról részletesen írtunk). Ha a gázszállítmányok Putyin lépése miatt mégis leállnak, akkor az energiaköltségek jelentősen emelkedhetnek.

A magyar kormány viszont kitart a rezsicsökkentés fontossága mellett – Orbán Viktor még Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számonkérésére is kizártnak nevezte az orosz energiahordozók szankcionálását –, valószínű, hogy egy esetleges ellátási gondnál is fenntartanák az árbefagyasztást, így a piaci drágulást a lakossági fogyasztók nem érzik majd meg. Ha leállna az export, a költségek emelkedek, akkor – mint azt a Napi.hu és a Pulzus Kutató március 23-24–én készült, a felnőtt magyar lakosságra reprezentatív kutatása mutatja –, itthon nagyon népszerűtlen lenne, ha az orosz energiafüggés kárára emelkednének a rezsi- és üzemanyagköltségek.

Inkább a rezsicsökkentés, mint szabadulni Putyintól

A teljes magyar felnőtt lakosság 62 százaléka nem lenne hajlandó többet fizetni a rezsiért és az üzemanyagért, ha ezzel megszűnne az orosz import. Alig 24 százalék fizetne legfeljebb 10 százalékkal többet, mindössze minden tizedik magyar viselne el 11-30 százalékkal magasabb energiaköltségeket. Az 50 százalékos drágulást pedig csak 2 százalék tolerálná – derül ki a reprezentatív mérésből. 

Ha nem is nagy, de már érezhető különbség látszik a férfiak és a nők hozzáállásában: előbbi csoportnál csak 22 százalék fogadna el maximum 10 százalékos rezsi- és üzemanyagdrágulást, míg 16 százalékuk 11-30 százalékot is elviselne, ha ezzel Vlagyimir Putyin elnök országától kevésbé függene Magyarország. A férfiaknak csak 56 százaléka ellenezne bármilyen drágulást, miközben a nőknél 65 százalékos az arány, viszont náluk többen, 27 százalék tart elfogadhatónak egy 10 százaléknál kisebb áremelkedést.

Meglepő, de a nyugdíjas korosztály ellenzi legkevésbé a függetlenedést, még ha az drágulással is jár: 29 százalékuknak elfogadható a legfeljebb 10 százalékos költségnövekedés, 11 százalékuk még elviselné 11-30 százalékos drágulást is, összesen csak 58 százalékuk ellenez bármilyen drágulást az energiakiadásokban. Ehhez képest a 40-59 éves korosztály 66 százaléka nem támogatja az energiafüggetlenséget, ha azért neki bármennyivel is többet kell fizetnie üzemanyagra vagy rezsire. Mindössze 21 százalékuk viselne el egy maximum 10 százalékos drágulást. A fiatalabb generáció, a 18-39 évesek 23 százaléka még egy enyhe áremelkedést elfogadna, de 61 százalékuk minden őt terhelő energiaköltség növekedést elutasít.

A diplomások többsége beintene Moszkvának

A legnagyobb megosztottság a különböző iskolai végzettséggel bírók között látható: a felsőfokú tanulmányaikat befejezett magyarok alig 33 százaléka ellenzi, hogy dráguljon a rezsi vagy az üzemanyag, ha így megszabadulhat Magyarország az orosz függéstől. 

Az egyetemi diplomával bírók 37 százaléka maximum 10, 20 százalékuk akár 11-30 százalékos energetikai költségemelkedést is elviselne. Kiemelendő, hogy 6 százalékuknak az sem lenne baj, ha legalább másfélszeres lenne a drágulás.

Ugyanakkor az alapfokú végzettséggel bírók teljes mértékben elutasítják a drágulást – vélhetően az alacsonyabb bérezésük miatt –, és mindössze 21 százalékuk viselné el, ha akármennyit emelkedne a rezsiszámlájuk vagy a benzinköltségük, 79 százalékuk minden őt érintő áremelkedést elutasít.

A középkorúaknál megint többségben vannak, akik elviselnék, ha a saját energetikai kiadásaik emelkednének, csak 48 százalékuk utasít el bármekkora arányú drágulást, ha az csökkenti az oroszokkal szembeni kitettséget. Mintegy 35 százalékuknak elfogadható a maximum 10, 12 százalékuk még a 11-30 százalékos drágulás is. 

Lakóhely szerint vizsgálva a magyar társadalmat már nem látszódnak nagy különbségek: a városi lakosság körében vannak a legtöbben (64 százalék), akik bármilyen rezsi- vagy üzemanyagköltség emelkedést elutasítanak. A legkevésbé a fővárosiak ellenállók: csak 55 százalékos körükben a teljes ellenérzés, míg 27 százalékuk 10 százalékos emelkedést elfogadhatónak tart. A községekben lakóknál is 27 százalék visel el enyhe drágulást, de 63 százalék már bármekkora rezsidíj emelkedést elutasít.


A kutatásról

A felmérés 2022.03.23-03.24 között készült, 1000 fős mintán, a 18 év feletti magyar lakosságra nézve nemre, iskolai végzettségre, lakóhelyre és életkorra is reprezentatív.Legyél Te is véleményvezér, csatlakozz a Pulzushoz!

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.