A Nemzetgazdasági Minisztérium illetékesei a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárával, Angel Gurriával együtt mutatták be a nemzetközi szervezet Magyarországról szóló jelentését, hazánk OECD tagságának 20 éves évfordulója alkalmából. A főtitkár az országjelentés bemutatásán elismerően szólt a magyar gazdaság teljesítményéről.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az országjelentés bemutatásán négy dolgot emelt ki az elemzésből: a gazdasági növekedést, az államadósság csökkenését, a külső sérülékenység csökkenését és a munkahelyteremtésre vonatkozó intézkedéseket. Varga szerint a jelentésben az OECD visszaigazolja ezeket az intézkedéseket és elismerően szól az elért eredményekről. Varga szerint a jelentés objektíven tükrözi a magyar gazdaság teljesítményét.
Ezzel egyidejűleg azonban a jelentés figyelmeztető jelekre is felhívja a figyelmet, amelyeken nem ártana javítani, ha tényleg fenntartható növekedést szeretne elérni a magyar kormány.
"Válámi ván"
A nemzetközi szervezet megállapítja, hogy az államadósság csökkenésével és a folyó fizetési mérleg többletével javult a makrogazdasági egyensúly. Visszaszorult a pénzügyi sérülékenység, de a nem teljesítő hitelek aránya még mindig magas, ami visszafogja a banki hitelezést.
A növekedés 2012-től erős fellendülést mutat, a fenntartható növekedés eléréséhez azonban az üzleti szektor erősítését és a munkaerő képzettségének fejlesztését célzó, strukturális reformok végrehajtására van szükség.
| Mutatók | 2016 | 2017 |
| GDP-változás (év/év, %) | 2,5 | 3,0 |
| Potenciális GDP-változás (év/év, %) | 1,8 | 1,9 |
| Munkanélküliségi ráta (%) | 5,8 | 5,3 |
| Fogyasztói árindex (év/év, %) | 0,7 | 1,7 |
| Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP %-ában) | 5,4 | 5,1 |
| Költségvetési egyenleg (GDP %-ában) | -1,9 | -2,5 |
| Bruttó államadósság (GDP %-ában) | 74 | 73,1 |
| Forrás: OECD | ||
"De ném áz igázi"
A gyorsabb növekedés fő hajtóereje az üzleti tőkefelhalmozás és az uniós források felhasználása. Ugyanakkor a helyi üzleti beruházásokban - különösen a kis- és középvállalkozások (kkv) esetében - erős korlátozó tényező a gyakran változó szabályozási környezet. A megfelelő reformok elősegíthetik a helyi vállalatok - amelyek főként kkv-k - integrációját a globális értékláncokba.
Az OECD megállapítja, hogy rendkívül gyorsan változnak a készségkövetelmények a munkaerőpiacon, amire lassan reagált az oktatási rendszer. Így sok végzős diákot a megfelelő készségek nélkül, gyenge alkalmazási képességgel bocsátanak a munkaerőpiacra.
Az OECD - az Európai Bizottsághoz hasonlóan - kiemeli, hogy a közmunkaprogram nem elég hatékony, a program keretén belüli képzések nem vértezik fel a résztvevőket a megfelelő készségekkel. Emellett a nők munkaerő-piaci részvételét is kevesli a nemzetközi szervezet.
Még mindig
Az OECD megállapítja, hogy az államadósság még mindig magas a gazdaság nyitottsága és sérülékenysége szempontjából, a közkiadások pedig - különösen Magyarország jövedelmi szintjéhez képest - túlzottak. Ezt fokozatosan csökkenteni kellene ahhoz, hogy a strukturális hiány mérséklődjön. A villamosenergia-ágazatban korlátozni kéne az állam kötelezettségeit.
Külön stratégiát kellene kidolgozni a nem teljesítő hitelek magas arányának csökkentése és a hitelezés fellendítése érdekében - különösen a kkv-szektorban - , és az állami részvétel mérséklésével erősíteni kellene a bankszektoron belüli versenyt.
Az adórendszer még mindig erősen támaszkodik a munkaerő megadóztatására. Ennek orvoslására fel kellene venni a kesztyűt az adócsalókkal szemben. Emellett a nem torzító hatású fogyasztást terhelő adókra kellene helyezni a hangsúlyt.
Túl gyakran
A szabályozási környezet gyakori változásai aláássák a beruházási hajlandóságot. Az OECD szerint javítani kellene a jogszabályalkotás átláthatóságán és stabilitásán. Mérsékelni kellene a bürokráciát és alaposabban fel kellene mérni a szabályváltozások várható hatásait.
A kivételezések és a hálózatos iparágakba való belépési korlátok miatt romlott a versenyhelyzet. Az OECD azt javasolja a magyar kormánynak, hogy szüntesse meg az ágazati kivételezéseket, vizsgálja felül az olyan fúziókat, amelyek korlátozzák a versenyt és csak olyan összeolvadásokat engedélyezzen, amelyek egyértelműen közérdeket szolgálnak. Emellett biztosítani kellene a harmadik felek diszkriminációmentes hozzáférését a hálózatos iparágakhoz.
Oktatás kéne
Bár a közmunkaprogram a munkaerőpiac befogadóképességének javítását célozza, a résztvevőknek csak kis aránya talál munkát az elsődleges munkaerőpiacon. Ennek orvoslására az OECD azt javasolja, hogy szélesítsék a képzések spektrumát.
A szakképzési programból kikerülők magas munkanélküliséggel szembesülnek, így felül kellene vizsgálni a közelmúltbeli reformokat és folytatni kellene a szakképzés integrálását a szakközépiskolai képzésbe.
A szervezet megállapítja, hogy a felsőoktatásban részt vevők aránya jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedekben, miközben a képzést befejezők aránya továbbra is alacsony. Ezért növelni kellene az ágazat finanszírozását és ki kellene terjeszteni ki a hátrányos helyzetűek rászorultsági alapon járó támogatását.