Európa népességszáma 2023 és 2050 között valószínűsíthetően 39,3 millió fővel fog csökkenni, az azt követő ötven évben pedig további 116,5 millióval kevesebb lakosa lesz – áll az ENSZ prognózisában.

Magyarország népessége az Eurostat prognózisa szerint 2050-re 9,2 millió főre, 2100-ra pedig 9,1 millió főre apadhat, jelenleg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint majdnem 9,6 millióan élünk az országban  – írja a statisztikai hivatal tanulmánya, amely a Népesedési Világnap alkalmából készült.


Nyolcmilliárd felett

Napjainkban a föld lakossága elérte, sőt már meg is haladta a 8 milliárd főt. Az 1950. évi 2,5 milliárd fő megkétszereződéséhez 37 évnek kellett eltelnie, ezt követően az 1987-es 5 milliárd fős népesség várhatóan több mint 70 év elteltével, 2058-ra duplázódik meg 10 milliárdra. Az ENSZ előrejelzésének legtávolabbi évében, 2100-ban előreláthatólag 10,3 milliárd ember él majd a földön.

Európában még pár jó év lesz

Az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) adatai szerint tavaly január 1-jén 446,7 millióan éltek a kontinensen. A 2020 előtti évtizedekben a növekedés volt meghatározó: 1960 óta 92,2 millió fővel, 26 százalékkal nőtt a lakosság száma.

Bár egyelőre úgy tűnik a népesség-előrejelzés alapváltozata szerint, hogy az unió népessége az elkövetkező néhány évben még gyarapodni fog, de a számítások szerint 2100-ig 419,5 millió főre mérséklődik.

A reprodukciós szint alatt stagnáló termékenységi ráta és a járványt követően várhatóan ismét javuló életkilátások hosszú távú következményeként az unió egészét tekintve természetes fogyás és a népesség öregedése prognosztizálható.

Mindez előrevetíti a kontinens előtt álló demográfiai kihívásokat

– írják a tanulmányban.

2022. január 1-jén 83,2 millió fővel Németország számított az unió legnépesebb tagállamának.

A második helyen Franciaország (67,9 millió fő), a harmadikon pedig Olaszország (59 millió fő) állt. Miközben Németország és Franciaország népessége a század végéig kismértékben nőhet (1,1, illetve 0,3 százalékkal), addig Olaszország lakosainak száma várhatóan csökkenni fog (15 százalékkal).

Az unióban 11 fogyó népességű ország van. Az apadó létszámú országok közül ötre igaz, hogy mind a természetes népmozgalmi folyamatok, mind a vándorlás egyenlege csökkentette a népességét.

A leggyorsabb ütemben:

  • Horvátország (–44 ezrelék),
  • Görögország (–20,7 ezrelék),
  • Bulgária (–11,3 ezrelék)
  • Lettország (–9,3 ezrelék) népessége fogyott.

Magyarországon ez az érték –6,4 ezrelék volt 2021-ben.

Fekete fordulat

És akkor lássuk a magyar prognózist. Magyarország lakossága az elmúlt évtizedekben egy kiegyensúlyozott korösszetételű és létszámában alapvetően gyarapodó népességből fokozatosan elöregedő és lélekszámában fogyó népességé alakult.

1981 volt a fordulópont, azóta folyamatosan csökken a népességszám, 2023. január 1-jén 9 millió 597 ezren éltek Magyarországon.

A KSH népesség-előrejelzései szerint Magyarország lakossága a jövőben tovább csökken. 2070-re a legoptimistább, legnagyobb pozitív vándorlási egyenleggel számoló előrejelzés közel 8 millió fős népességszámot jelez.

A közepes forgatókönyv 7,7 milliós, az alacsony változat pedig 7,5 milliós népességszámot valószínűsít 2070-re.

2023. január 1-jén száz aktív korúra (15–64 évesre) 23 (0–14 éves) jutott. A népesség-előrejelzés közepes változata szerint ez az arány a következő évtizedekben stabil marad. Az időskorúak eltartottsági rátája 32 százalék, ami a 2030-as évek második felétől – a Ratkó-nemzedék gyermekeinek idős korba lépésével – egyre inkább emelkedni fog.

A világ népességének megoszlása:

  • Ázsia: 4,7 milliárd ember (60 százalék)
  • Afrika: 1,4 milliárd ember (18 százalék)
  • Európa 743,6 millió ember 9,3 százalék
  • Latin-Amerika és a Karib-szigetek 660,3 millió ember (8,3 százalék)
  • Észak-Amerika 376,9 millió ember (4,7 százalék)
  • Ausztrália és Óceánia 45 millió ember (0,6 százalék).

Az ENSZ prognózisa szerint továbbra is Ázsia lesz a legnépesebb régió, súlya a világ egészét tekintve azonban csökken. Ázsia népességszáma várhatóan 2055-ben tetőzik majd 5,3 milliárd fővel, 2100-ra pedig 4,7 milliárd főre fogy.

A gyarapodás mértéke továbbra is Afrikában lesz a legnagyobb: jelenlegi népessége 2062-re megduplázódik, így közel 3 milliárdan élnek majd a kontinensen és 2100-ig pedig további 1 milliárd fővel emelkedhet a lakosság száma.

2100-ban a világ népességének 38 százaléka lesz afrikai – ez az arány azonban továbbra sem fogja elérni Ázsia részarányát, amely a század végére valószínűleg 45 százalékra süllyed.

Európa súlya a világ össznépességén belül folyamatosan csökken: az 1950. évi 22 százalékos arány 2022-re 9,3 százalékra változott, 2100-ig pedig várhatóan 5,7 százalékra zsugorodik.

Európa népességszáma 2023 és 2050 között valószínűsíthetően 39,3 millió fővel fog csökkenni, az azt követő ötven évben pedig további 116,5 millió fővel.

A század második felében Európán kívül Ázsia, Latin-Amerika és a Karib-szigetek népességszáma is mérséklődni fog, de Európa az egyetlen, ahol az azt megelőző évtizedekben is folyamatos lesz a csökkenés.

Öregszik a lakosság, alacsony a születésszám

A földön élők létszámának növekedésével párhuzamosan zajlik a népesség elöregedése is. A népesség kor szerinti összetételének változását jól szemlélteti az időskori függőségi ráta, amely kifejezi, hogy száz aktív korúra (15–64 éves népességre) hány 65 éves és annál idősebb személy jut.

A ráta 1950-es években még 8,7 százalék körüli volt, az ezt követő évtizedekben csak kismértékben változott évről évre.

2010 után (közel 12 százalékos szintről indulva) a ráta értékének emelkedése felgyorsult:

  • 2023-ra megközelíti a 16 százalékot,
  • 2050-re meghaladhatja a 26 százalékot,
  • 2075-re a 34 százalékot,
  • 2100-ra pedig több mint 40 százalékos értéket prognosztizálnak.

Az ENSZ becslései szerint a 2080-as évek második felétől a halálozások száma meghaladhatja a születésekét, azaz a népesség természetes fogyása valószínűsíthető. Ennek oka, hogy a termékenység csökkenésével párhuzamosan a korábbi magas létszámú nemzedék megöregszik.

A Covid19-járvány következtében jelentősen megnőtt a halálozások száma: 2019-ről 2020-ra 9 százalék, 2019 és 2021 között pedig 19,5 százalék volt a növekedés mértéke az ENSZ adatai szerint.

Napjainkban a születések száma 73 millió fővel meghaladja a halálozásokét, 2100-ban viszont 11,4 millió fővel kevesebb lehet annál.