A vírushelyzet előtti időszakhoz képest 35,6 százalékkal kevesebb lett a magyar piacon a nemteljesítő hitelek (non-performing loans – npl) száma – derült ki az EOS követeléskezelő elemzéséből.
Bár a különböző piacok eltérően reagáltak az egészségügyi válságra, az elmondható, hogy többek között a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, szinte minden országban csökkent a nemteljesítő hitelek száma és aránya egyaránt.
A legnagyobb csökkenést 2020-hoz viszonyítva Albánia (-65 százalék), Ukrajna (-38 százalék), Lettország (-31 százalék) és Magyarország produkálta. Míg 2015-ben a tartozások közel 23 százaléka volt valamilyen formában késedelmes – beleértve a késedelmes, de nem teljesítő állományt is -, addig 2020 utolsó negyedévében ez az arány mindössze 5 százalékra esett vissza, majd 2021 szeptemberére elérte a 3,4 százalékot.
Ezt a nagy változást egyértelműen támogatták az olyan intézkedések, mint a törlesztési moratórium, és a hitelintézetek aktív portfóliótisztítási törekvései.
Véget érő moratórium
- Bár a nemteljesítő hitelek piaca a kintlévőség-kezelő vállalatok szemszögéből jelentősen csökkent, egy elhúzódó pandémia esetén bekövetkező sokk növelheti a jelenlegi várakozásokat a nemteljesítő hitel-állomány tekintetében” – mondta el Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezető igazgatója.
Az EOS elemzése szerint a törlesztési moratóriumban résztvevő lakosság 2021 júniusi adatok alapján döntő többségben (63 százalékban) az alapvető megélhetési költségkere fordítja az így keletkezett megtakarításait, amiből arra lehet következtetni, hogy a moratórium lejártát követően növekedés várható a nemteljesítő hitelek piacán.
Kiszárad a piac
A piacon azzal számolnak, hogy 2021-2022-ben összesen 150 milliérd eurós npl piac alakulhat ki, ebből 40-60 milliárd idén, 80-100 milliárd euró pedig jövőre.
Jelenleg 3,5 százalékos a friss adatok szerint a hazai npl ráta, az EOS a piacival nagyjából összhangban lévő várakozása szerint 8-10 százalékra növekedhet.
Nem látjuk, hogy hirtelen hatalmas állomány szakadna ránk
- mondta Lencsés.
Ha történetesen ekkora lenne az állomány, a korábban felépített kapacitásokkal ezt is fel tudná venni a követeléskezelői iparág, viszont a kormányzati intézkedések, az alacsony munkanéküliség alapján kicsi a valószínűsége, hogy válságszerű, 15-20 százalékos magaslatokba ugorjon a bedőlt hitelek aránya.
Az EOS várakozásai szerint a moratórium kifutásával majd a banki restrukturáslásokat követően 2023-ban kerülhetnek majd nemtejesítő portfoliók a piacra, akkor lehet ismét élénkebb mozgás. Addig várhatóan piaci konszolidáció is végbemegy, mivel a kisebb szereplők a mostani kiszáradt időszakot nem fogják tudni méretgazdaságosan átvészelni.
Volt már kilépő a piacról, lesz is, már most is tudni olyan vállalatról ami csak azért van még jelen Magyarországon mert nem tudott az elvárásainak megfelelő árajánlatot felhajtani.