Az Európai Parlamentben és az uniós intézményrendszerben erős vita folyik arról, hogyan lehetne egységesen rendezni a minimálbérek helyzetét az európai közösségben. Nagyon megosztó a téma, de nem a szegényebb és a gazdagabb tagállamok között van megosztottság, hanem két skandináv ország, Dánia és Svédország, valamint a többi vezetés között. A két tagállam ugyanis nem határozta meg törvényileg a legkisebb kereseteket és bár Olaszországban, Cipruson és Ausztriában sincs ilyen, utóbbiak keresik a kompromisszumot.
Nehéz dűlőre jutni a kérdésben, mert áthidalhatatlannak tűnnek a különbségek az egyes országok bruttó minimálbérszintjei között: a bulgáriai 332 eurótól a luxemburgi 2202 euróig terjednek a szintek. A legnagyobb befizető országok, így Németország 1584 eurós és Franciaország 1540 eurós legkisebb garantált keresetei is felfelé lógnak ki. Összehasonlításképpen Magyarországon 492,12 euró (167 400 forint) a bruttó minimálbér az Eurostat legfrissebb adatai szerint, amelynél már csak a bolgár és a román kevesebb - bár az utóbbi vásárlóerő-paritáson nézve picit felülmúlja a magyart is.
Bár minden uniós országban van valamilyen gyakorlat a minimálbérre vonatkozóan, a legtöbb tagállamban ez a díjazás gyakran nem fedezi az összes megélhetési költséget. Az EU-ban tíz minimálbéres munkavállalóból körülbelül hétnek volt nehéz megélnie 2018-ban. Az európai munkavállalók mintegy 10 százalékát fenyegette akkor az elszegényedés veszélye, amelyen a koronavírus-járvány csak tovább rontott. Ráadásul a pandémia és a mostani válság megmutatta, hogy az Európai Unióban szükség van a tisztességes minimálbérekre. A világjárványban érintett frontvonalbeli munkavállalók közül sokan csak minimálbért keresnek, például a gondozók, az egészségügyi dolgozók, a gyermekgondozók és a takarítók. Az EU-ban a minimálbért keresők közel 60 százaléka nő.
Hamarosan jöhet a döntés
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017 novemberében kihirdette a szociális jogok európai pillérét, amely az EU tisztességes bérek iránti elkötelezettségét rögzíti. 2019 októberében a Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólította a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az uniós tisztességes minimálbérekről szóló jogi eszközre. A 2020 decemberében elfogadott jelentésben a Parlament hangsúlyozta, hogy a tisztességes bérekről szóló irányelvnek hozzá kell járulnia a munkahelyi szegénység felszámolásához és a kollektív tárgyalások előmozdításához.
Tavaly az Európai Bizottság irányelvjavaslatot tett közzé az uniós minimálbérek megfelelőségének javításáról. Az irányelv célja, hogy ne csak a munkavállalókat védje az EU-ban, hanem hozzájáruljon a nemek közötti bérszakadék megszüntetéséhez, erősítse a munkavállalás ösztönzését és egyenlő versenyfeltételeket teremtsen az egységes piacon. Ezzel együtt ez a javaslat figyelembe veszi a nemzeti hatásköröket és a szociális partnerek szerződési szabadságát (sok országban ezek a szakszervezeti és érdekvédelmi képviselőkből álló testületek tesznek javaslatot a minimálbérre), és az EB javaslata nem határozza meg a minimálbérek szintjét.
Az Európai Parlament foglalkoztatási bizottsága dolgozik a Bizottság javaslatán, és várhatóan 2021 szeptemberében szavaz róla, majd ezt követően az összes képviselő szavaz. Viszont egyelőre sok eltérő álláspont ütközik: van olyan képviselői javaslat, amely egységes megélhetési szinthez kötné a minimálbért, van olyan, amely közös jövőbeli alapszintet határozna meg, és van olyan is, amely tagállami jogkörben hagyná a minimálbér kérdését, de egy EU-s átlagra érvényes szegénységi szint feletti összeghez kötné azt.
Az ügyben, ahogy Emmanuel Macron francia elnök és Jean Castex miniszterelnök is jelezték: mindenképpen döntést akarnak a jövő januárban kezdődő francia EU-elnökség alatt.
A magyarok is emelnék a minimálbért, sőt, az EU-ra bíznák
Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány már bejelentette, hogy a bruttó minimálbért 200 ezer forintra emelnék. Szeptember 14-én már el is indultak a 2022-es minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta, a kormány a magyar emberek nemzeti konzultáción kifejtett véleményéhez igazodva a minimálbér összegének 200 ezer forintra emelését tervezi. - Ez az összeg még csak 571,33 eurós bruttó szintet jelentene, ami nem közelítene érdemben a 642 eurós litván szintet, vagy a közel 1000 eurós EU-átlagot.
Az EU-s vita és a magyar tervek miatt a Napi.hu és a Pulzus Kutató közös, a felnőtt lakosságra reprezentatív felmérésében arra volt kíváncsi, hogy a magyarok egységes EU-s szabályozást akarnak, vagy inkább tagállami hatáskörben hagynák a minimálbérről szóló döntést, illetve, hogy mennyire legyen egyetemes az államszövetségben az EP által kidolgozandó javaslat. Ennek eredményei alapján a magyarok legnagyobb része, 48 százalék egységes minimálbérre szavaz az EU-ban, míg 38 százalék támogatja az egységes szabályozást, de nem ért egyet azzal, ha minden tagállamra azonos minimálbérszintet határoznak meg.
Meglepően kevesen, mindössze a lakosság 12 százaléka tartaná tagállami hatáskörben a kérdést, és összesen 2 százalékra rúg azok aránya, akik szerint a minimálbért, mint intézményt ki kellene vezetni.
Némi megosztottság látszik a férfiak és a nők között: az előbbiek 42 százaléka egységes szabályozást, de külön szinteket vezetne be, 47 százalékuk viszont teljesen univerzális megoldást várna az Európai Parlamenttől. A nők esetében viszont az univerzális álláspontnak 50 százalékos a támogatottsága, míg 35 százalék választaná le az irányelveket az összegről. Viszont szintén a nőknél vannak többen, akik tagállami hatáskörben hagynák az ügyet: 13 százalék a 10 százalékkal szemben.
Generációs különbségek is kirajzolódnak az adatokból: leginkább a 18-39 évesek vélik úgy, hogy a szabályozás EU-s szintű legyen, de a döntés tagállamonként eltérjen (47 százalék). Közben a 40-59 évesek 52 százaléka akar teljesen egységes minimálbért az államszövetségben. A nyugdíjas- és a középkorúak csoportja 33-33 százalékban értene egyet a részben EU-s, részben magyar minimálbérrel. Az időseknél vannak a legnagyobb arányban (17 százalék) azok, akik nem akarnak a kérdésbe uniós beleszólást.
Szignifikáns különbségek vannak a válaszokban az iskolázottság alapján is: a felsőfokú végzettséggel bírók 48, a középfokú papírt szerzettek 40, az alacsonyabb iskolázottságúak 35 százaléka választaná a köztes uniós és tagállami javaslatot. Az utóbbi csoport 53 százaléka viszont teljesen egységes minimálbért akar, míg a másik két csoport 47 és 33 százaléka értene ezzel egyet. Az egyetemet és főiskolát végzettek 16 százaléka - ez a legmagasabb arány a kategórián belüli arány - gondolja azt, hogy tagállami döntés kellene a törvényben rögzített legkisebb keresetekről.
Lakóhely szerint felosztva a magyar lakosságot az látszik, hogy Budapesten élők támogatják leginkább, hogy részben EU-s, részben magyar döntés legyen a minimálbér összegéről (46 százalék), míg a többi csoporton belül az arányokban nincs nagy különbség: 33, 39 és 34 százalék. A megyeszékhelyeken és községekben lakók akarják viszont a legnagyobb arányban (53-53 százalék), hogy az összeg is egységes legyen az EU-ban.
A kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!
Tájékoztatás
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.