A küldöttség három napos látogatásának célja az volt, hogy felmérje, hogyan érvényesül Magyarországon a sajtó és a tudományos élet szabadsága, milyen mértékben biztosított az igazságszolgálatás függetlensége és a kisebbségek jogai, és hogyan működik a szélesebb jogállami környezet – közölte az Európai Parlament.
A képviselők megbeszélést folytattak a magyar igazságügy- és belügyminiszterrel, Budapest főpolgármesterével és a politikai ellenzék képviselőivel. A küldöttség civil szervezetek tagjaival, újságírókkal, az alapvető jogok biztosával, a tudományos élet képviselőivel, az oktatási rendszerben dolgozókkal és számos kulturális intézmény képviselőjével találkoztak.
„Nagyon zsúfolt, de eredményes volt az elmúlt három napunk. Több mint száz emberrel beszélgettünk és hallgattuk meg őket tapasztalataikról, amelyek segítenek majd árnyalt képet kialakítani arról, hogy mi történik Magyarországon a jogállamisággal és annak különböző megnyilvánulási formáival" - mondta Gwendoline Delbos-Corfield delegáció vezető a látogatás végén.
Az Európai Parlament összes képviselőcsoportjának egy-egy tagját magába foglaló delegáció Budapesten három sűrű napon át hallgatta a szociális jogoktól kezdve az igazságszolgáltatás függetlenségén és a média szabadságán keresztül a kisebbségi jogokig számtalan témában elhangzott véleményeket.
- Most folytatjuk a munkát a megszerzett tudásunk alapján, és decemberben egy árnyaltabb, az új fejleményeket is tartalmazó jelentést terjesztünk majd be a Parlamentben – mondta a vezető.
2018 szeptemberében az Európai Parlament felkérte a tagállamokat, hogy a Szerződés 7. cikke értelmében állapítsák meg, fennáll-e a veszély, hogy Magyarország megsérti az Unió alapértékeit. A képviselők szerint az azóta eltelt években tovább romlott a helyzet. 2021 júliusában a plenáris ülés elfogadott egy új állásfoglalást, amely szerint a magyar LGBTIQ-törvény egyértelműen sérti az uniós értékeket, elveket és jogszabályokat, és elítélte az alapvető jogok és a demokrácia fokozatos lebontását Magyarországon.
Az Európai Bizottság a 2021-es jogállamisági jelentésében aláhúzta, hogy a magyarországi helyzet romlik. A jelentésben többek között a médiapluralizmust fenyegető veszélyt és a kormánnyal szemben kritikus civil szervezetekre nehezedő nyomást emelték ki. A Bizottság a magyar jogalkotási folyamat átláthatóságát és minőségét sem találta kielégítőnek.
Tájékoztatás