Judith Sargentini, a Magyarországról szóló jelentés felelőse kezdte a vitát. Felszólalásában kiemelte, hogy amikor az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló szerződést aláírja egy kormány, akkor kötelezettséget vállal arra, hogy az európai értékeket képviseli függetlenül a politikai nézeteltérésektől. Ehhez képest Orbán Viktor ezeket a kötelezettségeket nem tartja be.

Beszédében felsorolta azokat a pontokat, amelyek miatt szerinte indokolt a 7. cikkely szerinti eljárás elindítása. Ezek között említette a média, a tudomány korlátozását, a független bírák mozgásterének szűkítését, az egyházak működésének meghatározását, illetve a szegényeknek, a migránsoknak, romáknak, más nehéz helyzetű csoportoknak segítő szervezetek munkájának nehezítését említette.

Kapcsolódó

Sargentini szerint az EP-nek kötelessége fellépni a magyarországi jogsértésekkel szemben, a helyzet ugyanis semmi sem javult a júniusi szavazás óta. A holland zöldpárti EP-képviselő különösen csalódást keltőnek tartotta, hogy a tagállamok szemet hunynak a jogállamiság strukturált leépítése felett. "Pedig mindannyian a szerződés őrei vagyunk." Ha ez a ház nem tudja a vészféket behúzni, ha szükség van rá, akkor szerinte nem teljesítik azt, amit az európai polgárokkal szemben a szerződésben vállaltak. A képviselő továbbá hangsúlyozta: nem tűrhető tovább, hogy egy tagállam kormánya következmények nélkül sértse meg rendszerszinten az EU alapértékeit.

Indokolt az eljárás elindítása

Az Európai Néppárt (EPP) soraiban ülő német Ingeborg Grässle, az EP költségvetési bizottság részéről kiemelte, hogy két alkalommal jártak Magyarországon. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország jelentős uniós forrásokat kap, amelyeknek a jogszerű és átlátható felhasználását nem látták megfelelőnek. Az EP költségvetési bizottsága szerint az uniós pénzek kezelése romlott Magyarországon a választások óta. Kijátsszák a szabályokat a kiírásoknál, az esetek egyharmadában egyetlen cég indul a tendereken, súlyos érdekkonfliktusok vannak a pénzek felhasználása körül. Grässle szerint csak Lengyelországban rosszabb a helyzet. A képviselő kiemelte, hogy a költségvetési bizottság ellenszavazat nélkül támogatta az említettek miatt a 7. cikk szerinti eljárás elindítását.

A közvetítést itt nézheti élőben:


Timmermans: nem leszünk kíméletesek!

Az Európai Bizottság nevében FransTimmermans a testület első alelnöke szólalt fel a vitában, aki kiemelte, hogy az EU nem létezhet az alapjogok és értékek tisztelete nélkül. Az Európai Bizottság egyetért azokkal az aggályokkal, amelyeket a jelentés megfogalmaz - tette hozzá. Az aggályok közül kiemelte a bíróságok függetlenségét, a civil szervezetek működési területének szűkítését, a romák helyzetét a korrupciót, illetve a tudományos élet szabadságának korlátozását.

Timmermans továbbá hangsúlyozta, hogy az uniós szabályok előírják, hogy a tagállamok biztosítsák a tranzitzónában tartózkodó személyek alapvető szükségleteit, ez azt is jelenti, hogy élelemmel kell őket ellátni. Ez a keresztény hozzáállás is, tette hozzá.

Az EB első alelnöke kiemelte, hogy Magyarország a többi tagállamhoz képest legmagasabb pénzügyi korrekció tárgyává és szorgalmazta az államigazgatásban a kivételezést, illetve az ügyészség korrupció elleni keményebb fellépését.

Fotó: EP

Timmermans amellett, hogy felsorolt néhány olyan ügyet, amelyben már indult kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, megemlítette, hogy a civil törvény és a bevándorlási törvény miatt az Európai Bírósághoz fordult a bizottság, illetve vizsgálják a bevándorlási különadót is.

Timmermans végezetül hangsúlyozta, hogy a bizottság elkötelezett az unió alapvető értékeinek fenntartásában, és további lépésektől sem riadnak vissza, ha szükség van rá.

Megígérem, hogy nem leszünk kíméletesek

- zárta a felszólalását az EB alelnöke.

Orbán: Magyarország nem enged a zsarolásnak

Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a magyar jogállamiságról szóló vitában, felszólalásában kiemelte: tudja, hogy az ott ülők már kialakították a véleményüket, és az általa elmondottak már nem fogják megváltoztatni a véleményüket.

"Önök nem egy kormányt, hanem egy országot és egy népet fognak elítélni" - mondta Orbán, aki szerint az EP képviselők azt a népet fogják most elítélni, amely "ezer éve tagja a keresztény európai népek családjának", "amely munkájával és ha kellett vérével járult hozzá Európa védelméhez."

Forrás: EP

Orbán szerint az EP képviselők most súlyos felelősséget vesznek a nyakukba a szavazással, amikor egy népet ki akarnak kirekeszteni az európai döntésekből. "Önök megfosztanák Magyarországot attól, hogy a saját érdekeit képviselhesse az európai családban, amelyhez tartozik" - mondta a miniszterelnök.

Vannak és lesznek is még vitáink. Különbözőképp gondolkodunk a nemzetek nemzeti kultúrák szerepéről, másképp fogjuk fel a család lényegét és homlokegyenest mást vallunk a migrációról. A különbségek azonban nem adnak okot arra, hogy egy országot kirekesszenek a döntésekből - érvelt Orbán.

"Mi sosem vennénk magunkra, hogy kirekesszük azokat, akik nem értenek egyet velünk" - tette hozzá, amellyel az EP képviselők soraiban morajlást váltott ki.

Felszólalásában úgy vélte, hogy a Sargentini-jelentés nem adja meg a tiszteletet a magyar embereknek, kettős mércét alkalmaz, visszaél a hatalommal, hatásköröket lép túl, az elfogadás módja pedig sérti a szerződést. A miniszterelnök szerint a jelentés egyébként 37 súlyos ténybeli tévedést tartalmaz, amelynek cáfolatát eljuttatták a képviselőknek.

Orbán felszólalásában végezetül ismételten kiemelte:

Magyarország nem enged a zsarolásnak. Magyarország védeni fogja a határait, megállítja az illegális migrációt és védeni fogja a jogait. Ha kell, Önökkel szemben is! Mi, magyarok készen állunk a jövő májusi választásokra, ahol végre az emberek dönthetnek Európa jövőjéről.

Webernek is volt egy pár kellemetlen megjegyzése

Orbán Viktor felszólalása után Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője szólalt fel, aki úgy vélte, vissza kellene térni a tartalmi kérdésekhez. Felszólalásában kiemelte: a frakció nem érti, hogy lehet az, hogy a CEU (Közép-európai Egyetem) kritikus helyzetbe került Budapesten, és nem adhat ki diplomát, miközben a tudomány szabadsága alapvető érték az Európai Unióban?

Weber a civil szervezetekkel kapcsolatban egyetértett abban, hogy a működésük átláthatóságára szükség van (látni kell, mely szervezeteket finanszíroznak Oroszországból), de azt is hangsúlyozta, hogy e szervezetek működésének ellehetetlenítése szembe megy az EU alapértékeivel.

Az EPP frakcióvezetője kritizálta a muzulmánokkal szembeni általánosításokat is, például azt az általánosító üzenetet, hogy félni kell tőlük, szerinte ezzel a hozzáállással ugyanis csak a "dzsihadisták útjára lépünk".

Weber megjegyezte a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokra utalva: "mindig támogattuk a vitát, és támogattuk Viviane Redinget (a Barroso-bizottság igazságügyi biztosa) és Timmermans urat is". Az EPP frakcióvezetője ugyanakkor azt is hozzátette, hogy Magyarország mindig készen állt a kompromisszumra, még az alkotmányt is hajlandó volt megváltoztatni. Ugyanakkor azt is leszögezte:

ha viszont a magyar kormány nem akarja megoldani a jelenlegi problémákat, akkor a 7. cikk 1-es bekezdése szerinti eljárásra szükség lehet.

Weber továbbá hangsúlyozta, hogy szeretné, ha a Tanácsban is párbeszédet folytathatnának. Most politikai ellenfelek csatája folyik, és a hetes cikkről szóló eljárás nem érte el a politikai vezetők szintjét, amin változtatni kell szerinte.

Az egoizmus, a partnerség, dogmatizmus, egység, mindezek a kérdések terítékre kerülnek ebben a vitában. "Eddig soha nem kellett döntenem, mert hídépítő akarok lenni, ez a politikai DNS-em része" - tette hozzá, de felszólalásában azt is megemlítette, hogy az EPP ma (kedd) este dönt a holnapi (szerdai) szavazati listáról.

Nincs kompromisszum!

Az Európai Unió Tanácsa és annak osztrák elnöksége nagy jelentőséget tulajdonít a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fenntartásának - jelentette ki a soros elnökség képviseletében Karoline Edtstadler osztrák belügyi államtitkár az MTI szerint.

Ebben nem köthetünk kompromisszumot, ezek közös elveink, szabályaink, amelyeket meg kell védenünk

- szögezte le felszólalásában Edtstadler.

Fotó: EP
Kép: Napi.hu

Verhofstadt: Ön nem Magyarország!

"Legyünk őszinték: ma lehetetlen lenne, hogy ilyen körülmények között az EU-hoz csatlakozzon Magyarország" - mondta Guy Verhofstadt az Index tudósítása szerint. "Én szeretem Magyarországot. Ön nem Magyarország, hanem egy politikai párt képviselője. Magyarország sokkal több, mint Ön" - mondta az ALDE, a liberálisok frakciójának vezetője.

Ma az EU túléléséről van szó. Orbán és barátai az EU életképességét teszik próbára, ezt nem engedhetjük meg - mondta Verhofstadt, elismertve, hogy az EU keresztény értékekre építette az EU-t. "Minden ember egyenlő, rassz, bőrszín, osztály, vagy szakmára tekintet nélkül" - idézte Robert Schumannt a liberális politikus. A kereszténység tehát nem kirekesztő, destruktív, márpedig Orbán értelmezése ilyen - közölte a politikus, aki szerint Orbán a megosztás magvait akarja elvetni az EP-ben.

Az EU legkorruptabb rendszerének szimbóluma

Udo Bullmann osztrák képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakció vezetője az Index tudósítása szerint kijelentette: "az európai polgárok szabadságát megvédeni az EP legfőbb kötelessége, kormányoktól függetlenül". A viták régi keletűek Orbánnal, de a konstruktív vita nem vezetett eredménye. Az osztrák EP-képviselő az EU csalás elleni hivatalának (OLAF) jelentésére hivatkozva kijelentette:

Ön a szimbóluma az EU legkorruptabb rendszerének. A pályázatok több mint 30 százalékánál egyetlen pályázó jelentkezik, például Orbán veje. Ennek a korrupt rendszernek véget kell vetni, a sajtó nem nyomható el tovább, azt várjuk, hogy Magyarország térjen vissza az európai értékek útjára.

Bullmann arra kérte az EPP-frakció tagjait, "döntsenek Európa mellett, ne pedig a korrupció mellett."

Az EU-tagság kötelezettségekkel is jár

Philip Lamberts, a Zöldek frakcióvezetője felolvasta az EU-s szerződésnek az európai értékeket felsoroló pontját: Európa az emberi méltóság, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, a kisebbségek jogainak betartásán alapul. A nepotizmus, a vallásszabadság megsértése, a civil társadalom ellehetetlenítése egyértelműen megsérti ezeket az értékeket.

Ő is úgy vélte, ha most döntenének Magyarország felvételéről az EU-ba, nem vennék föl. Az EU ugyanis jogokat, lehetőségeket, támogatást ad, de a tagság kötelezettségekkel is jár - hangsúlyozta az Index szerint.

Kikérte továbbá magának az EU nevében, hogy Orbán a Szovjetunióhoz hasonlítja az Európai Uniót: az EU nem küldött soha tankokat Magyarországra!

Aztán üzent az Európai Néppártnak:

Orbán sokáig fekete bárány volt a pártjukban, most pedig ő akarja diktálni az irányvonalat. Mit akarnak, a szélsőjobbal akarnak közös kampányt, vagy velük akarnak kormányozni?

Újhelyi: Orbán hazudik

Ön hazudik a közösségben és otthon, az ön honfitársainak. Meg akarja védeni Magyarországot Brüsszeltől? Nem kell, mert ez a mi családunk. Európát sem kell megvédeni olyan veszedelemtől, amit csak ön vázol fel

- mondta Újhelyi István. Orbán legnagyobb bűne az, "hogy elvette azt a hitet, hogy mindannyian magyarok vagyunk". Szerinte bevezette azt, amit régen csak Goebbels tudott: jókra és rosszakra osztotta az országot. "A nemzeti kokárdát is elvette, amit én most én visszaveszek" - mondta a szocialista politikus. Újhelyi szerint Orbán "mérget dobott a közös ivókutunkba", ami hosszú időre meghatározza Magyarország mindennapjait. A képviselő szerint azért kell megszavazni a Sargentini-jelentést, "hogy megtanulja, hogy ezt nem teheti senki a saját hazájával."

Niedermüller Péter DK-s politikus az MTI szerint elmondta: Orbán Viktor tényszerű vita helyett ismét büntetésről, meghurcoltatásról beszél, pedig erről nincs szó, a jelentés célja, hogy Magyarországot visszahozzák az európai családba.

A jobbikos Balczó Zoltán a jelentés bizonyos állításait, például a rasszizmus és antiszemitizmus vádját visszautasította, ugyanakkor elmondta, vannak benne jogos bírálatok is, például a sajtószabadság csorbítása kapcsán. Mindazonáltal közölte: a voksoláson tartózkodni fog.

Szájer: hazugság!

A magyarországi jogállamisági helyzetről szóló jelentés bosszú a tömeges bevándorlást ellenző magyar embereken és a migránsáradatot megállító határkerítést felépítő Orbán Viktor kormányfőn - jelentette ki az MTI szerint Szájer József fideszes képviselő. A strasbourgi ülésen Szájer hazugságnak nevezte, hogy Magyarország veszélyezteti a jogállamiságot, és úgy vélekedett, hogy ez éppen azokra igaz, akik a kormányt bírálják, például a különjelentést összeállító Judith Sargentinire, illetve az EP illetékes szakbizottságára, amely elfogadta a dokumentumot. Kifogásolta, hogy "önkényesen" olyan kérdéseket is vizsgáltak a jelentésben, amelyek nem tartoznak az uniós szerződések hatálya alá.

Gál Kinga fideszes képviselő szerint a Sargentini-jelentés elsődleges célja az, hogy megbüntesse Magyarországot a migrációval szembeni kiállás miatt, másrészt azt célozza, hogy az EP-választás előtt minél jobban megosztani a Néppártot. A jelentés "nem minket minősít, hanem azokat, akik kizárólag ideológiai megfontolások alapján készítették" - mondta az MTI tudósítása szerint. Ha hisznek a szabad Európában, akkor utasítsák el a jelentést, kérte a képviselőtársait.

Farage: csatlakozzon a brexit klubjához! Jól fogja érezni magát!

"Hála istennek, legalább egy európai kiáll Európáért, a népéért és a kultúrájáért!" - idézi az Index Nigel Farage, a Brit Függetlenségi Párt (UKIP) képviselőjének felszólalását. Senki nem szavazott soha Timmermansra, ezért nem is lehet elmozdítani, és ő kritizálja a bírák elmozdítása miatt a magyar kormányt.

A limitált szuverenitás brezsnyevi doktrínáját próbálják feléleszteni a hetes cikkel az EU-ban Farage szerint. "Meg akarják fosztani önöket a szavazati jogoktól, az európai forrásoktól, csak azért, mert volt mersze kiállni Soros György ellen, aki 15 milliárd dollárral próbálta a nemzetállamokat romba dönteni" - vélekedett. "Ma nem az országát sértették meg, hanem önt!" - mondta Orbánnak, majd hozzátette:

Kérem, csatlakozzon a brexit klubjához, nagyon jól fogja érezni magát!

Farage után Orbán még a francia Nemzeti Front képviselőjétől is kapott egy kis támogatást. Nicholas Bay szerint Sargentini állítása hamis, hogy Orbán lebecsülné az EP-t, elvégre harmadszor jött el vitázni a képviselőkkel. Bay szerint Magyarországon véleményszabadság van, az igazságszolgáltatás is működik Magyarországon. "Nemzetek Európáját akarunk" - mondta Bay az Index szerint.

A portál tudósítása szerint egyébként a magyar miniszterelnököt támogatásukról még a német nacionalista AfD, a lengyel Jog és Igazságosság Pártja, a holland szabadságpárt, a horvát néppárt, a svéd nemzeti jobboldal, osztrák szabadságpárt, a finn nemzeti jobboldal és az olasz Északi Liga képviselői, illetve a cseh liberálisok és kommunisták biztosították.

Orbán: "jobban gyűlölnek engem, mint amennyire a hazájukat szeretik"

A saját hazájuk ellen szavazó" magyarokkal az a baj, hogy "jobban gyűlölnek engem, mint amennyire szeretik a hazájukat" - mondta Orbán a vita végén, reagálva a kritikákra. A kormányfő Guy Verhofstadtnak, a liberálisok vezetőjének szavaira úgy reagált: Verhofstadt jobban gyűlöli a konzervatív keresztényeket, mint amennyire szereti Európát.

Manfred Webernek a CEU-val kapcsolatos kritikáira reagálva kijelentette: "Weber úr téved. A bajor szabályok szigorúbbak, mint a magyar", ezért úgy vélte, hogy a frakcióvezető kettős mércével mér. A kritikák elleni érvelését pedig a CEU honlapján található szöveggel támasztotta alá, miszerint a CEU működése biztosított, mindenki, aki Budapesten iratkozott be, az  Budapesten fejezheti be a képzését, illetve hogy Budapest egy vendégszerető város.

Fotó: EP

Idézett néhány statisztikai adatot is a felszólalásokban elhangzott kritikákra cáfolatként: megemlítette, hogy az egyedül induló uniós pályázatok aránya Magyarországon 26 százalék, szemben a 24 százalékos uniós átlaggal, az EB által indított uniós ellenőrzések aránya pedig 47 százalék szemben a 42 százalékos uniós átlaggal.

Orbán úgy vélte, hogy a migráció elleni küzdelem nem pártkérdés, az antiszemitizmusra vonatkozó kritikákra pedig úgy reagált, hogy az Kelet-Európában csökken, Nyugat-Európában pedig nő.

A miniszterelnök végül pedig kijelentette: "aki azt állítja, hogy a jelentés nem Magyarországot ítéli el, olvassa el a címét. Itt nem a magyar kormányt akarják elítélni, hanem Magyarországot."

Timmermans: nem lehet a demokráciára hivatkozva megszegni a szabályokat!

Timmermans bizottsági alelnök a vita végi felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a bizottság olyan szerződések alapján működik, amelyeket a tagállamok szavaztak meg, és írtak alá.

Be kell tartani a szabályokat, nem lehet a demokráciára hivatkozva megszegni a szabályokat. Az nem megy, hogy semmibe vesszük a szabályokat!

- hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a jelentésében konkrét ügyeket írt le, ezek tényekre alapultak, olyan ügyek, amelyek a magyar kormánnyal szemben merültek fel. Az EU-szerződéseket tiszteletben kell tartani, ez a lényeg - fogalmazott.

Timmermans továbbá leszögezte: a magyar kormány bírálatát nagyon pontosan tesszük. Az, hogy egy nemzetet, népet ítélnek el, az a gyávák érvelése. "Ha Önök hoznak egy jogszabályt, akkor ne próbáljanak meg elbújni. Ez a gyávák mellébeszélése és menekülése" - fogalmazott az alelnök.

Az EB hisz abban, hogy az egyetlen út a párbeszéd, ha pedig ez nem hoz eredményt, akkor az Európai Bírósághoz kell fordulni - hangsúlyozta Timmermans, majd hozzátette, reméli, hogy ezt be is tartja Magyarország.

Mi következik ez után?

A jelentés elfogadásához a képviselők abszolút többségére, azaz 376 szavazatra, valamint a leadott "igen" szavazatok kétharmadára van szükség. Az EP-képviselők a vita másnapján, szeptember 12-én délben szavaznak a jelentésről.

Ez lenne az első

Az EP állampolgári jogi bizottságát 2017 májusában kérte fel az Európai Parlament a magyarországi helyzet áttekintésére olyan szempontból, hogy vajon szükség van-e az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének aktiválására. A 2017. májusi állásfoglalásban a parlament kijelentette, hogy a magyarországi helyzet okot ad az eljárás megindítására, amelynek eredményeképpen szankciókat fogadhatnak el Magyarország ellen.

A mostani lenne az első alkalom, hogy az Európai Parlament kezdeményezi a 7-es cikk szerinti eljárás elindítását a jogállamiság, a demokrácia, és az alapjogok súlyos tagállami megsértésének egyértelmű kockázata miatt.

Az Európai Parlament aggályai leginkább az alábbi területekre fókuszálnak:

  • az alkotmányos és a választási rendszer működése,
  • az igazságszolgáltatás függetlensége,
  • korrupció és összeférhetetlenség,
  • a magánélet védelme és az adatvédelem,
  • a véleménynyilvánítás szabadsága,
  • a tudományos élet szabadsága,
  • vallásszabadság,
  • egyesülési szabadság,
  • az egyenlő bánásmódhoz való jog,
  • a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai,
  • a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai, és
  • szociális jogok.

A 7. cikk szerinti eljárás

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke az uniós alapértékek betartatását szolgálja. A 7. cikk (1) bekezdése szerint a Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fenn áll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését. A cikkelyt a tagállamok egyharmada, vagy az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság (EB) aktiválhatja. A Tanácsnak négyötödös többséggel kell döntést hoznia, miután kézhez kapta az EP kétharmados (a képviselők abszolút többségét is kitevő) többséggel elfogadott beleegyezését.A következő fázis a 7-es cikkely (2) bekezdése, ahol a tagállamok egyharmada vagy az EB javaslata alapján a Tanács megállapítja, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. A Tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia és az EP hozzájárulására is szükség van.A 7-es cikkely (3) bekezdése a konkrét szankciókat indítja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti.

Képünk forrása: Shutterstock