Az ágazatonként, illetve földrajzi területenként vizsgált fizetésképtelenségi eljárások trendjei nagyjából követik a nemzetközi trendeket, a belső kereslet pedig sem jelenleg, sem a közeljövőben nem képes felfelé húzni a gazdaságot. A belső kereslet bővülésére pedig nincs remény sem rövid-, de még középtávon sem, ezért sem lehet gyors és radikális váltást végrehajtani a külső forrásbevonásban, a külföldi piacokkal való együttműködésben - állítja Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója. A gazdálkodási környezet folyamatos és gyors változása bizalmatlanságot növelő tényező, a gazdasági szereplők, főleg a külföldi befektetők elbizonytalanodásának hatására pedig felgyorsult a fizetésképtelenségi eljárások számának növekedési üteme.
Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (17,47%-a, összesen bejegyzett cégek 13,88%-a). Jellegzetes eltéréseket a nagykereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 10,24%-a, összesen bejegyzett cégek 8,94%-a), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 7,63%-a, de a bejegyzett hazai cégek 5,55%-a), regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban - az elektronikai és számítástechnikai tevékenységet végzők (eljárások 3,80%-a, összesen bejegyzett cégek 4,96%-a) teljesítettek a legjobban.
Gyengélkedő építőipar, vergődő turizmus, kockázatos kereskedelem
A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építőipar, valamint a kereskedelmi vállalkozások minősülnek. Az építőipar megtartotta listavezető helyét (az összes eljárás 17 százaléka, 12 százalékkal több, mint 2011 azonos időszakában). Nehezíti az ágazat (és az egész magyar gazdaság) helyzetét a belső kereslet visszaesése/stagnálása, amiben szerepet játszottak az adó- és járulékváltozások, hiszen a csökkentett személyi jövedelemadó haszonélvezői egyelőre nem generálnak olyan mértékű belső keresletet, amellyel ellensúlyozni lehetne a sok cégnél részben, vagy teljesen elmaradt bérkompenzáció miatti bércsökkenés, illetve általánosságban a viszonylag alacsony foglalkoztatottság és a nagyobb ÁFA teher negatív hatását. Tovább fokozza a cégek gondjait a hitelhez jutás nehézsége, s persze az építőipart emellett különösen sújtja az állami, önkormányzati beruházások drasztikus visszaesése. Az építőiparhoz szorosan kötődő faipar is hasonló helyzetben van.
Az évek óta meglévő ágazati problémák ellenére még mindig jóval több a vállalkozás az ágazatban, mint ahányat a piac ténylegesen elbír (a cégalapítási kedv a szigorítások ellenére viszonylag magas), s bár a tisztulási folyamat elkezdődött, de még messze nem ért véget és ez a közeljövőben sem várható - mondja Szilágyi Péter, a Coface hitelvizsgálati vezetője.
Romlott a cégek pozíciója az idegenforgalom és a vendéglátás területén, a nyomdai és kiadói cégek helyzete is rosszabbodott. Számos ágazatban a belső kereslet pangására vezethető elsősorban vissza a kockázatok növekedése. Ez jellemző többek között a kis- és nagykereskedelemre egyaránt. Szilágyi Péter szerint ennek több oka is lehet, kezdve a végtörlesztések miatt felélt megtakarításoktól, az egyelőre kedvezőtlen kimenetelű adóváltozásokon és a megdrágult áru- és szabad felhasználású hiteleken át, egészen a megtakarítási hajlandóság növekedéséig.
| Ágazat | Bejegyzett cégek aránya | Eljárások aránya |
| Építőipar | 13,88% | 17,47% |
| Kiskereskedelem | 11,24% | 11,54% |
| Nagykereskedelem | 8,94% | 10,24% |
| Turizmus és vendéglátás | 5,55% | 7,63% |
| Ingatlangazdálkodás | 7,67% | 6,77% |
| Gépjárműipar | 4,08% | 4,21% |
| Elektronika és számítástechnikai tevékenység | 4,96% | 3,80% |
| Pénzügyi szolgáltatás | 2,65% | 3,20% |
| Nyomda és kiadói tevékenység | 2,76% | 2,61% |
| Fuvarozás | 2,43% | 2,59% |
Forrás: Coface
Elszálló üzemanyagárak és árfolyamok, kivonuló elektronikai multik
A fuvarozók helyzetét nagyban nehezíti az olajár növekedése és a forint dollárral szembeni gyengülése miatt bekövetkezett, hónapok óta tartó üzemanyagár emelkedés, amely csökkenti az ágazat jövedelmezőségét. Nem javította az ágazat fizetési képességét a gázolaj januártól megnövelt jövedéki és általános forgalmi adója sem. A szereplők jelentős részét különösen sújtja, hogy a válságot megelőzően több cég modernizálta gépjárműparkját, mégpedig zömmel svájci frank alapú lízing-konstrukciók segítségével, amelynek megugrott terheit a CHF/HUF árfolyam elszállása mellett nagyon nehéz kitermelni. Habár a belföldi kereslet élénkülése még várat magára, a külső konjunktúrának köszönhető export már hosszabb ideje élénkül, ami valamelyest javította a helyzetet.
A legnagyobb változást az ingatlangazdálkodást végző cégek produkálták. Az ágazatban nem csak a fizetésképtelenségi eljárás alá kerülő cégek száma nőtt meg jelentősen, de az újak alapítása is megugrott. Ezen kívül komolyabban nőtt az elektronikai és számítástechnikai tevékenységet végző cégek körében az eljárások száma. Ez utóbbiakat komolyan érinthette néhány nagyobb multi (pl: Elcoteq, NOKIA, Sanshin) magyarországi gyáregységeinek bezárása, illetve kapacitásainak jelentős csökkentése.
Bajban Nógrád, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2012 első negyedévében a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás több, mint 45%-át). Budapesten az eljárások 36%-át, Pest megyében, pedig 10%-át indították. Ez azonban nem a budapesti, pest megyei cégek kiemelt kockázatát mutatja, csak azt, hogy továbbra is a fővárosban és környékén működik a legtöbb vállalkozás.
A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Nógrád megyében volt a legmagasabb 2012 első három hónapjában (4,59%), majd ezt követi Somogy megye (4,40%) és Jász-Nagykun-Szolnok (4,31%). A legnagyobb negatív eltérést az előző évhez képest Hajdú-Bihar megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése. Úgy szintén látványos romlást mutat Somogy megye, ahol a csődhányad relatív növekedése +69,36% volt. Az országos átlag felett található még számos megye, azonban tekintettel az alacsony esetszámra, mint például Tolna megye, ahol a relatív növekedés magas volt, összesen csak 239 eljárásról, azaz az összes eljárás 1,71%-áról beszélünk.
| Megye | Eljárások aránya | Bejegyzett cégek aránya |
| Budapest | 35,72% | 40,34% |
| Pest | 9,79% | 14,75% |
| Hajdú-Bihar | 6,27% | 3,63% |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 4,81% | 3,86% |
| Baranya | 3,74% | 3,10% |
| Somogy | 3,59% | 1,91% |
| Csongrád | 3,58% | 2,83% |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 3,54% | 1,92% |
| Bács-Kiskun | 3,50% | 3,82% |
| Fejér | 3,40% | 3,27% |
| Győr-Moson-Sopron | 2,84% | 3,49% |
| Veszprém | 2,77% | 2,31% |
| Békés | 2,77% | 1,62% |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 2,33% | 2,85% |
| Zala | 2,27% | 1,98% |
| Heves | 2,06% | 1,89% |
| Vas | 1,99% | 1,64% |
| Nógrád | 1,77% | 0,90% |
| Tolna | 1,71% | 1,33% |
| Komárom-Esztergom | 1,54% | 2,57% |
Forrás: Coface
Csak a folyamatos monitorozás segíthet
A Coface szerint azokban az ágazatokban - mint az építőipar vagy a kereskedelem -, amelyek már az előző éveket is súlyosan megszenvedték, az idén még drámaibb módon elmélyülhetnek a negatív folyamatok, de a többi, negatív folyamatokkal érintett ágazatban sem számítanak látványos javulásra, ezért szerintük fokozott óvatosságra van szükség, legalább olyanra, mint amilyenre a gazdálkodók rákényszerültek a válság korábbi éveiben, 2008-2009-ben. Érdemes, sőt, szükséges visszanyúlni az azokban az időkben folytatott szigorú kockázat- és követeléskezeléshez - mondja Kárpáti, hozzátéve: ez az óvatosság azt is jelenti, hogy nagyon sűrűn kell véleményt alkotni az üzleti partnerekről, nem elég erre sort keríteni évente, félévente. A kockázatok tompítására sok lehetőség van - mondja a szakember -, példaként említve a lehetőséget, hogy 30 napos fizetési késedelem után a szigorú(bb) követeléskezelést válassza a kárvallott, akár harmadik félre bízva ezt a feladatot.