2024-ben a várakozásoknak megfelelően az előző évhez képest alig nőtt az árbevétel az építőanyag kereskedelmi piacon.

A piacot alacsony kereslet, túlkínálat és a folyamatos, intenzív árverseny jellemezte, ami az árrések csökkenését hozta magával.

Ezek zömében be is épültek a fogyasztói árakba, így azok számára, akik az előző évben kezdtek felújításba, építkezésbe, kedvezőbb árakkal indíthatták azokat. A magas gyártási kapacitások miatt a 2023-as szinthez képest mérsékeltebb áron lehetett beszerezni szerkezetépítési anyagokat, szigetelőanyagot, térburkolatot és szárazépítészeti termékeket. Mindezek ellenére a vevők az alacsonyabb árfekvésű termékeket keresték, abból is a szép számmal megjelenő akciós árakat preferálták. A mérsékeltebb építőanyagárak mellett rendelkezésre álltak a kivitelezői kapacitások is, ami az előző évekre kevésbé volt jellemző.

A piaci pangás mögött több jelenség együttes hatása állt. Az állami beruházások többsége kifutott, a közbeszerzési piacon az új szerződések darabszáma és értéke is jelentősen csökkent, a vállalati megrendelések pedig a magas kamatok és a gyenge gazadási kilátások, visszaeső exportteljesítmény miatt jószerével eltűntek. 

A lakossági fogyasztásban ugyan látható volt némi felfutás, de ennek mértéke messze elmaradt a 2022-es csúcsidőszaktól. Összességében jelenleg nagyon kevés a magánerős építkezés és a futó nagy projekt, mivel a viszonylag magas kamatok eltántorították a lakosságot és a cégeket a beruházásoktól. 

Az építőanyag-kereskedők 2025. első félévében továbbra sem számítanak jelentős piacbővülésre.

A kormány lakhatási válságot enyhítő újabb állami támogatásai és adminisztrációt csökkentő intézkedései – mint például

  • a januárban induló vidéki otthonfelújítási támogatás,
  • a jelenleg futó energiahatékonysági otthonfelújítási program egyszerűsítése,
  • az új építésű ingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfa meghosszabbítása,
  • az önkéntes nyugdíjpénztári és a SZÉP-kártya megtakarítások keretének egyes lakásfelújítási és építési szolgáltatásokra történő felhasználhatósága

– a várakozások szerint csak a második félévre hoznak az építőanyag-kereskedelmi piacon is látható eredményt. Ezek elsősorban a használt lakások piacának felfutását, ezáltal a felújításokban fontos szerepet játszó építőanyagok forgalmának növekedését eredményezthetik. 

Az említett intézkedések együttes hatása a várakozások szerint az építőipar teljes értékláncát érintik majd, a gyártók, kereskedők, tervezők és kivitelezők rendelésállománya ezen a területen egyaránt bővülhet.

Ehhez hozzájárul az is, hogy a korábban kibocsátott, magas kamatozású, inflációkövető állampapírokban álló több ezer milliárd forint lakossági megtakarítás a jelentős hozamcsökkenés miatt új befektetési eszközöket keres magának, aminek egyik terepe az ingatlan lehet. Ez akkor is hozzájárul a lakossági kereslet élénküléséhez, ha az általa támasztott kereslet zöme a használtlakás piacon csapódik le, mert ezek is jellemzően felújítási, korszerűsítési, energiahatékonyság növelő és bővítési projekteket vonnak maguk után. 

Az építőanyag kereskedők számára nem mellékes körülmény, hogy ez a fellendülés abban az építőipari szegmensben fog bekövetkezni, amely Magyarországon a legtöbb mikro- kis- és közepes építőipari vállalkozásnak ad munkát. Azokról a néhány fős, olykor néhány 10 fős vállalkozásokról van szó, amelyek a lakásfelújítási, lakásépítési, esetleg a társasház építési piacon keresik a megrendeléseket. Az általános tapasztalat szerint az ebben a körben dolgozó kivitelező cégeknek az utóbbi években teljesen le volt kötve a kapacitásuk, túlterheltek, nem álltak rendelkezésre, ez azonban 2023-ban és 2024-ben már erősen megváltozott. Ebből a szempontból az elmúlt 2 évben sokkal jobb volt építkezni, hiszen volt elegendő építőipari szakember, és ez a helyzet 2025-ben is fennmaradhat.

Fontos megjegyezni, hogy

a kormányzat lakhatást és felújítást támogató intézkedései hatására a szakma nem számít érdemi építőanyagár-emelkedésre, ennek mértéke az inflációval megegyező 5-10 százalék körül lehet.

A gyártói oldalon még mindig jelentős kapacitás kihasználatlanság tapasztalható, amit az alacsony szinten maradó állami és vállalati megrendelések mellett a lakossági kereslet élénkülése sem fog olyan mértékben kompenzálni, hogy áruhiány alakulhasson ki. Ezzel párhuzamosan az építőanyag-kereskedelemben továbbra is erős marad az árverseny, amely egyre inkább az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások területére helyeződik át.

Az építőanyag-kereskedők bíznak a hitelkamatok csökkenésében, és a kormányzati intézkedések hatására élénkülő intézményi beruházói és a magánerős kereslet növekedésében - elsősorban a felújítási piac területén. Építőanyagok széles skálája megfelelő minőségben és mennyiségben fog rendelkezésre állni 2025-ben is, ellátási gondok nem várhatók.

Megnyílnak az állami pénzcsapok, itt a vidéki otthonfelújítási támogatás

2025 január 1-én indul a vidéki otthonfelújítási támogatás, amelynek keretében 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe ugyanilyen önrész mellett, ami viszont akár kedvezményes hitelből is előteremthető. A támogatás lényegében bármilyen felújítási munkára fordítható és nemcsak a lakóépület korszerűsítésében érdemes gondolkodni, hiszen igénybe vehető a melléképületekre, vagy akár a kerti térburkolatok felújítására is.Bővebben itt olvashat erről.

(A cikk szerzője, Juhász Attila, az Újház Zrt, és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke)