A kivitelezés költségei, az építőanyagok és munkadíjak összesen 15-20 százalékkal emelkedtek az elmúlt egy évben, miközben a kereslet több mint 25 százalékkal szerényebb az év eleji csúcsidőszakhoz képest – mondta Wiesinger Raimund, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület (ÉKE) elnöke, a Lambda Systeme Kft. ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak. Ennek ellenére egyelőre a tavalyi szintek körül, sőt, kissé afölött van a kereskedő cégek havi árbevétele, de a szokásos nyár végi csendesedést követően elmaradt a szeptemberben szokásos szezonális megugrás, ami aggasztó előjel a továbbiakra nézve. A tavaszi forgalmat az előrehozott vásárlások pörgették, ami a későbbiekben időarányos elmaradásokat hozott.

A vevői oldalt rendkívüli módon szorítja az otthonfelújítási program határideje, már mindenki csak azt nézi, hogy be tudják-e fejezni december 31-ig a munkálatokat, új projektekbe egyre kevesebben mernek belevágni. Noha sokan számítanak a felújítási program meghosszabbítására, az energiahatékonyságot elősegítő korszerűsítések támogatására, egyelőre nem jelentettek be új határidőt. Az érdeklődés pedig jelentős minden energiahatékonysági beruházás iránt, azonban a kapkodás átgondolatlan beruházásokhoz vezet, ekkor szakértőt sem mindig vonnak bele – mondta az ÉKE elnöke. Úgy látja, a kivitelezői díjak közelítik a nyugat-európai szinteket és a felújításoknál bevett dolog, hogy „anyag arányban” dolgoznak, amely drágítja a felújításokat.

A magas kamatszintek miatt a lakosság tart a hitelfelvételtől, emiatt jellemzően csak a megtakarított készpénzállomány és a korábbi LTP-megtakarítások jönnek szóba az önrész mellé. Az emberek kockázatvállalási hajlandósága visszaesett, ami a háborús időszaknak, az emelkedő rezsiszámlákból adódó félelemnek a hatása, és egyre inkább felmerül a foglalkoztatási környezet megingásától való aggodalom.

A hatósági engedélyeztetések elhúzódása is a problémák forrása, és a beépítéshez szükséges szakemberek hiánya is súlyos gond, sokszor vezet a beruházások halasztásához.

 

Nincs kivitelező

Évente legalább 20 ezer új szakmunkás és mérnök kellene a nyugdíjba vonulók pótlására, aminek negyede sem kerül ki és azok is alacsony tudásszinttel. A szakképző rendszer racionalizálására és fejlesztésére épp a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet lehet jó apropó.

Egyértelmű fékeződés jelei látszódnak nyártól a nagyobb újlakás-projekteknél, több beruházást halasztanak a piaci bizonytalanságok miatt. Az átlagos négyzetméterár 1,2 millió forint fölé nőtt, miközben ennek mintegy fele az egy lakás négyzetméterre vetített anyag- és munkadíjköltsége.

Az építkezés elhalasztása mellett sokan azért döntenek, mert az építőanyagok áresésére várnak. Tény, hogy a betonacél, a tégla, és a cserép ára a gyártás csökkenő energiaköltségei révén érzésre akár 15-20 százalékot is eshetne, ha véget érne a háború – mondta Wiesinger. Egyelőre azonban erre kevés az esély, minden építőanyag-gyártó jelentős költségnyomás és csökkenő eredményesség mellett dolgozik, nagyon megnőtt a fuvar- és energiaköltség, és megdrágult az alapanyag.

A tégla is kétszámjegyű, nagyon változó mértékű áremelkedésen van túl az idén, az új energiavásárlási szerződések alapján számos termék előállítási költsége tovább nőhet.

 

Olyannyira, hogy egyes építőanyagok és építési termékek gyártásánál elérhetik azt a szintet, amikor már eladhatatlan a termék.

A betontermékeknél idén infláció körüli emelések voltak, a polisztirol ára a korábbi 50-60 százalékos drágulás után először indult lefelé (10-15 százalékkal), és a betonacél ára is csökkent.