Csökkentek az építőipari munkadíjak, az átlagos négyzetméterár hét százalékkal visszaesett és újra a tízezer forintos lélektani határ alá került. A szakemberhiány érdemben nem változott, míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap, mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezető igazgatója a reprezentatív kutatás adatait ismertetve. 

Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.

A Mapei Kft. 2024-es nettó árbevétele 33,4 milliárd forint volt, ami az előző évhez képest 0,4 százalékos csökkenést jelent, a teljes építőipar tavalyi évi termelése 7766,9 milliárd forint volt

– sorolta az adatokat az ügyvezető.

A stagnáló árbevétel mellett a vállalat eredményessége javult, három százalékkal több terméket adtak el, mondta Markovich Béla. Kiemelte, jelenleg mérsékelt szakemberhiány jellemző az építőiparban, jó szakemberből viszont kevés van.

Az idei évre 38,3 milliárdos árbevételt vár a cégvezető, az árbevétel növekedés 14,8 százalék körül alakulhat. 

Keletről nyugatra nő a várakozási idő

A szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb várakozási idő Nógrád vármegyében jellemző, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb várakozási idő Somogy vármegyében van, itt 54 napig kell türelmesnek lenni az építkezőknek, felújítóknak.

A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni, mondta Markovich Béla.

Kép: Mapei

Kiemelte, hogy az látszik a kutatás adataiból, hogy keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő, ami ugyan elmarad a nyugati régiókban mért értékektől, de jelentősen meghaladja az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalt 42 napos átlagot. Markovich Béla szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen elszívják a munkaerőt.

Körülbelül két hónap türelem

Szakmacsoportok szerint a beruházás nagysága is jelentősen befolyásolja a várakozási időt. Apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző.

A leghosszabb vállalási idők szakmánként: 

  • Generálkivitelező 63 nap;
  • Bádogos 62 nap;
  • Épületszigetelő 60 nap;
  • Burkoló 58 nap;
  • Kőműves 57 nap;
  • Épületgépész 42 nap;
  • Ács 48 nap;
  • Villanyszerelő és a víz- és gázszerelő 50 nap;
  • Festő 51 nap;

Az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 2025 februárjában 9 495 forint volt, ami 7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.

Az adatok alapján az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban.

A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol 10 321 forintos négyzetméter áron dolgoznak a munkavállalók. 

Drágulás is jöhet

A kutatásban megkérdezték a szakembereket terveznek-e idén áremelést. A válaszadók 64 százaléka drágítana, mégpedig 14 százalékkal. Markovich Béla úgy fogalmazott, hogy az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél. Ilyen többek között a magas infláció, a magas üzemanyagárak és az anyagköltségek drágulása is.

Markovich Béla, a Mapei ügyvezető igazgatója

Sokak szerint nem jó irányba mennek a dolgok az építőiparban, kevés a megrendelés, sok kókler és a kontár munkavállaló, valamint a fekete munka is még mindig jellemző. Nincs szakember utánpótlás, csökkentek az állami beruházások is. 

Ugyanakkor a szakemberek 36 százaléka nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. 

A válaszadók többsége szerint nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.

Kapcsolódó

A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket. 

Fordulat előtt az építőipari hangulat

Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, fogalmazott az ügyvezető. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent egy év alatt. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.

A Mapei Csoport

A céget 1937-ben Olaszországban alapították. A tavaly öt százalékkal nőtt a Mapei globális árbevétele, konszolidált árbevétele 2023-ban 4,2 milliárd euró volt, mondta Luca Damia, a Mapei Csoport képviseletében a cég sajtótájékoztatóján. Jelenleg közel száz gyáruk van, világszerte 36 kutatólaboratóriumban fejlesztik az építőipari termékeiket, a kutatás-fejlesztés a cég egyik hajtóereje. A tavalyi évben többek között olyan projektekben vettek részt, mint Rómában a Colosseum helyreállítása, a leégett párizsi Notre Dame felújítása vagy Szaúd-Arábiában a Hegra, régészeti terület helyreállítása.

Markovich Béla szerint az építőipar fellendülése szempontjából fontos, hogy állami támogatások jelenjenek meg. Ez hozzájárulhatna a munkaerő elvándorlás megfékezéséhez is, válaszolta az Economxnak. Példaként említette, hogy Ausztriában már nagyon hasonlóak a bérek, ezért abban bízik, hogy nem mennek már oda a szakemberek. Az orosz-ukrán helyzettel kapcsolatban elmondta, egyszer véget ér a háború, a Mapei Ukrajnában most is működik és nagy erőkkel készülnek arra, hogy részt vesznek az újjáépítésben, erősítette meg Markovich Béla.