A kormányzati és a jegybanki, konzervatív növekedési prognózisokat is túlteljesítheti idén a hazai gazdaság – derül ki az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb elemzéséből.

A második negyedévi kiugró értéket követően az év egészében a GDP 6,5 százalékos bővülésére lehet számítani, melyet jövőre 4,5 százalékos növekedés követhet. Az idei költségvetést is magas hiánycéllal tervezte meg a kormány, így az Equilor várakozása szerint a GDP-arányos költségvetési hiány 7,5-8,0 százalék között alakulhat, amennyiben beérkeznek az EU helyreállítási alapjának forrásai. Jövőre már ennél alacsonyabb, 5,5-6,0 százalék közötti költségvetési hiánnyal lehet számolni, miközben az államadósság mértéke a GDP 75-78 százalékára süllyedhet az év végére, majd jövőre tovább mérséklődhet, a források idei beérkezése esetén.

Kapcsolódó

A forint árfolyama az év hátralevő részében viszonylag stabil maradhat, az év végén 352, míg jövőre 356 forintos euró árfolyammal számol az Equilor. Az előrejelzés szerint 2023-ra ismét egy gyengébb, 360-as euró-forint árfolyammal kell számolni. Erről lapunk kérdésére Buró Szilárd pénzügyi innovációs vezető elmondta, azzal kalkulálnak, hogy ekkorra már visszaáll a korábbi gyakorlat, amikor a jegybanknak a gyengébb forint lesz az érdeke, hogy ezzel támogassa a gazdasági növekedést. Ez beleillene a korábbi évek trendjébe, amikor éveken keresztül tendenciózusan gyengült a magyar fizetőeszköz.

Az Equilor előrejelzései
Magyarország20202021e2022e2023e
Reál GDP változása-5,00%6,50%4,50%3,80%
Fogyasztói árindex változása3,40%4,30%3,30%3,20%
Államháztartási egyenleg-8,10%-7,70%-5,80%-3,50%
GDP-arányos államadósság80,40%77,00%76,00%75,00%
EUR/USD árfolyam1,22791,151,121,15
EUR/HUF árfolyam365,13352356360
USD/HUF árfolyam297,36306,09317,86313,04
Fed alapkamat0,25%0,25%0,50%1,00%
EKB alapkamat0,00%0,00%0,00%0,00%
MNB alapkamat0,60%2,10%2,50%2,90%
Forrás: MNB, KSH, Equilor

Újra itt az infláció kora

Az éves bázison számított fogyasztói infláció 5 százalék felett tetőzhetett júniusban, ezt fokozatos enyhülés követheti, azonban az év utolsó 2 hónapjában ismét emelkedhet az árnyomás, melyet a többi feltétel változatlansága esetén a bázishatás önmagában is indokolhat.

Az üzemanyagok és a jövedéki adóval érintett termékeken kívül a szolgáltatások áremelkedése is fennmaradhat a következő hónapokban, mely az újraindítással magyarázható. Ezt a forgatókönyvet a járvány esetlegesen kialakuló, súlyos negyedik hulláma még átírhatja, de már nem kell számítani olyan szigorú korlátozásokra, mint tavaly és idén tavasszal, köszönhetően a viszonylag magas átoltottsági aránynak.

Az idei évben 4,3 százalékon alakulhat az éves átlagos infláció, mely jövőre 3,3 százalékra eshet vissza. Többek között ezen folyamatok hatására kezdett kamatemelési ciklusba a Magyar Nemzeti Bank: az év végén 2,1 százalékos, jövő év végén 2,5 százalékos alapkamatra lehet számítani.

A keddi, a piacokat által vártnál kisebb, 15 bázispontos emelésről az elemzés ismertetésekor Török Lajos vezető elemző elmondta, a jegybank azt igyekszik kommunikálni a piacok irányába, hogy elkötelezett az infláció féken tartása mellett, egyben az is kiolvasható, hogy a monetáris tanács már látja a töréspontot, ahonnét ismét csökkenni kezdhet az árszínvonal. A Napi.hu kérdésére hozzátette, noha ez olvasható ki a jegybanki iránymutatásból, egyáltalán nincs kőbe vésve, hogy 15 pontos emelésekre kellene számítani decemberig. Ha a hazai vagy a külső környezete ezt indokolja, az MNB könnyen eltérhet a tervtől.

Mindenhol jön a szigor

A globális gazdaság fokozatos újraindulásával a keresleti oldal berobbant, a nyersanyagárak, energiaköltségek lendületesen emelkedtek, ugyanakkor az ellátási lánc zavarai bizonyos területeken és szektorokban továbbra is megmaradtak. Török szerint, amennyiben az inflációs várakozásokba tartósan beépül az áremelkedés, beindulhat egy komolyabb ár-bér spirál, melynek a jelei az Egyesült Államokban már erőteljesen látszódnak.

Török szerint az USA-ban legkorábban 2022 végén vagy 2023 elején kezdhetik meg a kamatemeléseket, az Eurozónában 2024-ben indulhat a folyamat, és várhatóan a japán jegybank lesz az utolsó a sorban. Erről már a Federal Reserve, az amerikai jegybank szerdai kamatdöntését követően is jöhetnek konkrét jelzések. Török szerint amennyiben a Fed az eszközvásárlások visszafogását, vagyis a szigorítás megkezdését részletezi, arra nagyjából fél évvel később hasonló lépéssel reagál majd az Európai Központi Bank is.

Nagyot fordul a világ Kínában

Az elmúlt évtizedben Kína szolgáltatta a globális növekedés 65 százalékát és ha kisebb mértékben, de továbbra is vezető erő lesz. Azonban Török szerint az ázsiai ország előtt számos nehézség áll, amelyek egyúttal lelassíthatják a világgazdasági fejlődését is. Ilyen az aktuális, egyelőre nehezen átlátható szabályozási kampány az ország vezetése részéről a technológia szektorban, a hosszútávú demográfia kérdések, vagy az ingatlanbuborék esetleges robbanása.

Épp ezért a pénz és tőkepiacokra leselkedő rövidtávú kockázatok közül kiemelkedik az egyik legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő, az Evergrande esetleges csődje. Amennyiben ez megtörténne és nem érkezne központi segítség, bajba kerülne az egyébként is sérülékenynek tűnő kínai árnyékbankrendszer, ami várhatóan jelentős eladási hullámot indíthatna el más részvénypiacokon is.

Török szerint a kínai vezetés tisztában van a kockázatokkal, ezért valamilyen rendezett csődprocedúrát vár. A 300 milliárd dollárral tartozó vállalatnak a héten jár le egy kötelezettsége, amit nem fog tudni teljesíteni, vagyis gyakorlatilag csődbe megy. Ekkor lehet majd tisztábban látni, hogy milyen megoldásokban gondolkodik a pártvezetés.

Már az arany se úgy fénylik, mint régen

A mostani válságból leszűrhető, hogy némileg átalakult a menedékeszközök piaca. Ugyan minden adott volna, hogy a bizonytalanságok idején a hagyományosan értékállónak tartott aranybefektetések kilőjenek, nem így történt. Hiába vásároltak be tartalékokat államok és jegybankok – így az MNB is megtöbbszörözte az ország aranytartalékát – ez az árakon nem mutatkozott meg.

Ennek egyik oka lehet a kriptoeszközök látványos térnyerése. Ugyan Buró elmondása szerint ezek az eszközök az árfolyamuk változékonysága miatt csak extrém kockázatú eszközöknek tekinthetők, érzékelhető, hogy nagy irántuk a kis- és nagybefektetők körében is az érdeklődés.