Az egész magyar felsőoktatást érinti az Erasmus-ügy, a kirekesztett egyetemek az európai uniós források útvesztőjében vannak. Az Európai Bizottság tavaly decemberi döntése igazságtalan és precedens értékű – emelte ki Fellegi Áron, az Euroatlantic Zrt. igazgatósági elnöke azon a konferencián, amit a Mathias Corvinus Collegium (MCC) az Európai Tanulmányok Műhelyével közösen rendezett.

A magyar kormány és az Európai Bizottság között Erasmus-ügyben a tárgyalások még zajlanak és ez igaz a RRF-forrásokra is, amelyek a Covid-járvány okozta problémák megoldására szolgának – sorolta a problémákat a szakember.

Most 2023. szeptemberét írjuk, az RRF forrásokkal 2026-ig el kell számolni, de Magyarország még egy eurocentet sem kapott – mondta Fellegi Áron. Hozzátette: ha nem érkeznek meg az uniós pénzek, akkor ez további több száz milliárd forint hiányt jelent majd a magyar költségvetésnek.

Maradjanak benne a körforgásban

A szakember azt javasolta a hazai egyetemeknek, hogy kerüljék el az elszigetelődést, maradjanak benne a körforgásban, az egyetemeknek meg kell mutatni magukat. Vegyenek részt Brüsszelben szakmai programokon, konferenciákon a jogi feltételek egyszer úgy is újra adottak lesznek, aki pedig későn eszmélnek, azok az egyetemek nagyon nehéz helyzetben lesznek.

Ami a magyar egyetemek részvételét illeti az Erasmus és a Horizont programokban, a helyzet továbbra is bizonytalan – mondta Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője. Ugyanakkor fontos, hogy a magyar egyetemek nemzetközi szinten továbbra is növekedhessenek és terjeszkedhessenek – tette hozzá.

Ez egy átmeneti helyzet

Nem kizárva vagyunk, ez egy átmeneti állapot, hívta fel a figyelmet Lengyel László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tudományos és nemzetközi elnökhelyettese a konferencián.

2022-höz képest 2023-ban a pályázatok bár csökkentek, de lehetett azért nyerni is, hangsúlyozta az NKFIH elnökhelyettese. Példaként említette, 2022-ben 26 modellváltó egyetem nyert, 6,5 millió euró forrást pályázat során, 2023-ban pedig 11 felsőoktatási intézmény nyert 4 millió eurót.

Összehasonlítva a 2022 tavaszi és a 2023 tavaszi időszakot az látszik, hogy nagyjából 30 százalékos visszaesés történt a beadott pályázatok tekintetében,

– mondta Lengyel László.

Vajda Viktor európai uniós szakjogász az Erasmus és a Horizont programokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a programok azért is fontosak, hogy a határon átnyúló minőséget is megtapasztalják a hallgatók, kutatók.

Nem száz százalék, hogy lesz megoldás

A szabályok szabályok, ezeket be kell tartanunk, és nem ígérhetem, hogy elvégezzem azt, amit a magyar államnak kell megtennie – mondta a napokban az Erasmus-ügyről Iliana Ivanova. Nem száz százalék, hogy lesz megoldás, mondta a bolgár politikus, akit nyáron jelöltek, hogy az Európai Bizottságban az oktatásért, kutatásért, innovációért, kultúráért és ifjúságügyért feleljen. A biztosjelölt megígérte, hogy ha a posztra megszavazzák, akkor ő a megoldás és nem a probléma része lesz.

Az Erasmus-ügy háttere

Tavaly decemberben bizottsági javaslatra az Európai Unió Tanácsában ülő tagállami szakminiszterek hoztak határozatot a jogállamisági eljárásban. Ebben többek között eltiltották a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és az ilyen hátterű intézményeket az új uniós kötelezettségvállalásoktól átláthatósági és összeférhetetlenségi okokból. A közvetlenül kezelt uniós alapok, például a Horizont Európa és az Erasmus+ program jelentős szerepet játszanak az egyetemek és felsőoktatási intézmények versenyképességének fenntartásában és növelésében. A 2022. decemberi uniós döntés értelmében az uniós szervek a továbbiakban nem köthetnek szerződést a közalapítványként jogszerűen működő magyar akadémiai szervezetekkel, így azok minden uniós támogatási programból kiesnek - hangzott el a konferencián.

Navracsics: Nincs B-tervünk!

Az a cél, hogy november 23-ig megállapodjunk az Európai Unióval az Erasmus és a Horizont programokról, mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Semmelweis Egyetemen nyári egyetemén. A Napi.hu-nak azt mondta, nincs B-tervük, a megállapodásra törekednek.

A közvetlen uniós források esetében elengedhetetlen elem a nemzetközi konzorciumok felállítása, e téren azonban a magyar egyetemek most hátrányt szenvednek, ráadásul közvetve a nem közalapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények is érintettek, ugyanis egy nemzetközi konzorcium számára kockázati tényezőként merülhet fel a bevonásuk – hangzott el a MCC konferenciáján.

Ezt egy sportsérülésnek kell felfogni

Olyan ez a helyzet, mint egy sportsérülés, utalt az Erasmus-üggyel kapcsolatos problémákra Bernáth Tamás, az MCC oktatója.

Amíg Brüsszelben tárgyalnak a programról, addig az egyetemeknek nem dőlhetnek hátra, fel kell készülniük arra, hogy nem csak Horizont programok vannak az unióban, vannak egyéb források is.

Béres Kamilla az EuroAtlantic Zrt. európai uniós üzletfejlesztési menedzsere hangsúlyozta, hogy az egyetemek addig se tétlenkedjenek, amíg meg nem születik a brüsszeli döntés és teremtsenek nemzetközi konzorciumokat.

A modellváltó intézmények készen állnak, mert az Erasmus ösztöndíj most is működik, mondta Bodrogi Richárd, a Tempus Közalapítvány főigazgatója. Nemzetközi jelenléttel kapcsolatban azt hangsúlyozta, amit a korábbi előadók, hogy további partnereket kell keresni az egyetemeknek és építsék tovább a nemzetközi kapcsolatrendszereiket.