A GKI kutatásából kiderült, hogy a kisebb vállalatok arányaiban több embert foglalkoztatnak minimálbéren, illetve garantált bérminimumon, mint a nagyobb cégek. A 20 alkalmazott feletti cégeknél, a foglalkoztatottak számának emelkedésével, csökken az alacsony bérűek aránya. Különösen nagy, 30 százalékos a 11-20 embert foglalkoztatók körében a garantált bérminimumon lévők aránya, ami annak a következménye, hogy ebben a csoportban sok az építőipari cég - közölték.
A kutatás szerint az ágazatok közül kiemelkedő a minimálbéresek aránya a kereskedelemben (10 százalék), illetve az üzleti szolgáltatásokban (9 százalék). Ezt a feldolgozó- és építőipari ágazatok követik, 6, illetve 4 százalékkal.
Az elemzés szerint leginkább az üzleti szolgáltatást nyújtó vállalatokra jellemző a garantált bérminimumon (szakmunkás minimálbéren) való foglalkoztatás, ahol a dolgozók 12 százalékát alkalmazzák így. Ezután a kereskedelmi cégek következnek 8 százalékos, és az építő- és feldolgozóipari cégek, 7 és 5 százalékos aránnyal.
A GKI kutatásából kiderült az is, hogy jelentősek az egyes régiók eltérései: a fejlettebb országrészekben - Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl- a minimálbéren foglalkoztatottak aránya 2-3 százalék, a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya 2-10 százalék között van. A minimálbéresek aránya a többi régióban jellemzően 10-13 százalék, a maximumot Dél-Alföldön éri el, 16 százalékkal. A szegényebb régiókban a garantált bérminimumon dolgozók aránya 7-11 százalék, ez esetben is Dél-Alföldé a szélsőérték, 17 százalék.
Az elemzés kitért arra is: az idén januári 8 százalékos minimálbér-emelés, és a 12 százalékos garantált bérminimum-emelés, valamint a 2,5 százalékra csökkentett szociális hozzájárulási adó (szocho) hatására a vizsgált cégeknél, kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének hatására, a foglalkoztatás költségei átlagosan 5,2 százalékkal emelkedtek. A költségnövekedés minimalizálására a cégek számos praktikát bevetettek: a márciusi felmérés szerint a 2018-ban minden 10. cég élt a normák emelésével. Emellett továbbra is népszerű a munkaerő kölcsönzése, amit a cégek 8 százaléka alkalmaz. A harmadik legnépszerűbb intézkedés a munkavállalók más munkakörbe való sorolása, a vállalatok 7 százaléka tette ezt. A cégek közel azonos aránya -3-4 százalék - bocsátott el munkavállalókat, csökkentette a cafeteriát vagy a munkaidőt a költségek csökkentése érdekében - közölték.
A GKI összegzi: a minimálbér és a garantált bérminimum emelése továbbra is a kis- és közepes vállalatok számára jelenti a legnagyobb problémát. Az erőltetett béremelést ugyan kompenzálja a 2,5 százalékpontos adócsökkentés, azonban csak csekély mértékben.
A GKI Zrt. 2018 márciusában 1204 céggel készített felmérésében egyebek mellett a béremelésekről, a minimálbéresek és a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók helyzetéről kérdezték az ötnél több dolgozót foglalkoztató, jellemzően többségi magyar tulajdonú társaságokat.