Papíron még közel két évig elérhető a "Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása" elnevezésű pályázat,mely során 1,5 és 20 millió forint közötti vissza nem térítendő forrást nyerhetnek a cégek. A GINOP-1.3.1-15 kódjelű pályázat fő célja, hogy erősítse a magyar vállalkozások nemzetközi versenyképességét, például azáltal, hogy felmérik a lehetséges új piacaikat - közölte érdeklődésünkre a Miniszterelnökség.

A pályázatra összesen ötmilliárd forintot különítettek el, a támogatott cégek száma a jelenlegi elképzelések szerint 550-600 darab lesz. A mostani lehetőség egyébként kifejezetten a külföldi vásárokon és árubemutatókon való megjelenést segíti, hiszen önállóan egyedül ez a tevékenység támogatható.

A legkisebbeknek is van esélye

Könnyebbség, hogy egy kiállításon való részvételhez kapcsolódó minden költség elszámolható, így az 50 százalékos támogatási intenzitás miatt voltaképp féláron lehet kiutazni, megszállni, akár tolmács igénybevételével tárgyalásokat folytatni és bemutatkozó-anyagokat teríteni egy szakkiállításon - közölte a pályázat megjelenésekor Füzesi Attila, a Creative Expert Consulting üzletfejlesztési tanácsadócég ügyvezetője. A cég szerint kifejezetten előnyös, hogy a korábbi 10 fős létszámkorlátot levitték két főre, mert így a szerződéses viszonyban dolgoztató, vagy pedig egészen kicsi családi vállalkozások is remélhetnek támogatást.

Jó hír ugyancsak, hogy az elnyerhető forrás nem a korábbi év árbevételétől függ, hanem a statisztikai létszám arányában jönnek milliók, de legalább ugyanennyit önrészként is mellé kell tudnia tenni a vállalkozásnak - fogalmazott akkor Füzesi.

A pályázat elsősorban néhány szegmens, azon belül is a nagyobb cégek számára releváns, akik az adott kiállításon tényezők, például piacvezetők - vélte Gyurácz Németh Iván külpiaci szakértő, az M27 ABSOLVO partnere. Számukra a pályázat egy jó költségcsökkentési eszköz lehet. Szerinte egy kiállítás másik előnye lehet, hogy ott az exportot tervező vállalat találkozhat az iparági szereplőkkel, felmérheti a leendő konkurenciát, a trendeket, de ez önmagában nem finanszírozható a pályázatból.

Miben segíthet egy kiállítás?

A Miniszterelnökség szerint az export volumen növelése érdekében cél, hogy minél több új piac váljon elérhetővé a hazai kis-és középvállalkozások számára, így bár exportbevételt elvárnak a pályázóktól, a célországhoz való kötöttséget nem tartják hatékony megoldásnak. Szerintük a vásári megjelenés nemcsak a már ügyfelekkel rendelkező cégek számára nagy jelentőségű, hiszen a különböző kiállítások, expók, vásárok éppen a kapcsolatteremtés, a bemutatkozás legjobb színterei és ideális eszközei egy új piacra lépésnek. A pályázat keretében ezen kívül támogatást lehet igényelni a piacra jutáshoz nélkülözhetetlen idegen nyelvű honlap kialakításához, tanácsadói és partnerkeresési szolgáltatások, illetve új elemként különböző innováció-menedzsment szolgáltatások igénybevételéhez.

A külkereskedelmi gyakorlatban azonban csak akkor megy valaki vásárra, ha már vannak az adott piacon ügyfelei - mondta korábban a Napi.hu-nak Horváth Miklós, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke, aki szerint egy, az adott külpiacon kezdő cég inkább vegyen egy belépőt, hogy fel tudja mérni, kik lesznek a vetélytársai, azok milyen stratégiával dolgoznak. Ehhez viszont nem kell saját stand - emelte ki egy tavalyi, hasonló pályázat (erről lejjebb) indulásakor Horváth.

A kiállításokon való részvétel túlértékelt dolog, kezdőként az adott piacon nem lehet ott üzletet kötni - értett egyet Gyurácz. A külpiacra lépés egy többlépcsős folyamat, ebből a kiállításokon való részvétel az egy lépcsőfok, ami - ha nincs előtte az azt megelőző néhány megalapozó lépés (stratégiaalkotás, piacfelmérés, stb.), illetve nincs megfelelő utánkövetés (megfelelő külkereskedő, értékesítő szakember, versenyképes értékajánlat, vagy egy jó szerződéses konstrukció), akkor - önmagában lóg a levegőben. Ha tehát csak a középső lépést támogatja az állam, akkor abból nem lesz nagy számban kkv-export - emelte ki Gyurácz.

Tavaly ősszel egyébként volt már egy hasonló pályázat, amely ugyanezeket a célokat támogatta, ám a Miniszterelnökségtől kapott adatok szerint a már lezárult pályázat nem tekinthető a legnagyobb sikernek: a GINOP-2014-1.3.14 kódnevű pályázat keretében az akkori tervek szerint az 1,5 milliárd forintot osztottak volna szét 250-300 cég között. A végeredmény azonban ennél szerényebb lett: június közepéig 72 mikro-, kis- és középvállalkozás kapott pozitív támogató döntést, míg a megítélt uniós támogatás mintegy 463 millió forint volt - azaz az eredetileg tervezet összeg harmadát költötték csak el egyelőre, miközben jóval kevesebb céget is sikerült elérni. (Ennél jóval nagyobb siker volt a GOP-2012-3.3.3 pályázat, amelyet eredetileg 3 milliárd forintos keretösszeggel hirdettek meg, ám az érdeklődés miatt végül azt megemelték hatmilliárdra, így pedig 389 projekt kapott támogatást. Igaz, ez a pályázat nemcsak a kiállításokon való részvételt segítette, hanem a teljes exportfolyamatot lefedte.)

Nem ebből lesz több exportáló kkv

A kormányzat deklarált célja, hogy többszörösére emeljék az exportáló kkv-k számát: ezek száma jelenleg 2500-3000, amit 2018-ra 12 ezerre növelnének. Ugyanakkor a mostani pályázatban szerepel egy olyan kikötés, hogy az elmúlt két évből igazolt exportbevétele kell, hogy legyen a cégnek.

A Miniszterelnökség szerint a mostani kiírásnak nem is az exportáló cégek számának növelése az elsődleges célja, hanem az exportteljesítmény javítása, az export árbevétel növekedésének elősegítése. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a pályázóktól "csupán minimális exporttapasztalatot" várnak el. Arra a kérdésünkre, hogy várható-e olyan kiírás, amelyben a valóban kezdő exportáló cégek első külpiaci lépéseit támogatják, azt a választ adta a Miniszterelnökség, hogy "a kkv-k piaci megjelenését támogató intézkedés idei pályázati kiírásában a legalább minimális külpiaci tapasztalattal rendelkező vállalkozásokat tekintik célcsoportnak".

Ugyanakkor - hangsúlyozták - a mostani kiírás a kezdő exportőrök számára sem elérhetetlen: bár a felhívás szerint nem részesíthető támogatásban az a vállalkozás, amelynek nem volt export árbevétele az előző két lezárt üzleti év valamelyikében, azonban az export árbevétel arányára és mértékére vonatkozó elvárást nem fogalmaz meg. Mint írták, a támogathatósághoz szükséges pontszámot a kezdő exportőrök is elérhetik, amennyiben kedvező árbevétel növekedési adatokkal rendelkeznek, részt vesznek vállalkozói együttműködésben, innovatívak, rendelkeznek marketingstratégiával és idegen nyelven beszélő munkatárssal, valamint, ha szabad vállalkozási zóna területén tevékenykednek vagy mikro-, illetve kisméretű vállalkozásnak minősülnek.