Minden rekord megdőlt tavaly a lakossági értékpapírok piacán. A háztartások a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2019 végén 12727,6 milliárd forintnyi értékpapírt tartottak a számláikon, ebből 8047 milliárd volt a magyar állampapír. A szuperkötvényt vették, mint a cukrot, főleg ennek köszönhetően egyetlen év alatt 2275,7 milliárd forinttal nőtt a lakosság állampapír-állománya.

Nőtt a futamidő

Kapcsolódó

Hosszú futamidejű állampapírokból 3318,5 milliárd forintnyival vásároltak többet annál, mint amennyit visszaváltottak, illetve lejárt. Ennek a döntő része Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) volt. Az egyévesnél hosszabb állampapírok állománya 5777,6 milliárd forintra nőtt a háztartásoknál, pedig 2018 végén még a 2500 milliárdot sem érte el. Az egyévesnél rövidebb lejáratú állampapírok volumene viszont csökkent. 2018 végén 3130,9 milliárd forint volt, egy évvel később viszont már alig érte el a 2 ezer milliárdot.

Ennek az egyik oka az, hogy a rövidebb lejáratú állampapírok kamata alacsonyabb, mint a MÁP+-é, ezért megéri átcsoportosítani a pénzt az új kötvénybe. Sőt rövidtávra is megéri a szuperkötvényt vásárolni, hiszen a kamatfordulók idején egy héten át árfolyamveszteség nélkül válthatja vissza a pénzét a befektető. A másik ok az, hogy több rövid lakossági állampapír értékesítése is megszűnt tavaly júniusban. Nem kapható már sem Féléves Magyar Állampapír, de a Kincstári Takarékjegy dematerializált változata sem.

Másféle hitelpapírt nem vásárolnak a háztartások, jelzáloglevelük jóformán nincs, banki kötvényből 58,2 milliárd forintnyit tartanak, ezek döntő része devizakötvény. Vállalati kötvényből a Quaestor-botrány óta szintén egyre kevesebb van a kisbefektetőknél. A vállalati kötvények legnagyobb felvásárlójává az MNB vált a növekedési kötvényprogram indulása óta, a tavalyi év végi 850 milliárd körüli állomány több mint ötöde van már a jegybanknál, ezt a mennyiséget négy hónap alatt gyűjtötte be az MNB.

Nagy vesztesek az alapok

A háztartások korábbi kedvencei, a befektetési alapok szenvedték meg a legjobban a MÁP+ indulását. A konstrukciókból tavaly 368 milliárd forint távozott, a kisbefektetőknél lévő állomány ezzel 3914 milliárd forintra csökkent. A befektetők többsége nem járt jól azzal, hogy állampapírra cserélte a befektetési alapját, az MNB adatai szerint ugyanis a háztartásoknál lévő alapok több mint 230 milliárd forintnyi hozamot termeltek 2019-ben, ami átlagosan évi 5,7 százalékos árfolyam-nyereséget jelent. Az év vége felé vissza is tért a bizalom az alapokba, hiszen decemberben már több mint 30 milliárd forintos tőkebeáramlást mértek a háztartásoknál.

Háztartások értékpapír-állománya (2019. dec. 31.)
ÉrtékpapírMilliárd forint
Állampapír8 047,1
Egyéb hitelpapír72,48
Befektetési alap3 914,3
Részvény693,7
Összesen12 727,6
Forrás: MNB

Az alapoknál csak a részvényeken kerestek többet a kisbefektetők. A novemberben és decemberben korábbi történelmi csúcsait folyamatosan döntögető OTP különösen sokat hozott a háztartásoknak. A kisbefektetők az év során nettó 50 milliárd forintot fektettek be a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), az év végén 693,7 milliárd forintnyi részvénnyel rendelkeztek. Ebből 211,3 milliárd forint volt a banki részvény, ami közel jár a 2010 szeptemberi történelmi csúcshoz. A lakosság jó érzékkel spekulált a bankpapírokra - azon belül is az OTP-re, mert az év során 56 milliárd forintot nyert hitelintézeti részvényeken. A nyereség döntő része az év utolsó hónapjaiban jött össze, ebben az időszakban a csúcsok környékén nagyjából 30 milliárd forintnyi bankrészvényt adtak el a háztartások. Több OTP-s vezető is megvált 15 ezer forint fölött az értékpapírjaitól.

A nem pénzügyi vállalati részvényekben 468,2 milliárd forintot tartottak a háztartások. Ezekbe a papírokba 45 milliárd forintnál is több friss pénz került 2019-ben, de a befektetők összességében véve csupán 1,7 milliárd forintot nyertek ilyen részvényekkel.


Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!