Elképesztő összeget dobnak ki a magyarok

Nemrég a Buksza beszámolt arról, hogy a brit Tesco hadat üzent a pocsékolásnak, a megmaradt kenyerekből édességet készít. Ráadásul az is kiderült, hogy a briteknél naponta 1 millió vekni kenyér megy a szemétbe. Ennek apropóján most megnéztük, hogy Magyarországon mi a helyzet. A válasz: nem jó.

Először is, érdemes a vásárlással kezdeni, az élelmiszerekre fordított kiadásainkat több szempontból vizsgálhatjuk meg. Az, aki nem vezeti a háztartási kiadásait, annak iránymutató lehet a KSH összesítése. Arra is jó lehet az alábbi lista, hogy egy átlagos háztartásban hogyan néz ki egy hónap és a saját háztartásban miként néz ki ugyanez. A legtöbbet élelmiszerre és alkoholmentes italokra költik a magyarok: fejenként havonta 24 600 forintot. Ezt követi a lakásfenntartás és háztartás, erre 17 ezer forint megy el minden hónapban. Utána jön a közlekedés, amely alig több mint 10 ezer forintba kerül "mindenkinek".

Miért érdekes ez?

Egyrészt, mert a tudatosság itt is gyümölcsöző lehet gazdaságossági és egészségügyi okokból is, az elkötelezett zöldek pedig a fenntarthatósági szempontokat is mérlegelhetik.

Az élelmiszerekre elköltött havi összeget meghatározza az is, hogy melyik jövedelmi tizedbe tartozik az adott család. A statisztikák szerint az alacsonyabb jövedelmi tizedbe tartozók kevésbé figyelnek az egészséges táplálkozásra, így nem csak az mutatható ki, hogy a magasabb jövedelműek szinte mindegyik élelmiszerből többet vásárolnak, hanem az is, hogy utóbbiak kevesebb kenyér és szárazhüvelyes terméket vásárolnak, viszont a zöldség-és gyümölcsfogyasztásuk két-háromszorosa is lehet a kevesebb jövedelműekhez képest.

Aaz életszínvonalunk, az anyagi helyzetünk meghatározza azt, hogy milyen minőségű és mekkora mennyiségű élelmiszert tudunk vásárolni, de itt fontos megemlíteni egy újabb statisztikai adatot, ami azt mutatja meg, hogy Magyarországon az Agrárminisztérium becslése szerint évente átlagosan 1,8 millió tonna élelmiszert pazarolunk el, azaz fejenként 68 kiló étel megy pocsékba. Az uniós, a magyarországi és független mérések eltérő mennyiséget jelölnek meg, évente a magyarországi pazarlásra körülbelül 40-175 /fő/év. Amiben mind egyetértenek az az, hogy arányaiban a legnagyobb élelmiszerpazarlás mindig a háztartásokban keletkezik.

Mennyi?

Egy szigorúan teoretikus és nagyon leegyszerűsítő becsléssel arányait tekintve elég meredek összeg jön ki fejenként. Ha feltételezzük, hogy az évente elpazarolt 68 kiló étel kizárólag a KSH által mért legolcsóbb élelmiszerek - finomliszt, kristálycukor vagy félbarna kenyér - egyikéből jön össze, akkor évente fejenként 10-19 ezer forintot dobunk ki az ablakon. Ha úgy tetszik, havonta 900-1600 forintot. Vagyis lényegében majdnem egyhavi átlagos élelmiszer-kiadás megy pocsékba. Ez egy minimális összeg lehet, ugyanis nyilván vannak háztartások, ahol drágább élelmiszerek kötnek ki a szemétben.

Harc a pocsékolás ellen

A tudatos élelmiszer-vásárlással tehát nem csak a háztartásunk kiadásait optimalizálhatják a háztartások, hanem a környezetért is sokat tehetnek. Az élelmiszer-pazarlás legszomorúbb velejárója, hogy rengetegen vannak Magyarországon is, akik nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerekhez, illetve a kukába dobott élelmiszerek előállításuk és szállításuk fölösleges ráfordításával, mind a belőlük keletkezett hulladék kezelésével is károsítják a környezetünket és felesleges kiadást okoznak.

Ha mindezek nem elég meggyőző érvek arra, hogy saját statisztikát vezessen valaki az élelmiszer-kiadásokról és felhasználásáról, akkor az is szempont lehet, amikor háztartás kiadásait vizsgáljuk, hogy a jövedelem mekkora részét fordítja háztartásunk élelmiszerre. Ugyanis ez befolyásolja, hogy más szolgáltatásokra és más termékekre mennyi jut.