Magyarország épp 15 éve, május 1-jén - kilenc másik országgal együtt - az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. A Policy Solutions ebből az alkalomból a Friedrich Ebert Alapítvánnyal együtt készített egy reprezentatív kutatást arról, hogy a magyarok hogyan is ítélik meg az EU-ban töltött másfél évtizedet és mit várnak el az EU-tól a jövőben.
A 2019. március 8-19. között felvett adatokból kiderül, hogy a magyaroknak körében az EU megítélése alapvetően pozitív, többségében vannak a pozitív asszociációk: a magyarok 65 százaléka pozitív véleménnyel van a közösségről, és a megkérdezetteknek mindössze 25 százaléka értékeli negatívan az EU-t. Ugyanakkor ez a pozitív vélemény mérsékelt pozitív attitűdöt takar, hiszen az "inkább pozitív" megítéléssel nyilatkozók aránya 51 százalék volt, szemben a "nagyon pozitív" megítélés 14 százalékos táborral - mutatott rá Bíró-Nagy András, a Policy Solutions társalapítója, igazgatója a kutatás ismertetésekor.
Kapcsolódó
A pártszavazók szerinti bontásból kiderül, hogy bár minden pártban többségben vannak a pozitív vélemények, ám a kormánypárti szavazók körében relatíve rosszabb az EU megítélése, ott a legnagyobb a negatív véleménnyel rendelkezők tábora. A kutatás érdekessége, hogy a kutatás szerint a fideszesek euroszkeptikusabbak a jobbikosoknál. Utóbbiak körében egyébként egy pálfordulást lehet látni: a párt néppártosodásával körükben 74 százalékra nőtt az EU-t pozitívan megítélők aránya. Az életkort tekintve pedig az állapítható meg, hogy míg a 30 év alattiak körében az EU-ról pozitívan vélekedők aránya 73 százalékon áll, az idősebb korosztályokban ez az arány 60-65 százalék között mozog.
A pozitív megítéléssel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy ez EU kedvező hazai megítélése elsősorban gazdasági érveken és szempontokon nyugszik - emelte ki Bíró-Nagy András. Vagyis, amikor azt a nyitott kérdést tették fel mit jelent számukra az EU, a legtöbben, 273-an a Magyarország gazdaságára gyakorolt pozitív hatásokat említették, azaz leginkább az uniós forrásokból megvalósult fejlesztésekre, a különböző pályázati lehetőségekre és pénzügyi támogatásokra asszociálnak a leggyakrabban. Látszik ugyanakkor az elmúlt évek kormányzati kommunikációjának hatása is, hiszen összesen 210-en említettek bevándorlással kapcsolatos dolgokat, szinte kizárólag semleges vagy negatív felhanggal.
Ugyanakkor elmondható, hogy összességében a megkérdezettek háromnegyede szerint az ország szempontjából pozitív volt az EU-ban töltött elmúlt 15 év, míg 17 százalék szerint előnytelen volt. Az a vélekedés azonban pártokon és társadalmakon átívelő konszenzus, hogy Magyarország EU-ban eltöltött 15 éve előnyös volt az ország számára: a kormánypárti szavazók 71, a bizonytalanok 72 és a jobbikosok 76 százaléka, míg a baloldali és liberális pártok mindegyikében elsöprő többségben vélekedtek így.
Szinte a semmiből tört előre a migráció
Abban is teljes az egyetértés a magyar társadalomban a felmérés szerint, hogy uniós tagságunk legnagyobb előnye az EU által biztosított gazdasági fejlődés. Ugyanakkor az is egyértelműen látszik a kutatásból, hogy a magyarok az uniós tagságot elsősorban materiális szempontok miatt tartják előnyösnek és nem az értékközösség szempontjából. Az előnyök között viszont még hangsúlyosan megjelenik a személyek szabad mozgásához köthető előnyök (szabad mozgás az EU-n belül, külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége).
A hátrányok megemlítésénél viszont több érdekes megállapításra bukkanhatunk. Az uniós tagsághoz köthető legnagyobb hátrányok között a leggyakrabban, a válaszok közel harmadában (32 százalék) a migráció kérdését emelték ki, ami szinte a semmiből tört az élre - mutatott rá Bíró-Nagy András. A migráció a válság előtt egy alig létező dolog volt a magyar társadalom számára, az ezt emlegetők aránya nulla közeli szinten állt - jegyezte meg.
Viszont a témában érkezett megszólalások rendre a kormánykommunikáció üzeneteit tükrözték vissza, miszerint az Európai Unió "Magyarországra kényszeríti a migránsokat" és Magyarországból "bevándorlóországot" akar csinálni. A részletesebb bontásból kiderül, hogy az EU migrációs politikájával kapcsolatos, az Orbán-kormány által képviselt narratíva széles körű népszerűségnek örvend a magyarok körében: a megkérdezettek kétharmada értett egyet azzal az állítással, hogy az EU rá akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy bevándorlókat fogadjon be és mindössze a válaszadók negyede támaszt kételyt a kormánypárt narratívájával szemben. Ráadásul ebben még az ellenzéki szavazók többsége is egyet ért. Az viszont talán annyira nem meglepő, hogy a legnagyobb egyetértési arány az idősebb és a legkevésbé képzett rétegek körében jelentősen magasabb a többi csoporthoz képest.
Ezzel összefügg, hogy a második leggyakoribb hátrányként a szuverenitás kérdését emelték ki a válaszadók (26 százalék): szerintük az Európai Unió túl sok dologba akar beleszólni, ami sérti hazánk függetlenségét. Ez azonban csak az egyik irány.
Az ellenérvek másik nagyobb csoportja gazdasági jellegű, melyek szerint egyfelől a csatlakozás számos hátránnyal járt a magyar gazdaság számára, másrészt az Európai Unión belül betöltött pozíciónk miatt nem is tud az ország kitörni hátrányos helyzetéből (15 százalék). Ezek a megszólalások elsősorban azt a percepciót emelték ki, mely szerint a csatlakozás óta csökkent volna az életszínvonal Magyarországon, leépült a gazdaság és az ipar, valamint az európai piacra való belépésünk hátrányosan érintette a magyar mezőgazdaságot. Összességében azonban hátrányokat említő válasz jóval kevesebb volt (881), mint az előnyöket említők (1400).
Magyarország nem nettó haszonélvező?
Tehát alapvetően a magyar társadalom határozottan úgy véli, hogy gazdaságilag előnyös volt Magyarország számára az elmúlt 15 év: a megkérdezettek 58 százaléka szerint az elmúlt 15 évben több pénzt kapott az ország az EU-tól, mint amennyit befizetett a közös kasszába. Ezzel ellentétes véleményen 9 százaléknyian vannak, míg minden ötödik válaszadó (20 százalék) szerint kiegyensúlyozott a mérleg.
Ami egészen érdekes viszont, hogy azok legnagyobb tábora, akik azt gondolják, hogy az elmúlt 15 évben kevesebb pénzt kapott Magyarország, mint amennyit befizetett, a kormánypárti szavazók körében találhatóak (10 százalék). Igaz, körükben is többen vannak azért, akik szerint gazdaságilag megéri az EU-tagság.
Az elmúlt 15 év mérlege Brüsszelből
Magyarországon 2004 és 2020 között 55,2 milliárd euró értékű beruházás valósult meg az európai strukturális és beruházási alapok keretein belül, 2,5 milliárd euró értékben pedig a Juncker-terv mozgósított további beruházásokat 2014 óta. Magyarországon az egy főre jutó GDP 57 százalékkal nőtt 2003 és 2017 között, az uniós átlaghoz képest pedig 7 százalékponttal nőtt a GDP 2003 óta. (Európai Bizottság)A magyar társadalom jelentős többsége osztja azt a véleményt is, hogy az uniós tagság hozzájárul a gazdasági fejlődéshez Magyarországon: az összes megkérdezett majdnem háromnegyede (71 százalék) szerint Magyarország számára gazdaságilag előnyös az uniós tagság, és mindössze 23 százalék van az ellenkező véleményen.
A vizsgált szempontok közül a legnagyobb mértékben a nyugati termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében lát javulást a magyar társadalom az Európai Uniónak köszönhetően a csatlakozás óta eltelt 15 évben. A legkevesebben ugyanakkor a mezőgazdaság, a kisvállalkozások és a természeti környezet helyzetében bekövetkezett változásokkal elégedettek. Utóbbi három területen a magyarok 60-65 százaléka úgy véli, hogy nem változott vagy romlott a helyzet a csatlakozás óta eltelt időszakban.
Egy kis kitérőként megemlítenénk, hogy az évforduló alkalmából a Bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet (WIIW) is adott ki elemzést, amelynek adataiból jól látszik, hogy mennyit jelentett az uniós tagság az új tagállamoknak:
Több szuverenitást ... vagy mégse?
Visszatérve a Policy Solutions elemzésére, bár a kutatásból kiderül, hogy a döntéshozatal szintjét tekintve a magyarok körében erős bázisa van a nemzeti szuverenitás politikájának: mindössze négy közpolitikai témában - energia, kül- és biztonságpolitika, környezetvédelem és klímapolitika, bűnüldözés és terrorizmus elleni harc - pártolná a többség a közös uniós döntéshozatalt. Ugyanakkor a szakpolitikai területtől függően az Európai Egyesült Államok támogatói is mindössze 5-12 százalék között vannak a pártok szimpatizánsai között.
Ennek fényében érdekes, hogy több olyan ügyet is támogatna a magyarok többsége, amely pont szembe megy az erős nemzeti szuverenitás politikájával. Ilyen például az euró bevezetése - ami óhatatlanul is szorosabb költségvetési és monetáris kontrollt jelent uniós szinten: a közös pénz bevezetését a magyarok többsége (57 százalék) támogatná, ha Magyarország teljesíti az eurózónához való csatlakozás feltételeit. Ezzel szemben egy 33 százalékos nemzeti valuta párti tábor áll.
Szintén érdekes, hogy az euró tekintetében a Jobbik szavazói körében látszik egy 180 fokos fordulat, ott ugyanis kifejezetten magas, 72 százalékos az euró támogatottsága (a szocialista szavazókhoz hasonlóan), míg a fideszesek körében ez 53 százalék. Településtípusokat tekintve a falvakban élők körében a legnagyobb az ellenérzés az euróval szemben, bár még itt is relatív többségű támogatottságot mért a Policy Solutions.
A szuverenitás erős támogatottsága fényében némi ellentmondásnak tűnik az is, hogy a magyar társadalom döntő többsége (77 százalék!) támogatná az egységes szabályok alapján meghatározott európai minimálbér bevezetését. Mindössze 16 százalék hagyná nemzeti hatáskörben a minimálbér szabályozását.
A megkérdezettek 76 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, ellenkező véleményen mindössze 16 százalék van. Sőt, még a fideszesek kétharmada is a támogatók táborában van a kormány ellenkező irányú álláspontja ellenére.
El-lop-ják!
Ebben minden bizonnyal szerepet játszik, hogy a magyarok jelentős többsége (72 százalék) gondolja úgy, hogy az uniós fejlesztési források jelentős részét ellopják. A pártpreferencia szerinti bontást tekintve meglepő lehet, hogy bár a fideszes szavazók tartják a legkevésbé problémásnak a pályázatok lebonyolítását, még így is egyértelmű többség (59 százalék) véli, hogy Magyarországon az uniós pénzeket érintő korrupció mértéke hagy kívánnivalót maga után.
Sőt, abban is egyetértés mutatkozik szinte a teljes társadalomban, hogy az uniós források ellenőrzésének jelenlegi uniós gyakorlata nem kielégítő, ezért a magyarok határozottan üdvözölnék, ha az EU szigorúbban járna el az EU-források ellenőrzése során. Beszédes, hogy a megkérdezettek közel négyötöde elégedetlen az EU korrupció elleni fellépésével, míg alig 15 százaléknyian gondolják úgy, hogy a jelenlegi uniós szabályozás és annak betartása megfelel az elvárásoknak.
Korrupció és jogállamiság
A WIIW által a 15. évfordulóra kiadott elemzésében az intézményi rendszerre kitérve megjegyzi, hogy bár ezen a téren történtek előrelépések, és például a korrupciós szint is csökkent néhány országban, ám a fejlemények e téren nagy különbségeket mutatnak a 2004-ben csatlakozott államok között, sőt, sok esetben a kép inkább kiábrándító.Legolvasottabb
Hatalmas a készültség! Csecsemőrablás miatt riasztották a rendőröket
Lebuktak: manipulálták a lottót, kőkeményen lecsapott a hatóság
Addig szorongatta az utasokat a Ryanair, amíg irtózatosan ráfázott
Hatalmas adóemelés érkezik jövőre, ez lehet az utolsó csepp a pohárban
Mintha újra kitört volna a háború, földbe döngölték az eurót
Drasztikus leépítést jelentett be a Bosch, utcára vonulhatnak a németek
Kidurrant a Temu-lufi? Falhoz vágták a boltot a lesújtó adatok
Ez csak a kezdet, az oroszok pillanatok alatt átszerelik a halálosztót
Riadót fújtak Európában, nyakunkon az újabb válság
Jön a szezon utolsó három futama, Lando Norrison csak a csoda segíthet
Elképesztő, mi jöhet a kriptopiacon, jobb lesz figyelni
Pár száz dollárnyira volt a kriptovaluta a lélektani 100 ezres árfolyamtól.
Ez csak a kezdet, az orszok pillanatok alatt átszerelik a halálosztót
Dupla díj jönne a SUV-osoknak, annyi lehet a zöld rendszámos szent teheneknek
Vége lehet az zöld rendszámos kiváltságoknak és búcsúznának a parkolóautomatáktól is - van, amiben Vitézy Dáviddal is láthatólag nagy az összhang.
Kidurrant a Temu-lufi? Falhoz vágták a lesújtó adatok, kegyetlen zuhanás a tőzsdén
Brutális KRESZ-szigorítás a magyarok kedvenc országában, 6000 eurós bírságot is kaphat, ha ezt teszi
Kőkeményen lesújtanak a szabályokat áthágó járművezetőkre.
Jövőre robbanhat a kereskedelmiingatlan-piac?
A magyar kereskedelmi ingatlanpiacot jelenleg a tranzakciószámok csökkenése és a kivárás jellemzi, jövőre azonban fellendülést várnak a szakemberek.
Addig szorongatta az utasokat a Ryanair, amíg irtózatosan ráfázott
Tovább robog a magyar sztárrészvény, egy év alatt dupláztak a befektetők
Hatalmas árfolyamemelkedésen vannak túl a Magyar Telekom részvények, de az MBH Befektetési Bank elemzői szerint van még tér fölfelé.
Hatalmas adóemelés érkezik jövőre, ez lehet az utolsó csepp a pohárban
Befellegzett a céges autóknak?
FRISS HÍREK
-
19:15
Mozgolódik a forint a dollárral szemben
-
19:13
Nincs megállás, megint nőtt az aranyára
-
19:01
Robban az OTC-piac - bolondul a lakosság a gyógyszerautomatákért
-
18:40
Drasztikus leépítést jelentett be a Bosch, utcára vonulhatnak a németek
-
18:10
Berobbantja az AI-t Jeff Bezos, jönnek az ügynökök, akik nem emberek
-
17:51
Történelmi csúcson a BUX, ez az OTP hete volt
-
17:40
Évente 250 milliárd dollárt dobnának össze a fejlődő országoknak, Trump elefántként szabadulhat be a porcelánboltba
-
17:20
Mintha újra kitört volna a háború, földbe döngölték az eurót
-
17:08
Sérülést okozó fém került a fehérjeporba, figyelmeztetik a sportolókat Magyarországon
-
16:52
Ez csak a kezdet, az oroszok pillanatok alatt átszerelik a halálosztót