A 2014-2020 közötti időszak uniós pénzfelhasználását övező korrupció miatt évek óta zajlik a huzavona a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Már tavaly ősszel körvonalazódott, hogy nagyon komoly büntetésekre számíthatunk. Jávor Benedek volt európai parlamenti képviselő a blogján azt írja - az Európai Bizottság 2018-as költségvetési zárszámadásának (discharge) keretében a Költségvetési ellenőrző bizottság számára készült kérdőív válaszai alapján -, hogy az EU az eddig legrosszabb forgatókönyvként számon tartott 500 milliárd forintnál is nagyobb korrekciót határozott meg a magyar állam számára. Ezt a cehhet azonban minden bizonnyal nem a korrupt politikusok és vállalkozók, hanem a magyar adófizetők állják majd, így minden magyar állampolgár több mint 50 ezer forinttal járulhat hozzá az uniós büntetéshez, amit a kormányzati korrupció miatt szabtak ki az országra - hívja fel a figyelmet Jávor.

A volt EP-képviselő szerint a több mint 100 oldalas dokumentumból kiderül, hogy a 2014-2020-as forrásoknál 2018-ban 30 (operatív) program esetében voltak intézkedések, ezek közül 6 Franciaországban, és 8 Magyarországon. A többi 13 országnál egy, vagy ritkán két (operatív) programot érintettek az intézkedések.

Ez azt jelenti, hogy hazánk egymaga több, mint a szabálytalannak talált, és ezért büntetett operatív programok negyedéért volt felelős az EU-ban

- írja Jávor.

A dokumentumból továbbá kiderül, hogy a szóban forgó 7 tematikus operatív program esetében rendszerszintű, a közbeszerzéseket érintő szabálytalanságokat tárt fel az Európai Bizottság, ezért projekt alapon kiszabott büntetések helyett az összes operatív programra alkalmazott 10 százalékos átalánybüntetést javasolta.

Inkább bevállalta a kormány

Ezt a magyar kormány visszautasíthatta volna, vállalva, hogy egyesével bebizonyítja a kérdéses projektekről, hogy azoknál szabályosan jártak el, és nem volt tetten érhető korrupció - jegyzi meg Jávor -, ám a magyar kormány ezt a lehetőséget visszautasította és inkább mind a hét operatív programnál elfogadták a megkötött szerződések értékének 10 százalékát kitevő átalánybüntetést. A hét operatív program a következő:

  • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): 2718,5 milliárd forint
  • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1157 milliárd forint
  • Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 269,3 milliárd forint
  • Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint
  • Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1117,8 milliárd forint
  • Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): 1034,2 milliárd forint
  • Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP): 298,5 milliárd forint.

Összességében 7480,2 milliárd forintról van szó.

Jávor blogbejegyzésében rámutat, hogy az uniós pénzek lehívásánál már nagyjából 75 százaléknál jár az odaítélt és leszerződött támogatások aránya, a büntetést pedig erre az összegre szabták ki.

A volt EP-képviselő ugyanakkor megjegyzi, hogy a kormányzat közben csendben végrehajtotta az uniós pénzfelhasználási rendszer azon korrekcióit, amelyeket az Európai Bizottság előírt. Az EB így azt reméli, hogy a maradék 25 százaléknyi pénznél nem következnek be azok a közbeszerzési anomáliák, amelyek miatt a mostani büntetést kiszabták.

Ez még nem a vége

Így nagyjából 5600 milliárd forint az a tétel, amire a 10 százalékos átalánybüntetést számolják, ami önmagában 560 milliárd forintot tesz ki.  Ehhez azonban hozzájön még néhány különösen korrupt operatív program külön büntetése:

  • a Mészáros Lőrinc által letarolt, a KEHOP (Környezet és Energiahatékonyság OP) alá tartozó 420 milliárdos víziközmű tenderek esetében 25 százalékos korrekciót javasolnak a már leszerződött, mintegy 260 milliárdos szerződésállományra, ami további 60 milliárd forintnyi büntetést jelent.
  • illetve a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) esetében alkalmazott kiegészítő 10 százalékos átalánybüntetésnek a leszerződött összegtől függő 60-80 milliárdos összege, ami így összességében 700 milliárdnyi büntetést jelent.

Ebből ha levonjuk a pályázati önrészt, amit amúgy is magyar költségvetési/önkormányzati forrásból kellett volna biztosítani, a tényleges büntetés 5-600 milliárd között lehet - írja Jávor. Ez így a 2014-2020 közötti magyar uniós pénzek több mint 5 százalékát teszi ki, ami az ország éves költségvetésének 2,5 százalékára rúgó gigabüntetést jelent.

Frissítés:

A cikk megjelenését követően reagált az Innovációs és Technológiai minisztérium Jávor Benedek értesüléseire, amit itt talál.