Az Európai Bizottság (EB) a napokban kiadott Magyarországról szóló országjelentésben a következő, a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. május 2-i bizottsági javaslatra építve előzetes véleményt is megfogalmazott a kohéziós politika kiemelt beruházási területeiről és keretfeltételeiről. Ebben az EU egyes célkitűzéseihez rendelt források felhasználására tesz javaslatokat, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy ezek a javaslatok a Magyarország és a bizottság szolgálatai közötti párbeszéd alapját képezik.
A javaslatok végén a bizottság a kohéziós politika eredményes megvalósításának tényezőit is felsorolja. Ezek között olyanokat említ, mint a valamennyi kedvezményezett - a regionális és helyi hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalom - közötti, a jelenleginél jelentőségteljesebb párbeszéd erősítése, illetve egy, a végrehajtáshoz szükséges partnerségre épülő modell kialakítása, vagy a közbeszerzések teljesítményének javítása (átláthatóság és a verseny erősítése).
Kapcsolódó
Emellett a siker kulcsának tartják még többek között az összeférhetetlenség, a csalás és a korrupció megelőzésére és kezelésére tett eredményesebb fellépést, továbbá megjegyzik, hogy a pénzügyi eszközöket és/vagy a Magyarországnak címzett InvestEU-hozzájárulásokat jövedelemtermelő és költségmegtakarító tevékenységekre kellene felhasználni, a szakpolitikai célkitűzéseket innovatív akciók révén (például szociális innováció) lehet eredményesen megvalósítani.
Mire adnának pénzt?
A bizottság az EU szakpolitikai célkitűzései szerint csoportosítva sorolja fel az ajánlásait. (A részletes leírást itt találja.)
1. szakpolitikai célkitűzés: intelligensebb Európa
A jelentés megjegyzi, hogy Magyarország általános innovációs teljesítménye az EU-hoz képest továbbra is elmarad, míg a kutatásba és fejlesztésbe (k+f) történő beruházások, valamint a tudomány és a vállalkozások közötti együttműködés szintje az uniós átlag alatt van. A bizottság szerint az uniós pénzek elköltésénél magas prioritásként kellene kezelni a kutatási és innovációs kapacitások növelésére és a fejlett technológiák elterjesztésére irányuló beruházásokat.
Egyebek mellett szorgalmaznák az intézményközi kapcsolatok erősítését, valamint a kutatás/felsőoktatás és az üzleti élet együttműködését, a már meglévő kutatási kapacitásokra építve a tudástranszferek és a stratégiai partnerségek támogatását, illetve a nemzeti határokon átnyúló kapcsolatépítések, együttműködések és tapasztalatcserék ösztönzését.
Fejleszteni kell a digitális készségeket
Bár Magyarországon 2021-re megfelelő lesz a nagy sebességű, széles sávú lefedettség, az információs és kommunikációs technológiák (ikt) alkalmazása, valamint az adatvezérelt technológiák használata tekintetében az ország továbbra is az alacsony teljesítményt nyújtó tagállamok közé tartozik. A bizottság szerint ezért az olyan beruházásoknak kellene prioritást élvezniük a digitalizáció terén, mint az ikt felhasználásának növelése a kis- és középvállalkozások (kkv) körében, beleértve az infrastruktúrák és szolgáltatások támogatását a területi különbségek figyelembevételével, vagy a lakosság és a vállalkozások digitális készségeinek fejlesztése.
Kkv-k versenyképessége
A magyarországi kkv-k termelékenysége és innovációs tevékenysége alacsony, ami akadályozza bekapcsolódásukat a globális értékláncokba. Ezért az EB a kkv-k növekedésének és versenyképességének javítása érdekében azt javasolja, hogy a kormány az uniós források elköltésekor kezelje kiemelten a termelékenységet és a gazdaság hozzáadott értékének növelésére irányuló projekteket például az innovatív cégek számának növelése révén, illetve - hogy a globális értékláncokban előrébb tudjanak lépni - támogassák a vállalatoknak az új technológia alkalmazását lehetővé tevő kapacitásberuházásait. Emellett ösztönözzék a vállalkozói környezetet, a start-upok, növekvő vállalkozások, akcelerátorok létrehozását, fejlesszenek ki új üzleti modelleket a kkv-k számára.
A bizottság szerint a kkv-k nemzetközivé válása révén növelhetnék azok versenyképességét például ipari és kutatásorientált nemzetközi klaszterekben való részvétellel, illetve a kelet-közép-európai, valamint a Duna Stratégiában részt vevő országokkal való együttműködéssel is.
Magyarország termelékenységének egyik gátja a humántőke, ezért a bizottság szerint prioritásként kellene kezelni az intelligens szakosodáshoz, ipari átalakuláshoz szükségek készségek, valamint a vállalkozói léthez szükséges készségek fejlesztését. A készségfejlesztéseket pedig az üzleti igényekhez kellene alakítani.
2. szakpolitikai célkitűzés: alacsony szén-dioxid-kibocsátású és zöldebb Európa
Magyarország gazdasága viszonylag energiaigényes, az energiahatékonyság éppolyan fontos, mint a megújuló energiaforrások részarányának növelése. A bizottság szerint ezért az uniós pénzek felhasználásakor magas prioritást kellene élveznie az olyan projekteknek, amelyek
- a lakóépületek energiafogyasztásának csökkentésére, valamint a kkv-k energiahatékonyságának javítására,
- a középületek és távfűtési hálózatok energiahatékonyságának javítására,
- az épületek energiahatékonysági felújításával párhuzamosan a fosszilis tüzelésű kazánok felváltására megújuló energián vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforráson alapuló létesítményekre
irányulnak. A bizottság a fűtés és hűtés terén a megújuló energiaforrásokra való átállás támogatását többek között az EU Duna Régió Stratégia keretében indított közös, geotermikus energiára és biomasszára vonatkozó kezdeményezések keretében képzelné el.
Mivel Magyarországon a legfőbb természetikatasztrófa-kockázatot a Duna és Tisza menti áradások, valamint az aszályok jelentik, ezért az uniós források elköltésében prioritást kellene éleveznie az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, kockázatmegelőzésre és a katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség előmozdítására irányuló projekteknek. Ebben a bizottság a transznacionális együttműködés fokozását, legjobb gyakorlatok megosztását és a harmonizált adatrendszerek kifejlesztését is érti.
Vízforrások védelme, hulladékgazdálkodás
Magyarországon továbbra is szükség van a vízforrások védelmére, és még mindig magasak a szivárgással kapcsolatos veszteségek is, ezért a bizottság a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítását is kiemelt prioritásként említi. Ezen egyebek mellett érti a köztereken és a sebezhető és marginalizált csoportok számára az ivóvíz hozzáférésének javítását, valamint a vízkészletek védelmét is.
Magyarországon a hulladékgazdálkodás továbbra sem hatékony, így fontos uniós célok teljesítése is nehézségekbe ütközik a bizottság szerint. Ezért az uniós források elköltésébe prioritást kellene adni egyebek mellett a hulladékkeletkezés megelőzésének, az újrahasznosításnak és -feldolgozásnak, valamint a szelektív hulladékgyűjtési rendszerek bővítésének, illetve az újrafeldolgozott anyagok használatának ösztönzésének.
A természeti örökségek megőrzése és a levegő minőségének javítása
Magyarországnak további erőfeszítéseket kellene tennie a természeti örökségének megőrzése és a levegő minőségének javítására, ezért az uniós források elköltésénél prioritásként kellene kezelni a levegőminőség, valamint a kapcsolódó monitoring és modellezés javítását, illetve a biológiai sokféleség és a Natura 2000 hálózat támogatását a városi területeken.
3. szakpolitikai célkitűzés: összekapcsoltabb Európa
Hiányosságok mutatkoznak a közlekedési infrastruktúrában is. Az EU a "fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, intelligens, intermodális transzeurópai közlekedési hálózatok kialakítását, illetve a transzeurópai közlekedési hálózatok jobb elérhetőségét, a nemzeti, regionális és határokon átnyúló mobilitás" fejlesztését támogatná. Ezek között értendő egyebek mellett a Duna hajózhatóságának fejlesztése, közúti közlekedés biztonsága, összekapcsolt, környezetbarátabb közlekedési rendszer megteremtése.
4. szakpolitikai célkitűzés: szociálisabb Európa
A bizottság szerint Magyarország fejlődésének előmozdítása szempontjából kulcsfontosságúak a lemaradó térségeket és a hátrányos helyzetű csoportokat célzó foglalkoztatási, szociális, oktatási és egészségügyi beruházások, beleértve az infrastruktúra fejlesztését is. A brüsszeli testület szerint az uniós források elköltésénél prioritások között kellene szerepelnie az aktív és megelőző jellegű munkaerő-piaci intézkedések támogatásának - például személyre szabott szolgáltatásoknak, a szükséges készségek előrejelzésnek, más szolgáltatásokkal való koordinációnak, az inaktívak munkaerő-piaci ösztönzésének. Emellett a bizottság szorgalmazza a kétoldalú szociális párbeszéd elősegítését, erősítését.
A bizottság szerint a prioritások között kellene szerepelnie a nők munkaerő-piaci részvételének, valamint a munka-magánélet jobb egyensúlyának előmozdítására irányuló projekteknek (egyebek mellett a megfizethető, fenntartható és minőségi gyermekgondozáshoz való hozzáférés előmozdítása).
Minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés
Magas prioritásként kezelné a bizottság az oktatás és a képzés minőségének és munkaerő-piaci relevanciájára, valamint az oktatáshoz és a képzéshez való egyenlő hozzáférés javítására irányuló projekteket. Emellett a marginalizálódott közösségek integrációjának előmozdítása és az anyagi nélkülözés kezelését is prioritásként kellene kezelni. Ezek között a bizottság a hátrányos helyzetű járásokban a szociális és oktatási intézkedések kidolgozását javasolja, a lakhatással kapcsolatos kirekesztés kezelését, a lerobbant városi és vidéki területek rehabilitációját, a marginalizálódott közösségekkel - például romákkal - szembeni megkülönböztetés leküzdésére irányuló intézkedések kidolgozását, a fogyatékkal élők számára nyújtott szolgáltatások javítását, a közintézmények akadálymentesítését tartaná fontosnak.
A népesség egészségi állapotának javítása érdekében a bizottság prioritásként kezelné a megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítását, az egyenlőtlenségek megszüntetését - különösen a hátrányos helyzetű járásokban -, az infrastruktúra biztosítását, a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés támogatását.
5. Szakpolitikai célkitűzés: a polgárokhoz közelebb álló Európa
Ezen a téren a bizottság prioritásként kezelné a kiválasztott funkcionális városi területek - egyetemi, innovációs, tudományos és technológiai központok - beruházásait, valamint a sajátos városi kihívások kezelését a helyi szükségletek alapján. A bizottság szerint jobban kellene támogatni a kis- és közepes méretű városok esetében a többközpontú fejlődést, valamint a város és vidék közötti kapcsolatokat az elnéptelenedés megakadályozása, valamint a munkahelyek, az infrastruktúra és a szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása érdekében.