Jelentős információk hiányoznak a magyar költségvetési tervekből és megbízhatatlan adatokon alapulnak - áll Valdis Dombrovskis uniós gazdasági biztos Varga Mihály pénzügyminiszternek címzett levelében. A december 5-én kelt  szövegben az áll, hogy „úgy tűnik, Budapest késlekedik a reális gazdasági előrejelzések benyújtásával Brüsszelnek".

Ebben a szakaszban még mindig fontos elemek hiányoznak, vagy további kiigazítást és pontosítást igényelnek ahhoz, hogy a Bizottság véglegesíteni tudja értékelését Magyarország középtávú költségvetési terveiről

– hangsúlyozta Dombrovskis.

A gazdasági növekedésre, az inflációra és a kamatkiadásokra vonatkozó adatokkal kapcsolatban is problémákat lát az Európai Bizottság, mivel az uniós szerv saját módszertanától való eltéréseket „megfelelően indokolni kell". Az elemzésnek azt kéne bemutatnia, hogy Orbán Viktor kormánya miként tervez a következő években visszatérni a költségvetési egyensúlyhoz, miután a szigorú uniós kiadási szabályokat a koronavírus-járvány és az azt követő energiaválság közepette enyhítették.

Az Euronews által látott levél szerint az uniós végrehajtó testület teljes körű értékelése „a hiányzó információk terjedelmére való tekintettel eltarthat egy ideig”. A határidő a jelenlegi december 12-ről a jövő év január közepére tolódhat ki.

Ez nem tetszik a bizottságnak

A konfliktus forrása, hogy a maastrichti szerződés korlátozza a tagállamok adósságát. A jogsértések  elvben pénzbírságot vonhatnak maguk után, még ha ilyen szigorú intézkedéseket ritkán vagy egyáltalán nem is szabnak ki.

A blokk Stabilitási és Növekedési Paktumának célja, hogy elkerüljék az euróövezetben a 2007-2008-as globális pénzügyi válságot követő gazdasági zavarokat. A szabályok (kevésbé szigorúan) azokra is vonatkoznak, akik – Magyarországhoz hasonlóan – nem osztoznak a közös valután. 

Az EU maastrichti kritériumai alapján a fennálló államadósság nem haladhatja meg az éves gazdasági teljesítmény, azaz a GDP 60 százalékát, a költségvetési hiány pedig nem lehet több mint 3 százalékot. Ezeket a költségvetési szigorításokat a világjárvány és az ukrajnai orosz inváziót kísérő energiaválság idején nagyrészt felfüggesztették, de idéntől ismét érvénybe léptek.

Két tagállam kapott kosarat

Magyarország a jelek szerint későn nyújtotta be költségvetési terveit, így november végén nem lehetett a legtöbb más uniós tagállaméval együtt értékelni azokat.

A belpolitikai problémákra tekintettel a bizottság öt másik uniós tagországnak adott halasztást a hiányra vonatkozó javaslatok benyújtására.

Ezek közé tartozik Németország, amely februárra előrehozott választást írt ki, valamint Belgium, amely a júniusi szövetségi választások után még mindig kormánykoalíciót próbál alakítani.  A fennmaradó 21 ország közül mindössze egy kapott novemberben nem megfelelő minősítést költségvetési tervei miatt, mégpedig Hollandia, ahol a hiány az előrejelzések szerint az idei 0,2 százalékról 2026-ra 2,4 százalékra emelkedik.

A túlzott deficit eljárás árnyékában 

Az Európai Bizottság nyáron indított túlzottdeficit-eljárást (EDP) Magyarország (és hat másik tagállam) ellen, elsősorban azért, mert 2023-ban 6,7 százalék volt a GDP-arányos hiány. Ennek kezelésére november 4-én középtávú strukturális tervet nyújtott be a kabinet, amelyben a költségvetési fegyelem helyreállítását és a makrogazdasági stabilitás megteremtését ígérte.

Az unió javaslata szerint 2025-re 3,9 százalékra kellene a hiányt lefaragni. Azonban a most kiszivárgott levél alapján Brüsszel úgy látja, a Varga Mihályék által nyújtott hiányos dokumentáció nem alkalmas ezen cél elérésére. 

Megszólalt a Pénzügyminisztérium

„Magyarország november 4-én, az Európai Bizottsággal előre egyeztetett időpontban adta le középtávú fiskális tervét. A Bizottságnak hat hete van a dokumentum értékelésére, amelynek során folyamatosak az egyeztetések a Bizottság és a Pénzügyminisztérium szakértői között” – reagált hírre a Portfoliónak a Varga Mihály vezette tárca. A PM hangsúlyozta, hogy a középtávú költségvetési tervet Ausztria, Belgium, Bulgária, Németország és Litvánia még le sem adta az Európai Bizottságnak. A minisztérium kiemelte, hogy a kormány a költségvetési fegyelem megtartása, a gazdasági semlegesség, a folyamatban lévő nagyberuházások és a 21 pontos akcióterv „élénkítő hatásaival is számol".