Egy ország lakosságának vagyoni helyzetét jól megmutatja, hogy a háztartások mekkora megtakarítási képességgel rendelkeznek.

Az unióban ez az arány jellemzően 10 százalék felett volt, azaz a családok az éves bevételüknek ekkora részét tudnák félretenni. Az Eurostat 2000-től rendelkezik erre vonatkozó adatokkal, ekkor átlagosan 11,7 százaléknyi bér került a bankba illetve a párnacihába.

Az utána következő években nagyjából tartották ezt az arányt az uniós háztartások, egyetlen valamennyire kiemelkedő év volt, mégpedig a 2009-es 13 százalékkal. Azaz úgy tűnik, hogy a válság beütésével egyre többen gondolták úgy, hogy nem szabad felélni minden tartalékot, amit csak lehet, félre kell rakni.

Azóta ismét visszaesett a megtakarítások mértéke, így 2016-ban már csak 10,8 százalékot mért az uniós statisztikai hivatal. Ebben az évben egyébként a legnagyobb megtakarítók a luxemburgiak voltak, akik jövedelmük ötödét félre tudták rakni. Nem voltak sokkal lemaradva a svédek (19 százalék) és a németek (17 százalék) sem, míg a másik végletet Ciprus jelentette, ahol nemhogy megtakarítani nem tudtak, de 2 százalékkal csökkent is a vagyon, míg Litvániában nem tudtak félrerakni, Lett- és Lengyelországban pedig alig valamicskét. A ciprusiak egyébként már negyedik éve vannak mínuszban, azaz folyamatosan élik fel a tartalékaikat az ottani családok.

A hosszú távú magyar adatok nézve azt látjuk, hogy 2000-ben a magyar háztartások éves jövedelmüknek a 10,77 százalékát tudták félrerakni, ami egy év múlva már 11,27 százalékon állt. Ezzel el is értük a csúcsot, amit azóta sem sikerült elérni, sőt, 2003-ban például 6,86 százalékon állt a mutató.

A válság előtt, 2005-2006-ban ismét sikerült 10 százalék fölé kapaszkodni, ám 2009 óta hazánk beragadt a 9 és 10 százalék közötti tartományba. Ebből csak két év volt kivétel: 2012 a maga 8,24 százalékával és 2014, amikor 10,89 százalékos megtakarítási arányt mért az Eurostat.

A több jövedelem nem jelent több megtakarítást

Érdekesség, hogy az arányok úgy nem változtak jelentősen, hogy például 2000 és 2009 között 16 százalékkal emelkedett az uniós háztartások bevétele. A válság persze itt is megmutatkozott, így a következő négy évben 3 százalékos visszaesést mértek, ám ezt bőven kompenzálta, hogy az azóta eltelt időszakban (2013 és 2016 között) ismét növekedett a bevétel, mégpedig 5 százalékkal.

Mindez azt is jelenti, hogy 2000 és 2016 között hiába nőtt összességében 18 százalékkal a háztartások bevétele, a megtakarítási arány 11,7 százalékról 10,8 százalékra esett.

Érdekes ebből a szempontból utánajárni a magyar adatoknak: ahogy az ábránkon is jól látszik, 2006-ig bőven az uniós átlag felett gyarapodtak évről évre a magyar háztartások, akkor azonban megtört a lendület és 2007-ben már mínusz 3,7 százalékot tudtak csak felmutatni a magyar családok, azaz csökkent a bevételük, miközben uniós társaiké 1,7 százalékkal gyarapodott.

A négy éves magyar visszaesés 2011-ben egy pillanatra megtört, hogy utána ismét bezuhanjon, majd a mélypontról 2013 óta sikerült ismét növekedni. Ez az emelkedés az uniós átlag feletti, ám nem szabad elfelejteni, hogy alacsony bázisról könnyebb növekedni, mint a magasról.

Bár a magyar 4 százalékos mínusz a háztartások éves bevételében durvának tűnik 2009-ben, a görögök ennél jóval nagyobb 11,3 százalékos esést produkáltak 2010-ben. Sőt, a mediterrán ország lakói csak 2014-ben örülhettek gyarapodásnak, addig és azóta mínuszban áll a mutató.

Mindez forintban

A fenti számok csak a százalékos változásokat mutatják, ám az MNB-nek szerencsére ennél pontosabb és frissebb adatai is vannak. Eszerint az idei első fél évben csaknem 1300 milliárd forintot takarítottak meg a háztartások, ebből a második negyedévre bő 800 milliárd jutott.

Mindez azt is jelenti, hogy a háztartások pénzügyi vagyona sosem látott magasságokba, 49 934,8 milliárd forintra emelkedett. Egy gyors számolással kiderül: mivel a KSH 2018. január elsején 9 778 371 magyarországi lakost mért, ezért ez azt jelenti, hogy átlagosan minden magyar 5 106 658 forintnyi megtakarítással rendelkezik.

A 49 934,8 milliárd forintból egyébként 4633 milliárd volt a készpénz és 806 milliárdot tartottak tőzsdei részvényben. Mindez azt is jelenti, hogy az idei első negyedévhez képest 300 milliárd forinttal nőtt a készpénzvagyon, míg 2016 elejéhez képest mintegy 1100 milliárddal.

A fejlődést jól jelzi, hogy 2005-ben még csak 20 528 milliárd forint volt a háztartások pénzügyi vagyona, ez azóta több mint a duplájára nőtt. A növekedés azóta a jegybank adatai szerint egyébként töretlen a válság is csak lassítani tudta a gyarapodást.