A koronavírus miatt ismét szigorítások lépnek életbe - és esetleg a határok is zárulnak -, a vállalatoknál pedig az új normává a távmunka kezd válni. Egyre több cég hajlik is ennek a fajta munkavégzésnek a folytatására, ami viszont ha állandósul, meglehetősen költséges problémává alakulhat a mind a vállalatok, mind a munkavállalók számára. Az a több mint egymillió uniós munkavállaló, aki a lakhelyüktől eltérő országba jár dolgozni, illetve az őket foglalkoztató cégek egy adócsapdába kerülhetnek - írja a Bloomberg.

Az a helyzet ugyanis, hogy ha az otthoni munkavégzés állandósul, az azt is eredményezheti hosszabb távon, hogy egy olyan cégnek, amely határokon át ingázó munkavállalókat foglalkoztat, az eddigiekhez képest máshol keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége - nevezetesen abban az országban, ahol a munkavállaló él. Ez pedig az adózásban érintett országoktól függően igen fájdalmas következményekkel járhat, miután akár több tízezer eurót is kihúzhat mind a munkavállaló, mind a vállalat zsebéből.

Kapcsolódó

Alapszabály szerint - leegyszerűsítve - ott kell adót és járulékokat fizetni egy munkavállaló után, ahol a munkavégzés történik. A Bloomberg példaként egy olyan IT-szakembert említ, aki Franciaországban él, de a határ túloldalán Genfben dolgozik. A jogszabályok szerint a munkahelye miatt a svájci adószabályok szerint kell adóznia mindaddig, míg elő nem áll az a helyzet, hogy Franciaországban kell a munkáját elvégeznie - például a járvány miatt home office-ba "ragad". Ha ez bekövetkezik, akkor már a munkavállaló utáni adókat és járulékokat Franciaországnak kell megfizetnie a genfi cégnek, ami viszont mindkét fél számára igen költségesnek bizonyulhat, ugyanis - ahogy az alábbi táblázatból is kitűnik - nemcsak a munkavállaló fog jelentősen kevesebb pénzt hazavinni, de az őt foglalkoztató cégnek is jelentősen megugrana a költsége (az alábbi táblázatban a példa egy házasságban élő, két kiskorú gyereket nevelő munkavállaló fizetését - adókkal és járulékokkal együtt - hasonlítja össze):

Költségek két gyerekkel
FizetésSvájci ingázás (EUR)Francia home office (EUR)
Éves bruttó fizetés100 000100 000
Nettó fizetés89 99970 466
Teljes munkabér költség108 941145 005
Forrás: Deloitte/Bloomberg

A perfekt vihar

Az Ernst & Young könyvelőcég a Bloomberg szerint a távmunka és a határon átnyúló foglalkoztatást "perfekt viharnak" nevezte, miután szakértői azt feltételezik, hogy az adóhivatalok célkeresztjébe kerülhetnek az ilyen foglalkoztatási konstrukciót alkalmazó cégek.

De nemcsak ez fenyegeti a cégeket, hanem az is komoly kockázata van, hogy a járvány miatt egyébként is egyre nehezebb pénzügyi helyzetben lévő kormányok, önkormányzatok nem fognak lemondani az őket illető bevételekről. Erre utalhat St. Genis-Poully polgármesterének, Hunert Bertrand kijelentése is, aki a közelmúltban egy felszólalásában kifejtette azt a véleményét, miszerint "ha valaki Franciaországban dolgozik, akkor fizessen Franciaországban". A településen az aktív munkaerő kétharmada egyébként "békeidőben" Svájcban dolgozik - jegyzi meg a hírügynökség.

Egyelőre ezeket a munkavállalókat és cégeket Franciaország Luxemburggal és Svájccal kötött megállapodása védi, miután a francia pénzügyminisztérium - azután, hogy a múlt héten 4 hónappal meghosszabbította ezt a megállapodást - közölte, hogy a Covid miatt az otthonról történő munkavégzést úgy veszik, mintha az a cég telephelyén történne, így adózni is abban az országban kell a munkavállalók. Ez a megállapodás azonban egyelőre úgy tűnik, hogy csak az év végéig marad, miután a jövő évről a tárca nem tett említést - írja a Bloomberg.

A jogszabályok alapból megengedik azt, hogy az európai munkavállalók a munkájuk kevesebb mint negyedét más országban végezzék - ami a Bloomberg szerint heti egy napot jelent - anélkül, hogy a(z otthoni) munkavégzés helyén kelljen megfizetni a társadalombiztosítási járulékokat. Amennyiben ez a helyzet állandósul, akkor viszont búcsút lehet inteni az otthon végzett munkának és az azzal járó kényelemnek, illetve azzal együtt a vélhető kedvezőbb adózásnak is.

Erre az egyik megoldás lehet, ha az érintett cég berendeli a dolgozóit, vagy legalábbis áttelepíti abba a tagállamba a lezárás idejére, ahol a munkát is végzik. A Bloomberg példaként említi azokat a londoni bankárokat, akik külföldön próbálták átvészelni a brit lezárást és most visszarendelték őket azt elkerülendő, hogy adóügyi bonyodalmakba keveredjenek a brit pénzügyminisztériummal.

A frankfurti, zürichi és milánói társaik egyelőre azért vannak szerencsésebb helyzetben, mert a német és az olasz kormány is megállapodást kötött a svájcival, hogy a pandémia alatt a külföldről történő munkavégzésre vonatkozó adózási szabályokat hatályon kívül helyezik, és ezt minden hónapban automatikusan meghosszabbítják.

Kegyelmi állapot van

A mostani kegyelmi állapot olyan vállalatoknak okozhat komolyabb fejtörést a Bloomberg szerint, mint a Novartis AG, amely mind németországi, mind franciaországi munkaerőre támaszkodik, miután effektíve a települési önkormányzatok bevételkiesése áll szemben a vállalat költségeinek jelentős növekedésével.

Magyarországon egyelőre ilyen problémák még nem tűntek fel, bár kétségtelen, hogy lehetnek munkavállalók és cégek, akiket érint a fenti helyzet. Fischer Ádám, Niveus Consulting Group jogi partnere elképzelhetőnek tartotta, hogy most, a pandémiás időszakban egy a fent említett helyzetből fakadó adózási kérdésben cégek bíróság előtt hivatkozhatnának vis maior helyzetre, ami vélhetően meg is állna egy jogvita esetén. Ám ha például a távmunka állandósul, akkor azoknak a cégeknek, amelyeknek vannak külföldön élő, de magyarországi cégnek dolgozó munkavállalói (például területi képviselői), elképzelhető, hogy keletkezik külföldön is adófizetési kötelezettsége, amire nem árt figyelni - hívta fel a figyelmet az adószakértő.

Ugyanakkor azoknak a munkavállalóknak is érdemes szem előtt tartaniuk azt a lehetőséget, hogy változhat az otthoni munkavégzés miatt az adózási illetőség, akiknek külföldi a munkáltatójuk, és most a külföldi telephely helyett Magyarországról dolgoznak. Ha ugyanis előáll az a helyzet, hogy utánuk Magyarországon kellene adót- és járulékokat fizetni, azt elsősorban a külföldi munkáltatónak kellene a NAV felé jelezni. Ha ezt valami oknál fogva nem teszi meg, az adóhivatal az szja különbözetét a munkavállalótól fogja kérni, míg a külföldi cégnek csak a bírságot kellene megfizetnie - jegyezte meg Fischer Ádám.

(A fenti helyzettel kapcsolatban a NAV-ot is megkerestük, amennyiben a magyarországi eljárásra vonatkozóan megérkezik az adóhivatal válasza, egy újabb cikkel jelentkezünk e témában - a szerk.)