A magyarországi jogállamisági vita legutóbbi fejezete, az uniós nagykövetek csütörtöki találkozója azzal zárult, hogy Franciaország, Németország és Olaszország, vagyis az EU három nagy gazdasági ereje, azt szeretné, ha az Európai Bizottság új értékelést készítene a jogállamisági vitában tett eddigi magyar erőfeszítésekről, és figyelembe venné az utóbbi hetekben végrehajtott reformokat, kötelezettségvállalásokat – számolt be róla a politico.

A Benelux államok, a skandinávok és Litvánia a másik táborhoz tartoznak, azt szeretnék, ha a meglévő bizottsági értékelés alapján szavaznának a Magyarországnak szánt 7,5 milliárd eurós uniós forrás befagyasztásáról. Ez az országcsoport azzal érvel, hogy Brüsszel értékelése strukturális hibákra utal, amelyeket nem lehet néhány hét alatt kijavítani, tehát a jogállamiság védelme érdekében az EU-nak erőt kell demonstrálnia.

Kapcsolódó

Jogállamisági szappanopera

November 30-án az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta értékelését a magyar helyreállítási tervről, közvetve a "jogállamiság helyreállítása érdekében" tett erőfeszítésekről. Ez a bizottsági javslat lényegében a szeptember közepén már ismertetett uniós álláspont megismétlése volt. Vagyis, mivel, a bizottság szerint Magyarországon súlyosan sérülnek a jogállamisági kritériumok, az EU a 2021-27-es költségvetési ciklus kohéziós forrásaiból, tartsa vissza az eredetileg javasolt 7,5 milliárd eurót (mintegy 3000 milliárd forintot). A Bizottság tehát érdemben nem foglalkozott a szeptember óta tett magyar erőfeszítésekkel, annak a 17 vállalásnak a teljesítésével, amelyeket éppen a források folyósításának feltételéül szabott. Ebben a költségvetési ciklusban egyébként mintegy 10 ezer milliárd forintról tárgyal a magyar fél és az EU.

A 7.5 milliárd eurónyi uniós forrás befagyasztása három programot érint, az energetikai és környezetvédelmi, a közlekedési és a területfejlesztési pénzek 65 százalékát. Hogy pontosan meddig javasolja zárolni ezt az összeget az EU, arról megoszlanak a vélemények: a magyarellenes álláspontot képviselők újabb, úgynevezett szuperfeltételeket támasztanának Magyarországgal szemben, pontosabban, 27 újabb feladatot adnának a kormánynak. Ezzel szemben Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter azt nyilatkozta az Inforádiónak, hogy „az Európai Bizottság legkésőbb márciusban értékeli újra a magyar vállalásokat, és így a tavasz folyamán száz százalékban elérhetők lehetnek az uniós források”.

Mi változott a múlt hét végén?

Az EU megosztott abban a kérdésben, hogy mennyire kell erőt mutatni Magyarországgal szemben. Franciaország, Németország és Olaszország – illetve még tucatnyi más állam – új értékelés készítésére kívánja felhívni a Bizottságot, elősorban azért, mert vannak olyan kérdések, amelyek számukra fontosak annyira, mint a magyar félnek a források. Magyarország pedig, ha él vétójogával, megakadályozhatja ezek megvalósulását: Franciaország a globális minimumadó mellett tette le a voksát, Németország pedig szeretné elérni, hogy feloldjanak 18 milliárd eurónyi támogatást Ukrajnának. Azzal érvelnek az európai nagyhatalmak, hogy ha némi szimpátiát mutatnak Magyarországgal szemben, akkor Orbán Viktor kormányfő talán viszonzásként, nem fog vétózni a fenti kérdésekben.

Mi várható a héten?

A napi.hu információi szerint a magyar fél kétoldalú egyeztetésekkel folytatja a tárgyalásokat. Az biztos, hogy december 6-án összeül az EU pénzügyminisztereinek tanácsa, de nagy valószínűség szerint nem döntenek a források befagyasztásáról. Vagy egy újabb Ecofin ülés következik december 12-én, 13-án, vagy egyenesen az Európai Tanács december közepén esedékes ülésére teszik át a kérdés megvitatását, lezárását. Ezt akár maga Orbán Viktor miniszterelnök is kezdeményezheti.

A helyreállítási pénzek jöhetnek

A már sokat emlegetett november 30-ai bizottsági anyag elfogadásra javasolta a magyar helyreállítási tervet, így Magyarország 2026-ig hozzájuthat az 5,8 milliárd eurónyi (2300 milliárd forintnyi) vissza nem térítendő forráshoz, illetve hitelhez is, ha azt szükségesnek tartja. A koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés kompenzálására kitalált európai fejlesztési terv magyar előterjesztését másfél év után ítélte elfogadhatónak a Bizottság.

Ebben a tervben Magyarország 9 fejezetben 85 intézkedést, 54 reformot, illetve 31 beruházást vállal megvalósítani a 2300 milliárd forintból a következő négy évben. Egyebek között ebben a csomagban szerepel a pedagógusok bérrendezése, a nyugdíjrendszer méltányosabbá tétele, az egészségügyi alapellátás fejlesztése, a zöldátállás támogatása és a korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tétele. Bár konkrétumok nehezen olvashatók ki az anyagból, ahogy azt a napi.hu is megírta, valószínűsíthető, hogy a nyugdíjrendszerhez is hozzá kell nyúlnia Magyarországnak, hogy az fenntartható módon működjön a következő évtizedekben is.