Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő alaposan feladta a leckét az EU többi tagállamának, amikor belengették, hogy a júliusi uniós csúcson nagy nehezen kialkudott hétéves költségvetést és a koronavírus hatásainak ellensúlyozására létrehozandó helyreállítási alapot (RRF) megvétózza azért, mert a források kifizetését jogállamisági feltételekhez kötnék.

Orbán Viktor szerdán - a lengyel kollégájával Budapesten tartott sajtótájékoztatón - egy kvázi hadüzenetbe burkolva megüzente Brüsszelnek, hogy a lengyel kormánnyal együtt elfogadhatatlannak tartják ezt a feltételt (annak ellenére, hogy mindkét kormány vehemensen bizonygatja, hogy a jogállamiság feltételei teljesülnek országaikban, tehát - ahogy egyes kritikusok fogalmaznak - nincs mitől félniük) és felhívta a figyelmet, hogy az EU-s költségvetéshez szükséges magyar és lengyel szavazat jogilag nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen, és ennek tudatában fognak tárgyalni a következő időszakban.

Nem lenne veszteség?

Orbán Viktor a szerdai magyar-lengyel csúcs utáni sajtótájékoztatón azt is kijelentette, hogy Magyarországnak semmilyen pénzügyi vesztesége nem származik abban az esetben sem, ha nem jön létre az európai válságkezelési alap, amelyre egyébként sem hazánk miatt van szükség elsősorban, hanem olyan államok miatt, amelyeknél az államadósság a nemzeti össztermék 100 százaléka felett van.

Azt, hogy származna-e vesztesége Magyarországnak abból, ha nem kapna pénzt az RRF-ből, nem lehet kijelenteni. Bár vannak még bizonytalanságok az alap körül, annyi biztos, hogy nem kevés pénztől esne el az ország, ami a koronavírus miatti jelentős bizonytalanságokkal tűzdelt jövőkép fényében nem valószínű, hogy  mindegy lenne az ország finanszírozása szempontjából. Konkrét összegek még nem ismertek, de annyit lehet tudni, hogy Magyarország az RRF-ből 2018-as árakon körülbelül 6,3 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kaphatna és 9 milliárd euró hitelt hívhatna le. Ez folyó áron számolva 6,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 10 milliárd euró körüli hitelkeretet jelentene.

A támogatások tekintetében az uniós tagállamok között valahol a középmezőnyben lenne Magyarország, mégpedig azért, mert az egyik mutató, ami alapján meghatározzák, melyik tagállam mennyit kap, az a munkanélküliségi ráta, ami nálunk az utóbbi években rekord alacsony szinten volt - derült ki az Európai Bizottság által szervezett beszélgetésen. (A pontos összeg egyelőre azért nem ismert, mert a támogatások mértékének meghatározásához használt számításokból bizonyos adatok még nem állnak rendelkezésre - a szerk.)

Bár Magyarországnak is be kellene szállnia a válságkezelő alapba, így is 3,4 milliárd eurós (több mint 1200 milliárd forint) plusszal jöhetne ki az ügyletből a magyar kormány egy bizottsági szakember számításai szerint. Az sem utolsó szempont a pénzpiacokról felvett hitelekkel szemben, hogy itt maga az EU vesz fel hitelt, ráadásul a lehető legjobb feltételekkel, miután a kockázati besorolása a legmagasabb kategóriában van. Miután Magyarország kockázati besorolásáról ez nem mondható el, így az uniós hitelt biztosan olcsóbban megúszná a magyar állam, mintha saját maga vonna be forrásokat a pénzpiacokról. A válságalapon keresztül felvett hitel pedig hosszú lejáratú, amelyet csak 2028-tól kellene elkezdeni törleszteni.

Más logika alapján kapnak pénzt a tagállamok

Ugyanakkor az Európai Bizottság által szervezett online beszélgetésből az is kiderült, hogy a magyar kormány Orbán Viktor  szerdai kijelentése ellenére is tervez az RFF-ből lehívható pénzekkel. Az alap forrásaihoz a tagállamok teljesen más logika szerint férhetnek hozzá. Ezúttal nem az operatív programoknál megszokott számlák elszámolása útján lehet a pénzeket lehívni, hanem be kell adni az Európai Bizottsághoz egy helyreállítási tervet. Ebben előre meg kell határozni, hogy milyen programokra, mennyit szeretne az adott tagállam fordítani, viszont az alapból lehívható pénzek elköltésére is meg vannak adva bizonyos irányelvek. Ilyen például, hogy a források minimum 37 százalékát a zöld átállásra, minimum 20 százalékát digitális átállásra kell költeni, illetve a fennmaradó részt a gazdaság és a társadalom erősítésére kell fordítani úgy, hogy a helyreállítási és a kettős átállás folyamata minden európai számára méltányos legyen, illetve úgy, hogy a források gazdasági növekedési potenciált nyújtó és munkahelyteremtő reformokat és beruházásokat támogassanak. Emellett az országspecifikus ajánlásokban megfogalmazott ajánlásokat is kezelni kell. A beadott terveknél lesznek mérföldkövek, amelyeket teljesíteni kell és ezek alapján fogják kifizetni a pénzeket.

A magyar kormány már be is adta a terveket

Ágostházy Szabolcs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának előadásából az is kiderült, hogy a magyar kormány már november 20-án be is adta a válságkezelési alapból lehívható források lehívásához szükséges tervet és hamarosan társadalmi egyeztetés is indul (ami szintén követelmény az EU részéről - a szerk.) Elfogadott jogszabály viszont még nincs.

Sőt, az is kiderült, hogy a Magyarország és az EU között kirobbant politikai vita nem befolyásolja ezeket a tárgyalásokat, a magyar illetékesek és a Bizottság között példás együttműködés alapján folyik a munka.

Az ITM államtitkára szerint a magyar kormány fő célja a gazdaság ellenállóképességének fokozása. Összesen 5760 milliárd forintos keretre jelezte igényét a magyar kormány, sőt, a hitelrészt is igénybe vennék. Azt viszont nem árulta el az államtitkár, hogy ezen az összegen belül mennyi lesz a vissza nem térítendő támogatás és a hitel aránya. Az így lehívható forrást reformok végrehajtására használná fel a magyar kormány. A leosztás a következőképpen nézne ki:

  • 10 százalék demográfiai és köznevelési célokra: korai nevelés feltételinek bővítése a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, szülők foglalkoztatási esélyeinek növelése, digitális és klímaalkalmazkodó köznevelés megteremtése;
  • 13,3 százalék egyetemek megújítására: működési struktúra megerősítése, felsőoktatási képzési struktúraváltás, felnőttképzési rendszer megerősítése;
  • 3 százalék felzárkózó településekre: szegénység felszámolása (munkahelyteremtés, egészségügyi, prevenciós és alapellátáshoz való hozzáférés javítása, köznevelés, komplex, helyi foglalkoztatási ösztönző eszközrendszer kidolgozása);
  • 4,5 százalék vízgazdálkodásra: öntözési rendszerek kiépítése;
  • 33,3 százalék zöld közlekedés támogatására;
  • 6,7 százalék energetikai/zöld átállására: megújulók, takarékosabb megoldások, Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer bevezetése;
  • 5,9 százalék átállás a körforgásos gazdaságra (hulladék-újrafeldolgozás, 2000 lakos alatti települések szennyvíz-kezelése)
  • 6,6 százalék digitális átállás (versenyképesség erősítése, vállalkozások digitalizációja, szélessávú infrastruktúra fejlesztése, állam digitális kapacitásainak erősítése)
  • 16,7 százalék egészségügy fejlesztése: infrastrukturális, humánerőforrás és informatikai feltételek megteremtése, minőségi egészségügyi szolgáltatások hozzáférésének javítása.

Ágostházy Szabolcs egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy ezeket a programokat az EU forrásai nélkül, belső finanszírozással is megvalósítaná a magyar kormány, csak akkor lassabban haladnának a reformok - vagyis a vétófenyegetés ellenére nem feleslegesek ezek az előkészületek.

A nemzeti programokat egyébként 2021 április 30-ig kell beadniuk a tagállamoknak és legkorábban 2021 közepére hagyhatja jóvá az Európai Bizottság. A magyar kormány viszont sajtóhírek szerint arra készül, hogy saját forrásból a programok előfinanszírozását már azelőtt megkezdi, hogy Brüsszelből elkezdenék utalni a programokra a pénzt - ha lesz új uniós költségvetés és elindulhat a helyreállítási alap.

Egyelőre nem engednek

Egyelőre azonban úgy tűnik, a politikai fronton eszkalálódik a helyzet: pénteken a tagállamok brüsszeli nagykövetei megvitatták a csütörtöki magyar-lengyel közleményt a vétóról. A 444.hu azt írja a megbeszélésről kiszivárgott hírek alapján, hogy a többi tagállam közül egyik sem volt nyitott arra, hogy a jogállamisági mechanizmusról szóló vita elölről kezdődjön.

Több tagállam is jelezte azonban, hogy el kellene kezdeni a tervezgetést, hogyan lehetne kiszervezni a mentőcsomagot az EU költségvetéséből, hogy Magyarország és Lengyelország részvétele nélkül is el lehessen indítani a programokat kormányközi együttműködéssel.