Magyarország be akarja vezetni az eurót - szögezte le a forint 75. születésnapján mondott beszédében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Hogy mikor fog mindez megtörténni, arról viszont nem sok konkrétumot fogalmazott meg a jegybank vezetője. Ehelyett egy 12 pontból álló kiáltványt tett közzé az MNB, amely azt foglalja össze, mit kell elérnie az országnak ahhoz, hogy sikeresen és biztonságosan be lehessen vezetni a közös uniós fizetőeszközt.

A pontok egyebek között a gazdaság stabilizálását, további felzárkózást várnak Magyarországtól, javítani kell az inflációt mutatókon is, a versenyképességen, a digitális fejlettségen, de fenntarthatóságon is. A maastrichti kritériumrendszert is módosítaná az MNB, mivel eddig olyan országok is bekerültek az eurozónába, amelyek nem voltak elég érettek gazdaságilag ehhez. A görögök esetében például akkora problémát okozott a 2008-as krízis után elmélyülő gazdasági válság, hogy az euróövezetből való kilépés is komolyan szóba került 2014-2015 körül a krízis kezelése során. 

A magyarok alapvetően európártiak

Ha a lakosságon múlna, bevezetnék Magyarországon az eurót. Egy néhány hete napvilágot látott felmérés szerint a lakosság 69 százaléka támogatja a közös uniós fizetőeszközre való áttérést, 60 százalék szerint Magyarország gazdaságára is kedvező hatással lenne az átállás. Azt viszont csupán a magyarok alig több mint negyede gondolja, hogy az ország készen áll az euró bevezetésére, 66 százalék szerint még nem tart ott. A magyarok 33 százaléka olyan hamar bevezetné az eurót, ahogy csak lehetséges, további 44 százalék szintén bevezetné, de csak egy idő után, és mindössze 8 százalék azok aránya, akik teljesen ellenzik az uniós pénzre történő átállást. 

Magyarországon az öt éven belüli bevezetésre tippelők aránya 26 százalék, a 10 éves periódusra tevők aránya 43 százalékon áll most, és 26 százalék gondolja azt, hogy soha nem lesz euró. Míg más országokban a bevezetés kapcsán olyan problémák aggasztják a lakosságot, mint a gazdaságpolitikai függetlenség vagy a nemzeti identitás elveszítése, addig a magyarok ezek miatt kevéssé pesszimisták. Az itteni lakosságot inkább az aggasztja, mennyivel fognak emelkedni az árak, ha átáll az ország a közös devizára, illetve hogy lesznek-e visszaélésszerű ármeghatározások. 

Jelenleg a szakértők szerint messze van az euróbevezetés. "A maastrichti kritériumok elérése még jó pár évbe beletelik" - mondja Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője. Voltak már olyan évek, amikor a euró bevezetése közelebbinek tűnt, alacsonyabb volt a hiány, az infláció. A nominális konvergencia-kritériumok terén nagyot lépett vissza az ország a járvány idején, 2023-tól viszont csökkenő pályára léphet az államadósság, az infláció is mérséklődhet. "Legalább 4-6 év, mire a nominális konvergencia-kritériumokat eléri az ország, az árfolyam-stabilitási rendszerben is el kell tölteni két évet, ezért az évtized végéig az euró bevezetésére nincs sok esély" - magyarázta a szakértő. 

Sok érv szól ellene

Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, akkor vállalta, hogy az eurozónához is csatlakozik majd valamikor. A "hivatalos" csatlakozási dátum jelenleg is a "valamikor". A szakértők szerint ezzel érdemes addig várni, amíg az ország megfelelően fejlett lesz ehhez. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója például májusban az Infostartnak azt mondta erről: "én mindig azt mondtam, hogy nem kell ezzel rohanni. Ez olyan, mint amikor egy NB II-es csapat feljut az NB I-be: ha nincs megfelelően felkészülve, akkor ott pofozógéppé válik, és ki is esik az első év után. Úgy lenne jó bejutni az eurózónába, hogy a magyar gazdaság erős, fejlettségében eléri az eurózóna tagjainak a szintjét, nincsenek olyan feszültségek, mint amelyek most például Görögországban vagy Olaszországban jelentkeznek. Mert a közösség azt jelenti, hogy nemcsak az előnyből, hanem kockázatból is részesedünk. Meg kell várni, hogy az eurózóna is jobb formában legyen, meg mi is jobb formában legyünk, és úgy kellene belépni."

A bevezetés mellett alapvetően két érv szólhat, az egyik közgazdasági szakmai szempontú, a másik politikai szempontokat vesz figyelembe - mondja Kiss Péter, az Amundi kötvényportfólió-menedzsere. A közgazdászok egyetértenek az MNB-vel abban, hogy a bevezetés idejére minél jobban fel kell zárkóznia az országnak fejlettségben az euróövezethez. "Ehhez legalább 5-10 évre van még szükség" - mondja Kiss Péter. Emellett a politikának is akarnia kell az eurót, az elmúlt évek nyilatkozatai alapján azonban nem látszik igazán komoly politikai akarat az euró mellett. 

Közgazdasági értelemben a legfontosabb érv az euró ellen az önálló monetáris politika hiánya. "Elméletileg optimális valutaövezet akkor van, ha szinkronizáltak a sokkok, hasonló fejlettségi szinten vannak az országok, de az eurozónában nem ez a helyzet. A déli államoknak az euró túl erős fizetőeszköz, míg a nagyobb gazdaságoknak, a németeknek, franciáknak lehetne még erősebb a fizetőeszközük" - mondja Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. 

A nehéz helyzetben lévő országok saját monetáris politika híján nem tudnak alkalmazkodni a sokkokhoz. Magyarországon a forint miatt lehetett monetáris politikai eszközökkel kezelni a sokkokat, enélkül szűkebb lett volna az MNB mozgástere, csak költségvetési oldalon lehetett volna kezelni a válságokat, ami nehezen ment volna. A nehezebb költségvetési helyzetben lévő országok ugyanis nehezen tudják önálló monetáris politika nélkül kezelni a válságokat, Magyarország is ilyen helyzetben van a régión belül, nincs elegendő mozgástere a költségvetésnek, és ha elszállna a hiány, az adósság, az leminősítéshez vezetne, az állam finanszírozását is megnehezítené. 

A gyenge forint erősíti a magyar gazdaságot

Az euró előnye az lenne, hogy nem kellene pénzváltással foglalkozni, egy olyan kis nyitott gazdaságban, mint amilyen Magyarország, ez csökkentené a költségeket, de egyáltalán nem biztos, hogy ez ellentételezné a forint előnyeit. Az MNB 12 pontja is azt mondja, csak akkor lehet belépni az eurozónába, ha a költségvetés rendben van, hiszen válságban csak az Európai Központi Bankra lehet támaszkodni. 

Az MNB attól tart, hogy ha túl korán csatlakozik az ország az euróövezethez, megtorpan a fejlődés. Ha Magyarország gazdasága gyorsabban bővül, mint az eurozónáé, az magasabb inflációt is eredményez. Ez viszont azzal jár, hogy az exportált termékek - forintban számolva - drágulnak. Ez a versenyképesség szempontjából nem jó, de a forint gyengítésével lehet kompenzálni - magyarázza Virovácz Péter. Az euróövezeten belül ezt nem lehet megcsinálni. Az inflációt csak a költségvetési politikával lehet megfogni, ami kevesebb költést jelent, és lassabb fejlődést eredményez. Ezért szeretné az MNB addig halogatni az euró bevezetését, amíg nem zárkózik fel az ország eléggé az eurozónához. 

Hogy ez pontosan mikorra történik meg, azt pedig nehéz megjósolni. "Lehet, hogy a százéves kort is eléri majd a forint" - mondja Virovácz. A szakember szerint az euró bevezetése végül valószínűleg politikai döntés lesz. Ha a kormány rábólint a csatlakozásra, akkor beléphetünk az ERM II (árfolyamstabilitási) rendszerbe, de erre 2025-ig semmi esély, így várhatóan legkorábban talán 2030-ra lehet Magyarországon az euró.

Jó vagy rossz?

Matolcsy arról is beszélt, hogy Németország és Hollandia kivételével minden ország, amelyik csatlakozott az eurozónához, veszített ezzel. Hogy ez valóban így van-e, azt a szakértők szerint nehéz megbecsülni. A régióban egyedül Szlovákia vezette be az unió közös devizáját, és most Horvátország szeretne csatlakozni az euróövezethez. "Még a csehek sem rohannak a csatlakozással, pedig ők már minden kritériumnak megfelelnek" - mondja Virovácz. 

Horvátország helyzete pedig speciális, mivel ott hatalmas euróbetét-állományok halmozódtak fel - magyarázza Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír makrogazdasági elemzője. Hogy mikor éri meg a csatlakozás, arról korábban is készültek már elemzések, de valószínűleg újabbat kellene készíteni - teszi hozzá. Nem csak a csehek nem sietik el az euró bevezetését, a svédek és a dánok sem akarnak a saját valutájuk helyett eurót, és korábban a britek sem cserélték le a fontot. 

Az euróövezethez való csatlakozás feltételeitől, a maastrichti kritériumoktól jelenleg messze van az ország, ráadásul a magyar jegybank új kritériumrendszert szeretne, és több már ország is módosítaná a feltételeket. "Az egyik fő kritika, hogy a kritériumok nem alkalmazkodnak a gazdasági ciklusokhoz, helyzethez" - magyarázza Jobbágy Sándor. "A kritériumokat modernizálni kellene, a versenyképesség, a külső egyensúly és a fejlettség alapján lehetne újabb mutatókat bevezetni a csatlakozás előtt" - ért egyet vele Virovácz Péter.