A magyar szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész a Kúriánál valamely alsóbb fokú büntetőbíróság előzetes döntéshozatalra utaló határozatával szemben a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslattal éljen, valamint a Kúriának a törvénysértő jelleget megállapító határozata, amelyek sértik e lehetőséget, összeegyeztethetetlenek az uniós joggal - állapította meg egy magyar ügyben Priit Pikamäe, az Európai Bíróság észt főtanácsnoka.

Így kezdődött

Kapcsolódó

Még 2015-ben a magyar hatóságok őrizetbe vettek egy svéd állampolgárt, majd gyanúsítottként hallgatták ki lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés vétségének gyanúja miatt. A terhelt kihallgatásán, amelyet követően szabadon bocsátották, tolmács közreműködésével közölték vele a gyanúsítást. Azóta Magyarországon kívül tartózkodik, és a magyar hatóságok által küldött idézés „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza.

Az ügyészség az ügyben pénzbüntetés kiszabását indítványozza, a büntetőeljárást lefolytató Pesti Központi Kerületi Bíróságnak a nemzeti jog szerint a terhelt távollétében kell lefolytatnia az eljárást, akit azonban kirendelt védő képvisel.

Mivel e bíróságnak nincs információja arról, hogy a a terhelt kihallgatásán közreműködő tolmácsot milyen módon választották ki, valamint a tolmács és a terhelt megértette-e egymást, kétségei vannak afelől, hogy a magyar hatóságok tiszteletben tartották-e a büntetőeljárás során a terhelteket az EU-ban megillető jogokkal kapcsolatos irányelveket.

A bíróság ezen irányelvek rendelkezéseinek értelmezését kérte az Európai Bíróságtól. Arra is választ vár a Bíróságtól, hogy a bírósági elnököknek az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke által ideiglenes megbízással történő közvetlen kinevezése, és a magyar bíráknak a rájuk ruházott feladatok jelentőségéhez képest állítólagosan alacsony javadalmazása sérti-e az uniós jogban rögzített bírói függetlenség elvét.

Végül a magyar bíróság arra is választ várt, hogy ellentétes-e az uniós joggal egyrészt az, hogy a Kúria a legfőbb ügyész indítványára az előzetes döntéshozatalra utaló végzését törvénysértőnek minősíti amiatt, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak az alapügy megoldása szempontjából, illetve a kérdést előterjesztő bíróval szemben ugyanezen okok miatt fegyelmi eljárást kezdeményeztek.

Ez a főtanácsnok véleménye

Csütörtökön ismertetett indítványában Priit Pikamäe főtanácsnok úgy vélte, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elfogadhatóságának feltétele, hogy az Európai Bíróság által meghozandó határozat szükséges legyen a kérdést előterjesztő bíróság által az előtte folyamatban lévő ügyben kialakítandó ítélete meghozatalához. A bírósági elnököknek az OBH elnöke által ideiglenes megbízással történő közvetlen kinevezésére és a bírák javadalmazására vonatkozó kérdések a szóban forgó büntetőeljárás kimenetele szempontjából irrelevánsak, éppen ezért elfogadhatatlanok.

Ugyanezen indokkal a főtanácsnok azt javasolja, hogy a bíróság nyilvánítsa elfogadhatatlannak a kérdést előterjesztő bíróval szembeni fegyelmi eljárás kezdeményezésének jogszerűségével kapcsolatos kérdést, miután ráadásul az említett eljárást kezdeményező aktust időközben visszavonták, és az eljárást megszüntették.

Véleménye szerint a Kúria vitatott ítélete és az alapul szolgáló magyar szabályozás sérti a nemzeti bíróság azon lehetőségét, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljon az Európai Bírósághoz, és ezáltal hátráltatja az előzetes döntéshozatali mechanizmus működését. Kizárólag az uniós bíróság hivatott a mérlegelés megalapozottságát értékelni az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések elfogadhatóságának vizsgálata keretében. Így az uniós jog elsőbbsége alapján a kérdést előterjesztő bíróságnak figyelmen kívül kell hagynia ezt az ítéletet, illetve az alapul szolgáló nemzeti szabályozást.

Végül a főtanácsnok úgy véli, hogy bár az uniós jog konkrét eredménykötelezettséget ír elő a tagállamok számára a tolmácsolás minőségét illetően, a megfelelő képesítéssel rendelkező független tolmácsok nyilvántartásának létrehozását nem teszi kötelezővé. Ám a gyanúsítottaknak vagy a vádlottaknak biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy panaszt tegyenek a büntetőeljárásban számukra biztosított tolmácsolás minőségével kapcsolatban.

Az uniós jog megköveteli azt is, hogy a gyanúsítottakat és a vádlottakat a általuk értett nyelven tájékoztassák a bűncselekményről, amelynek elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják őket. Amennyiben a tárgyalás megtartásáról előzetesen tájékoztatott, és ügyvéd által képviselt terhelt távollétében hoznak ítéletet, ezen ügyvéd számára lehetővé kell tenni, hogy a hatáskörrel rendelkező bíróság előtt vitassa, hogy a tájékoztatáshoz való jogot a büntetőeljárásban miként alkalmazták, ideértve a terheltnek a gyanúsítással vagy a váddal kapcsolatos, az általa értett nyelven történő tájékoztatását.

Azt a kérdést illetően, hogy a büntetőeljárás valamely későbbi szakaszában pótolható-e a terheltnek a váddal kapcsolatos és a nyomozati szakban elmaradt tájékoztatása, a főtanácsnok kiemeli, hogy e tájékoztatás érvényesen nyújtható a terheltet képviselő ügyvéd részére, mégpedig legkésőbb akkor, amikor a vád megalapozottságára vonatkozó tárgyalás a nemzeti bíróság előtt ténylegesen megindul - olvasható az Európia Bíróság közleményében.

Fontos hozzátenni, hogy a főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot. A feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az Európai Bíróság bírái elé, akik most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.