Jean-Claude Juncker bizottságának az elmúlt öt évében több krízissel is meg kellett gyürkőznie a brexittől az egyre erősödő nacionalizmuson, a komoly migrációs nyomáson, bankválságon át a testület főtitkárának kinevezéséig - emlékeztet az elemzés bevezetője.

A felmérést 2018. október 9. és december 3. között végezték 1769 stakeholder - azaz színészek, influencerek, politikusok, tisztviselők, szakmai szövetségek, valamint a vállalatok, média, NGO-k, kutatóintézetek és a tudományos élet képviselői - megkérdezésével. A Juncker-bizottság teljesítményét átlagosan 46 százalékra értékelték, ami gyengének tűnik, de nagyjából összhangban van a bizottság munkájáról korábban végzett közvélemény-kutatások eredményeivel.

Kapcsolódó

A dán biztos a kedvenc

Ami a biztosok teljesítményét illeti, az egyetlen, akinek a munkája 50 százalék feletti értékelést kapott és ezzel a legjobban teljesítőként értékelték, Margrethe Vestager versenyjogi biztos lett. A dán politikushoz fűzött elemzésben az olvasható, hogy sokan a Juncker-bizottság legfényesebb csillagának tartják: okos, kemény, közérthető és empatikus. A mandátuma alatt a Fiat, a Srtarbucks, az Amazon és a McDonald's is célkeresztjébe került az adóoptimalizálásra tervezett céges struktúrájuk miatt, de a techóriásokkal szemben is fellépett. A Google-ra 2,4 milliárd eurós bírságot szabott ki a vásárlási szolgáltatásai miatt, és további 4,3 milliárd eurónyi sarcok kapott még azért, mert a keresési szolgáltatását az Androidhoz kötötte. Az Apple 13 milliárd dollárral lett rövidebb az Írországnak meg nem fizetett adó miatt.

A top háromba viszont a bizottság elnöke nem fért bele: a második legjobban teljesítő biztos Federica Mogherini külkapcsolatokért felelős biztos lett 49,6 százalékkal, míg a harmadik legjobb eredményt 46,9 százalékkal Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke érte el.

Timmermans az utóbbi időben Magyarországon főleg a hazánk és Lengyelország ellen elindított 7. cikk szerinti eljárás, illetve a jogállamiság és az alapértékek betartásának számonkérése miatt vált ismertté - illetve Magyarországon a kormány szemében negatív szereplővé. Jelenleg az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) csúcsjelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Főnöke, Jean-Claude Juncker teljesítményét a megkérdezettek 44,4 százalékra értékelték, Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos (44,7 százalék) mögött alig lemaradva.

Navracsics a sor végén

Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos teljesítményét viszont gyászosra értékelték: a magyar az egyetlen tag, aki a 20 százalékot sem érte el, és mindezt annak ellenére, hogy a portfóliójába tartozik a legnépszerűbb program, az Erasmus+, illetve hogy sikerült az erre rendelkezésére álló keretet 30 milliárd euróra megdupláznia a következő, 2021-2027-re vonatkozó költségvetési ciklusban.

Ki legyen az új elnök?

A közvélemény-kutatásban rákérdeztek arra is, hogy ki legyen a következő bizottság elnöke. Érdekesség, hogy a válaszadók legnagyobb arányban (20 százalék) a dán Margrethe Vestagert látná a legszívesebben az elnöki poszton. Az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjét, Manfred Webert mindössze 4, míg az S&D csúcsjelöltjét, Frans Timmermanst 6 százalék választaná. Az EPP-ben leszavazott finn Alexander Stubbot is több szavazatot kapott a posztra, mint Weber.

A top 10-be egyébként bekerült még Timmermans mellett Federica Mogherini, Corina Cretu román biztos, a brexit-ügyi főtárgyaló, Michel Barnier és Angela Merkel német kancellár is.

Kell a Spitzenkandidaten rendszer?

Kiderül továbbá a kutatásból az is, hogy a megkérdezettek meglehetősen megosztottak a csúcsjelölt (Spitzenkandidaten) eljárást illetően: 44 százalék áll mellette, míg 40 százalék ellenzi, 16 százalék pedig nem tudja eldönteni a kérdést. Ennek lényege az lenne, hogy az Európai Parlament minden pártcsaládja állít egy jelöltet és amelyik pártcsalád a legtöbb szavazatot kapja az EP-választáson, annak a csúcsjelöltje kerülhet az Európai Bizottság élére.

- Vélemény
A helyzet ellentmondásosságát mutatja, hogy miközben az egyébként politikai támogatottságot nem élvező Vestagert tartanák a legtöbben a legalkalmasabbnak az EU javaslattevő-végrehajtó szervezetének élére, a demokratikusabbnak kikiáltott csúcsjelölti rendszerben esélye sincs a poszt betöltésére. Sőt, a legutóbbi közvélemény-kutatások eredményei alapján egyelőre úgy tűnik, hogy Weber követhetné Junckert a poszton, miközben őt mindössze a megkérdezettek 4 százaléka látná szívesen a poszton, ami ez esetben 40 szavazatot jelentett. Csak összehasonlításképp: az S&D csúcsjelöltjét, Timmermanst 5 százalék támogatná, ami 74 szavazatot jelentett, vagy az EPP másik csúcsjelöltjét (aki Weber riválisa volt a posztra) a megkérdezettek 7 százaléka szeretné az elnöki poszton látni, ami 77 szavazatot jelent. Vagyis ez alapján úgy tűnik, hogy a csúcsjelölti rendszer egy olyan jelöltet juttatna a "szerződések őre" szerepét betöltő intézmény élére, akit a felmérésben megkérdezett "stakeholderek" kevésbé tartanának kompetensnek a posztra.

Kevesebb biztos kell

A megkérdezettek szerint a következő bizottságnak a három legfontosabb prioritásának a környezet- és klímavédelemnek (38 százalék), az EU demokratikusabbá tételének (28 százalék), valamint a migrációnak (24 százalék) és a gazdaságnak (24 százalék) kellene lennie.

További érdekesség, hogy a megkérdezetteknek közel kétharmada (58 százaléka) véli úgy, hogy biztosok számár csökkenteni kellene. Ezt a véleményt az osztrák kancellár Sebastian Kurz fogalmazta meg, aki szerint a biztosok számát 18-ra kellene vágni a mostani 28-cal szemben. A Lisszaboni szerződés ezt a problémát úgy oldotta volna meg, hogy a biztosok számát a jelenlegi kétharmadára csökkentette volna, ám ezt a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács elvetette. Eközben a kritikusok szerint a túlméretezett bizottság döntéshozatala nem hatékony. Egyébként kevés tagállam adná fel a saját biztosát, annak ellenére, hogy a biztosoknak a nemzeti érdekektől függetlenül kell végezniük a munkájukat.