Csütörtökön tette közzé az Európai Bizottság 28 uniós tagállam, valamint Norvégia és Izland egészségügyi rendszerének mélyreható,  országspecifikus elemzését. Felmérték a lakosság egészségi állapotát, az arra ható főbb kockázati tényezőket, az egyes egészségügyi rendszerek hatékonyságát, hozzáférhetőségét és ellenálló képességét.

A magyarországi jelentésben megállapítják: a magyar egészségügyi eredmények a 2000 óta tapasztalható javulás ellenére még mindig elmaradnak a legtöbb uniós országétól, az uniós tagállamok vagy akár a visegrádi országok átlagától. Az egészségügyi rendszer továbbra is túlzottan kórházközpontú, és nem jut elegendő figyelem az alapellátásra és megelőzésre. További reformokra és beruházásokra van szükség ahhoz, hogy Magyarország lefaragja teljesítményhátrányát az EU többi részéhez képest. Az alábbiakban a jelentés főbb megállapításait idézzük.

Kapcsolódó

Életkilátások

A magyarok várható élettartama jelentősen javult 2000 óta, azonban még mindig öt évvel az uniós átlag alatti (76, illetve 81 év) emellett a visegrádi országok közül is a legalacsonyabb. Durva eltérést találtak nemek és képzettségi szint szerint. A nők hét évvel tovább élnek, mint a férfiak, a legmagasabb végzettséggel rendelkező 30 éves férfiak 12, a nők pedig 6 évvel hosszabb ideig élnek, mint a legalacsonyabb végzettségű kortársaik. Ez a szakadék pedig jóval mélyebb, mint az uniós átlag, amely hét év.

A 65 éves és annál idősebb magyarok kétharmada számolt be legalább egy krónikus betegségről, amely arány 12 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál.

Kockázati tényezők

Magyarországon a halálozások fele életmódbeli kockázati tényezőknek tulajdonítható. A magyarok Európa legerősebb dohányosai közé tartoznak. Aggasztó a magas alkoholfogyasztás és a kamaszkori nagyivás. Noha az elmúlt évtizedben csökkent a felnőttek alkoholfogyasztása, 2017-ben még mindig több mint 10 százalékkal magasabb volt az uniós átlagnál.

Az elhízott felnőttek aránya szintén az egyik legmagasabb Európában: minden ötödik felnőtt elhízott volt 2017-ben, és az eltérések ugyanúgy megfigyelhetők az iskolai végzettség mentén.

A jelentésben megemlítik ugyanakkor, hogy a kormány több intézkedést hozott a táplálkozás javítására: 2011-ben bevezette a népegészségügyi termékadót, hogy mérsékelje az egészségtelen élelmiszerek fogyasztását, 2013-ban pedig rendeletet fogadott el az élelmiszerekben lévő transzzsírsavak korlátozásáról.

Az életmóddal összefüggő kockázati tényezők hangsúlyos előfordulása miatt magas a szív- és érrendszeri betegségek és a rák okozta halálozás.

Magyarországon a legmagasabb a rákkal összefüggő halálozás az EU-ban. A nagyarányú dohányzás részben megmagyarázza a tüdőrák és más, dohányzáshoz köthető rákbetegségek okozta halálozást, de az országnak nagyok a hiányosságai a rák megelőzése, felismerése és kezelése terén is.

Jóllehet bizonyos rákbetegségek, így az emlőrák és a méhnyakrák esetében a korai felismerés mind az életminőséget, mind az élettartamot javítja, e két betegség tekintetében a szűrési arányok a legalacsonyabbak között vannak az EU-ban.

2017-ben az 50-69 éves magyar nők mindössze 41 százaléka vett rész emlőrákszűrésen a megelőző két évben, szemben az unió egészére jellemző 61 százalékkal. A 20-69 éves nők mindössze egyharmada vett részt méhnyakrákszűrésen 2017-ben, ami az uniós átlag alig fele.

Sok életmódbeli kockázati tényező gyakoribb az alacsonyabb iskolai végzettségűek vagy jövedelműek körében, ami jelentősen hozzájárul az egészséggel és a várható élettartammal kapcsolatos társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekhez - olvasható az országjelentésben.

Ami jó: gyerekkori immunizáció

A gyermekkori immunizáció aránya már hosszú évek óta magas Magyarországon, köszönhetően a kellő átoltottságot garantáló határozott szakpolitikának: a kötelező védőoltások (és egyes önkéntes védőoltások, például az influenza elleni oltóanyagok) ingyenesek, az átoltottság pedig meghaladja a WHO által meghatározott 95 százalékot.

Mit és mennyit nyújt az állam?

A magyar egészségügyi rendszert egyetlen egészségbiztosítási alap köré szervezték, így az erősen központosított.  A rendszer szinte a teljes lakosságot biztosítja, de

az ellátási csomag kevésbé nagyvonalú, korlátozottabb, mint a legtöbb uniós országban. Magyarország kevesebbet költ az egészségügyi ellátásra mint a legtöbb uniós ország. Az egészségügyi ágazat krónikusan alulfinanszírozott, és úgy tűnik, az egészségügy nem kiemelt prioritás, amint azt az egészségügyi közkiadások viszonylag alacsony részaránya is mutatja.

Az állam az egészségügyi kiadásoknak csak kétharmadát fedezi, ami jóval alacsonyabb az uniós átlagnál (79 százalék), a zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulás aránya (27 százalék) pedig jóval magasabb az uniós átlagnál (16 százalék).

Az önrész magas szintje aránytalanul érinti az alacsony jövedelmű csoportokat, és a háztartások magas arányának okoz katasztrofális egészségügyi kiadásokat.

A közvetlen lakossági hozzájárulás majdnem felét gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre költik, amely arány az egyik legmagasabb az EU-ban.

A kiszolgáltatott csoportokat védő mechanizmusok gyengék.

A magyar országgyűlés felel az egészségbiztosítási alap költségvetésének meghatározásáért, a járulékkulcs megállapításáért, a központi költségvetés adóbevételeiből az alapnak juttatott összegek jóváhagyásáért, és a szükséges bevételek előteremtését célzó adókivetésért. Mivel a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó nemcsak az egészségügyi rendszert, hanem a nyugdíjakat is finanszírozza, az egészségügyhöz rendelt összeg a kormányzati prioritásoknak megfelelően változott.

Ebből eredően az egészségügyi kiadásokat Magyarországon az instabilitás jellemzi még egy adott pénzügyi éven belül is,

mivel a kormányzat néha változtat a nyugdíjbiztosítási alap és az egészségbiztosítási alap közötti elosztáson az év előrehaladtával.

A rendszer hatékonyságáról

2016-ban Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a megelőzhető halálozás és az ötödik legmagasabb a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozás az EU-ban. Ugyanebben az évben

mintegy 30 ezer halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal, további 16 ezer halálesetet lehetett volna megelőzni eredményesebb és időben nyújtott egészségügyi ellátással.

A megelőzhető és kezeléssel elkerülhető halálozás magas szintje azt sugallja, hogy az egészségügyi rendszer eredményességén nagymértékben lehetne javítani.

Sok még a tennivaló

A megelőzés és az alapellátás középpontba helyezése segíthet az elkerülhető elhalálozások csökkentésében - olvasható az uniós jelentésben.

Az ellátáshoz való hozzáférést az egészségügyi szakemberek hiánya is akadályozza. A kormány lényegesen megemelte az orvosok és más egészségügyi szakemberek bérét az elmúlt években, azért, hogy a szakemberek megtartása érdekében a szakma vonzerejét helyreállítsa,

de szükség lehet az orvosok munkakörülményeinek a javítására is.

A magyar egészségügyi rendszer tartós alulfinanszírozottságának kezelése javíthatna az ellátás hozzáférhetőségén, tágabb értelemben pedig az egészségi állapoton - véli az Európai Bizottság. Jelentős hatékonyságjavulás lenne elérhető a kórházi ágazat megreformálása, méretének csökkentése, valamint az alapellátás megerősítése révén.

A dokumentum szerint az elmúlt években történtek erőfeszítések a minél alacsonyabb szinten történő definitív ellátás arányának növelésére például azzal, hogy támogatták a háziorvosok csoportpraxisba szerveződését, valamint az erőteljesebb feladatmegosztást az orvosok és más egészségügyi szakemberek, például az ápolók között. Az alapellátásban bevezetett közelmúltbeli kísérleti projektek ígéretes eredménnyel zárultak, de mint hangsúlyozzák, továbbra sem egyértelmű e kezdeményezések folyamatos finanszírozásának és bővítésének kérdése.

A teljes jelentés itt olvasható.