A magyar gazdaság elindult a kilábalás útján a pandémia okozta recesszióból, de a járvány második hulláma megakaszthatja a fellendülést - állapította meg az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében, amelyet csütörtökön tettek közzé. A gazdasági növekedés 2021-2022-ben visszatérhet gazdaságpolitikai intézkedések támogatásával.

A Bizottság ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a költségvetési egyenleg romlani fog rövid távon a gazdasági visszaesés és az pandémia hatásainak enyhítésére alkalmazott társadalmi-gazdasági intézkedések miatt.

Kapcsolódó

A magyar gazdaság a 2019-es 4,6 százalékos növekedést követően 2020 második negyedévében éves összehasonlításban 13,6 százalékkal zuhant be. Annak ellenére, hogy Magyarországot a járvány első hulláma az EU átlagánál kevésbé súlyosan érintette, a gazdaságot annál keményebben ütötte meg a válságokra érzékeny iparágaknak (például autóipar) való jelentős kitettsége, illetve a turizmus és a légi közlekedés visszaesése miatt.

A járványintézkedések lazítását követően, amint a nemzetközi ellátási láncok is rendeződtek, a gazdaság gyorsan visszapattant és az ipari termelés, valamint a kiskereskedelmi szektor augusztusban éves szinten már csak 2,1 illetve 1,2 százalékos mínuszban volt. A foglalkoztatottság is javult és augusztusra már csak 0,4 százalékos elmaradásban volt az előző évi hasonló időszakhoz képest.

Újabb elbocsátási hullám jöhet

Magyarországot azonban a járvány őszi, második hulláma jelentősen érinti, ami egyes indikátorokban már meg is mutatkozik. A Bizottság elemzői azzal számolnak, hogy amint év végével kifut a kormány által nyújtott bértámogatás, egy második elbocsátási hullám jöhet.

Mindezek alapján pedig a fellendülés megállhat: idén a magyar GDP 6,5 százalékkal zuhanhat (A magyar kormány ennél kisebb, de ehhez közeli, 6,4 százalékos visszaeséssel számol - legalábbis a minap erről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter). Ezt jövőre egy 4, majd 2022-ben 4,5 százalékos növekedés követheti. A válság előtti szintet a magyar gazdaság várhatóan 2022-ben éri el.

Forrás: Európai Bizottság, Őszi előrejelzés 2020

A lakossági fogyasztás az EB szerint az idei évi 3,1 százalékos visszaesést követően 2021-ben magához tér és 4,4, majd 2022-ben 4,8 százalékkal emelkedhet. A beruházások viszont csak a pandémiához kapcsolódó bizonytalanságok enyhülése után és a kapacitáskihasználás recesszió előtti szintre való visszatérése után nőhetnek.

Bár az exportot segítheti a forint utóbbi időben látott gyengülése, az exportpiaci részesedés csak fokozatosan térhet vissza, miután a nemzetközi turizmus is csak lassan fog magához térni. A kereskedelmi mérleg is javulni fog a 2020-as átmeneti megbicsaklás után és a folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan a következő években mérséklődni fog.

A mostani előrejelzés egyik lefelé mutató kockázata a háztartások és a vállalatok pandémia miatti viselkedésében rejlik, ami a fogyasztásra és a beruházásokra nyomhatja rá a bélyegét. A felfelé mutató kockázatok a további kormányzati támogatások lehetnek. Az EB ugyanakkor megjegyzi, hogy az alapforgatókönyvi elemzésükben nincs benne semmilyen olyan intézkedés, amelyet az uniós helyreállítási alapból (RRF) finanszíroznának.

Magyarországon idén 3,4 százalékos lehet az infláció, ami 2021-ben 3,3, majd 2022-ben 3 százalékra mérséklődhet. A munkanélküliségi ráta a 2019. évi 3,4 százalékról idén várhatóan 4,4 százalékra nő és 2021-ben is ezen a szinten marad, mielőtt 2022-ben 3,9 százalékra mérséklődne.

A hiány brutálisan megugrik

A gazdasági visszaesés, valamint a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak mérséklése érdekében meghozott intézkedések következtében a magyar államháztartás egyensúlya valószínűsíthetően romlani fog rövid távon. A Bizottság számításai szerint a koronavírus-járvány miatt eddig végrehajtott intézkedések nettó költségvetési hatása a GDP 3 százalékára rúghat, amelynek egy részét költségvetési fejezetek átcsoportosításából, más részét új, a bankokra és a kiskereskedelmi szektorra kivetett adókból finanszíroz a kormány. (Varga Mihály pénzügyminiszter a minap ehhez képest azt állította, hogy a kormány járványhoz köthető gazdasági intézkedései a GDP "nagyjából 20 százalékának megfelelő" összeget csoportosítottak át - a szerk.)

Mindezek következménye, hogy a GDP-arányos költségvetési hiány idén a tavalyi 2,1 százalékról várhatóan 8,4 százalékra ugrik, majd 2021-ben 5,4, majd 2022-ben 4,3 százalékra csökken.

A GDP-arányos államadósság is meredeken emelkedik, a számítások szerint a 2019. évi 65,4 százalékról idén 78 százalékra nő, majd 2021-ben 77,9, 2022-ben pedig 77,2 százalékra csökken.