Az Európai Bizottság hétfőn bemutatta az új egységes piaci vészhelyzeti eszközt (Single Market Emergency Instrument – SMEI). Ennek a válságkezelési keretnek a célja, hogy a jövőbeni vészhelyzetek esetén is megőrizze az áruk, szolgáltatások és személyek szabad mozgását, valamint az alapvető áruk és szolgáltatások elérhetőségét, ami a polgárok és a vállalkozások javát szolgálja az egész EU-ban – írta közleményében az unió végrehajtó szerve.
Az EB érvelése szerint az egységes piac bizonyult a legjobb válságkezelési eszköznek a koronavírus-járvány alatt, de épp ekkor mutatkoztak meg a strukturális hiányosságok is a rendszerben: nem tudott az Európai Unió hatékonyan és összehangoltan reagálni a vészhelyzetre, mert a különböző tagállamok nem egymásra figyelve próbálták kezelni a válságot. Az egyoldalú intézkedések széttagoltságot okoztak, ami súlyosbította a válságot, és különösen a kkv-kat érintette Brüsszel véleménye szerint.
Brüsszelnél a kormány, hogy mindenki jól járjon?
A SMEI által bejelentett szabályok értelmében az európai vállalatok kénytelenek lennének a kulcsfontosságú termékek gyártását előtérbe helyezni és árukat felhalmozni, különben pénzbírságra számíthatnak. Mindezt pedig nem a tagállami kormányok felügyelnék, hanem az Európai Bizottság.
„Olyan új eszközökre van szükségünk, amelyek lehetővé teszik számunkra a gyors és közös reagálást” - mondta Margrethe Vestager, az EU ügyvezető alelnöke.
A javasolt egységes piaci vészhelyzeti eszköz lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy utasítsa az uniós tagállamokat az ellátási láncok átszervezésére, többek között a meglévő termelési kapacitások bővítésére vagy újraszervezésére, illetve újak létesítésére, valamint a válság szempontjából releváns áruk forgalomba hozatalára.
Része lenne még az egységes piac válságirányítási struktúrájának létrehozása is. Az új mechanizmus lényege, hogy az egységes piac felügyeletére, a különböző kockázati szintek azonosítására és a több szakaszból - készenléti, éberségi és vészhelyzeti üzemmód - álló megfelelő válaszlépések koordinálására egy új monitoring rendszert hoznának létre. Először is, a vészhelyzeti tervezési keret lehetővé teszi a Bizottság és a tagállamok számára, hogy a felkészültség növelése érdekében koordinációs és kommunikációs hálózatot hozzanak létre. Ezt követően, ha az egységes piacot fenyegető veszélyt azonosítottak, az Európai Bizottság aktiválhatja az éberségi üzemmódot. Végül, az egységes piacra kiterjedt hatással járó válság esetén az Európai Tanács aktiválhatja a vészhelyzeti üzemmódot.
Veszélyhelyzetben Brüsszel az úr
A Bizottságból és a tagállamokból álló tanácsadó csoportot hoznak létre az adott helyzet értékelésére és a legmegfelelőbb válaszintézkedések ajánlására. A csoport az egész folyamat során alapvető szerepet játszik majd. Ha pedig megállapítják, hogy itt a válsághelyzet, akkor Brüsszel átvenné az irányítást.
A fent említett módok mellett bizonyos szabályokon is enyhíthetne az Európai Bizottság. A koronavírus-járvány alatt például a vakcinák engedélyeztetésénél lazítottak a szabályokon, most ezt terjesztenék ki az egészségügyön túli területekre is.
Így egyes termékek gyorsabb tesztelés és akkreditáció révén történő gyorsított forgalomba hozatalára is jogot kapna a Bizottság. Az ilyen eltéréseket lehetővé tevő szabályokat a kkv-rendeletet kísérő, számos termékspecifikus szabályozási rendszert módosító külön rendelet- és irányelvjavaslatok tartalmazzák majd.
Hamarosan a tagállamok buktathatják meg a SMEI-t
A javaslatokat most az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa fogja megvitatni. A társjogalkotók általi elfogadást követően a rendeletek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő huszadik napon léphetnek hatályba.
Az Európai Parlament üdvözölte a Bizottság tervét az egységes piaci vészhelyzeti eszköz bemutatására, és felszólította a Bizottságot, hogy dolgozza ki azt jogilag kötelező erejű strukturális eszközként a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgásának biztosítására a jövőbeni válságok esetén. A javaslat előterjesztése előtt a Bizottság széles körű konzultációkat folytatott, többek között felhívást tett közzé, nyilvános konzultációt és tagállami felmérést tartott, emellett nagyszabású, az érdekelt felekkel tartott munkaértekezletet és számos célzott konzultációt szervezett az érdekelt felekkel.
Ezzel együtt is, várhatóan a jogszabálytervezetet elbuktatják majd az uniós tagállami kormányok. A javaslat várhatóan heves ellenállásba ütközik a vállalkozások részéről is, ugyanazon kritika mentén mint az országok vezetésénél: a Bizottság túlzott mértékű befolyáshoz juthatna szerintük.
Az Orbán Viktor vezette magyar kormány hivatalosan még nem foglalt állást a javaslattal kapcsolatban, de mivel az unión belül a nemzeti szuverenitás erősítését kérik, szinte biztos, hogy a kabinet hevesen ellenáll majd, hogy a javaslatot a jelenlegi formájában elfogadják. Mivel az Európai Tanácsban a tagállamoknak vétójoguk van, várhatóan él is ezzel a magyar kormány.
Tájékoztatás