Ezeket a kelet-közép-európai országokat úgy tartják nyilván Brüsszelben, mint amelyektől nem idegen a demokrácia és a jog uralmának rombolása, ám ha gazdasági teljesítményüket nézzük, akkor az EU sztárjai között találjuk őket - kezdi összefoglalóját az amerikai Politico európai kiadása. Románia például 6,4 százalékos tempóval az EU leggyorsabban növekvő gazdasága volt 2017-ben.

Csehország, Lengyelország és Magyarország GDP-je szintén gyorsabban bővül, mint a nyugat-európai országok bruttó hazai terméke és a munkanélküliség igen alacsony ezekben az országokban. Abból a 12 államból, amelyek gazdasága a várakozások szerint legalább három százalékkal fog bővülni 2018-ban, kilenc a volt-szocialista tömb része - derül ki az Európai Bizottság adataiból.

Kapcsolódó

Minden szép

Aki néhány év kihagyással tér vissza a régió országaiba, felújított épületeket, új autópályákat és hasonló szépségeket láthat bizonyítékául annak, hogy dől a külföldi befektetés a térségbe. Eközben az alacsony munkanélküliség miatt erős a fogyasztói bizalom, s ennek köszönhetően a belső kereslet. Az EU kohéziós alapjaiból szépen folyik a pénz Kelet-Közép-Európába - állítják a cikkben.

Egyes országokban, például Lengyelországban és Magyarországon a kivándorlás miatt munkaerőhiány alakult ki. Az előbbi országban főként Ukrajnából importált vendégmunkásokkal próbálják orvosolni a problémát.

Az erős gazdasági teljesítmény arra ösztönzi a régió politikusait, hogy nagyobb beleszólást követeljenek országaiknak az EU ügyeibe. A 2004-es EU-csatlakozást követő tíz év a gazdasági fejlődés időszaka volt, a következő évtized arról szól majd, hogy a régió országai egyre aktívabbak lesznek az EU-ban - mondta Teodor Melescanu román külügyminiszter a Politicónak. Lengyelország helyzetét az EU-ban egyértelműen befolyásolja gazdasági sikere - csatlakozik hozzá Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes.

Orbán Viktor is megszólalt

Természetesen Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke sem maradhat ki ebből a kórusból. A hetekben arra hívta fel európai kollégái figyelmét, hogy a régió többel járult hozzá az EU erősítéséhez, mint az bárki gondolta volna 2004-ben. Ez az unió leggyorsabban növekvő része, amely nélkül nem beszélhetnénk érezhető bővülésről Európában. Ezért az unió jövőjével kapcsolatos vitában ennek megfelelő szerepre tartanak igényt a térség államai. (Neki némileg ellentmondva, Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség államtitkára arról beszélt, hogy uniós források nélkül még gyenge a magyar gazdaság).

Persze van azért itt egy "Hátrább az agarakkal" tényező is. A kelet-közép-európai régió országai továbbra is szerény részét adják az EU teljes GDP-jének. Berlin és Párizs azt is a budapesti és a varsói vezetés orra alá dörgöli, hogy országaik gazdaságát az eurózóna, főként Németország fellendülése húzza magával.

Rövid távon gyorsan nő a GDP, ezért mindenki boldog, ám a tempó fenntarthatóságával kapcsolatban van ok az aggodalomra - véli Ionut Dumitru, a romániai költségvetési tanács elnöke. Szerinte hiányoznak a befektetések, amelyek megalapoznák a jövőt.

Baj lesz

Budapest, Bukarest és Varsó szépen szórja a pénzt a szavazók körében népszerű intézkedésekre, de ezek lyukat üthetnek büdzséjükön. A lengyel kormány leszállította a nyugdíjkorhatárt és extra családi pótlékot vezetett be (500+ néven). Magyarországon a vásárlási utalványt adtak pulykapénzként a nyugdíjasoknak, növelték a családtámogatást és lakásvásárlási támogatást vezettek be. Míg Romániában két számjegyű béremelést kaptak a közalkalmazottak.

Eközben az infrastrukturális és egyéb fejlesztésekben továbbra is főként az EU kohéziós alapjaira támaszkodnak. Lengyelországban közpénzből finanszírozott beruházások fele érkezett ebből a forrásból 2014 és 2017 között. Románia esetén 60 százalék ez az arány. Miközben az átlagmagyarnak naponta 0,31 eurójában kerül országa EU-tagsága, a strukturális alapokból több mint háromszor ennyit, 0,99 eurót kap.

No problem(?)

A régió gazdasági sikerein felbuzdulva sok helyi politikus úgy látja, nem is olyan fontos az uniós pénz. Míg a múltban az egy főre eső GDP növelését segítették az EU-támogatások, addig a jövőben főként arra fogunk figyelni, milyen konkrét célokra költsük a pénzt - mondja a lengyel külügyminiszter-helyettes. A klímaváltozás elleni fellépés, a környezetvédelem és a szociális biztonság kerülhet előtérbe.

A magyar kormány úgy látja, hogy az ország gazdasági sikere főként az adócsökkentéseknek és a növekvő béreknek köszönhető. Egy neve elhallgatását kérő magyar tisztviselő szerint az elmúlt években a folyamatos gazdasági növekedést nem veszélyeztette, hogy az uniós források hullámokban érkeztek az országba. (A tempóját azért alaposan megrángatta - a szerk.)

Orbán Viktor nemrégiben arról beszélt, hogy 2030-ban az EU legnagyobb befizető térsége a visegrádi országcsoport lesz. Azt is világossá tette ugyanakkor, hogy ha az EU nem segíti a térség infrastruktúrájának felzárkóztatását a nyugati szintre, akkor más pártfogót fognak keresni Kína személyében.

A fotó forrása: Reuters.