Miután az elmúlt években egyre többször került elő gazdasági elemzésekben, hogy a gazdasági növekedés eredményeiből a társadalmi rétegek nem egyenlően részesednek, különösen az alsóbb rétegek nem érzik a gazdasági fejlődés pozitív hatásait, ami társadalmi feszültségekhez vezet, illetve mert egyre inkább nyílik az olló a legszegényebbek és a leggazagabbak között, az Európai Bizottság (EB) is az egyik politikai prioritásaként jelölte meg azt a célt, hogy az EU fellépjen a növekvő béregyenlőtlenség és a dolgozói szegénység csökkentése érdekében.

A helyzetet az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány tovább fokozta, miután az ennek nyomán kialakult gazdasági válság súlyos csapást mért az uniós tagállamok gazdaságaira, valamint az emberek jövedelmére.

Kapcsolódó

A brüsszeli testület 2020. január 14-én indított egy konzultációt az európai szakszervezetekkel és munkáltatói érdekképviseletekkel arról, hogy hogyan lehet méltányos minimálbért biztosítani minden uniós munkavállaló számára. Ennek első szakasza február 25-én lezárult, a 23 szociális partner által kitöltött kérdőívek válaszaiból az derült ki, hogy további uniós intézkedésekre van szükség a növekvő béregyenlőtlenség és a dolgozói szegénység csökkentéséért. A bizottság szerint a méltányos és ellenálló gazdasági struktúrák kiépítéséhez elengedhetetlen, hogy az EU-ban minden munkavállaló tisztességes megélhetésre tegyen szert, amiben a minimálbér alapvető szerepet játszik.

Az európai minimálbérrel kapcsolatban fontos leszögezni: az Európai Bizottság konzultációja nem arra irányul, hogy egységes európai minimálbért állapítsanak meg, sem pedig az, hogy harmonizálja a minimálbér-megállapítási rendszereket - ezek ugyanis tagállami hatáskörök. A konzultáció június elején útjára indított második szakasza is arra irányul, hogy különböző lehetőségeket vázoljon fel arra vonatkozóan, hogyan lehet uniós intézkedésekkel biztosítani a minimálbérek megfelelő szintjét és az összes munkavállalóra kiterjedő alkalmazását.

A magyaroknak tetszene az ötlet

A Napi.hu megbízásából a Pulzus kutató is megkérdezte az embereket, hogy mint gondolnak az európai minimálbér ötletéről.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A reprezentatív közvélemény-kutatásból kiderült, hogy összességében 69 százaléka támogatná az európai minimálbér bevezetését, a megkérdezettek 47 százaléka azért, hogy ugyanazért a munkáért mindenütt ugyanannyit lehessen keresni az EU-ban, 22 százalék viszont óvatosabb megközelítést alkalmazna és "csak átgondoltan és fokozatosan" vezetné be az európai minimálbért.

Ezzel szemben összesen 23 százalék nem támogatná: 13 azért, mert szerinte lehetetlen jó megoldást találni minden ország számára, 10 százalék pedig azért, mert úgy gondolja, hogy Brüsszel ne szóljon bele abba, hogy mennyit keres.

A nemek szerinte megoszlásból az látszik, hogy a férfiak (69 százalék) és a nők (68 százalék) körében azonos arányban támogatnák az európai minimálbér bevezetését, de a nők körében nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy "csak átgondoltan, fokozatosan" vezetnék be (férfiak 19, nők 23 százalék).

Az ellenzők táborában is közel azonos a férfiak és nők aránya (férfiak 23, nők 24 százalék). Az erősebbik nem körében többen voltak azok, akik azért nem támogatnák az európai minimálbért, mert lehetetlen jó megoldást találni minden ország számára (férfiak 16, nők 12 százalék), míg a nők körében majdnem kétszer annyian voltak azok, akik nem szeretnék ha Brüsszel beleszólna, hogy mennyit keresnek (férfiak 7, nők 12 százalék).

Korosztályos bontásból kiderül, hogy a 18-39 éves korosztályban 44, a 40-59 éves korosztályban 49, a 60 év felettieknél pedig 48 százalék azok aránya, akik azért támogatnák az ötletet, mert "jó lenne ugyanazért a munkáért ugyanannyit keresni az EU-ban". A támogatók körében az óvatosabb duhajok szintén nagyon hasonló arányban oszlanak meg, a vizsgált korcsoportokban 19-23 százalékos arányt képviselnek.

Az ellenzők táborában 19 százalékkal kiemelkedik a 18-39 éveseknek azon csoportja, akik azért nem támogatnák az európai minimálbért, mert úgy vélik, "lehetetlen jó megoldást találni minden ország számára". Ezt a nézetet a másik két korcsoportban 11, illetve 10 százalék képviseli. Azok aránya, akik rossz néven vennék, ha Brüsszel mondaná meg, hogy mennyit keressenek, minden vizsgált korcsoportban 10 százalék körüli arányt képviselnek.

Végzettség szerinti bontásban a támogatók legnagyobb tábora a középfokú végzettségűek közül kerül ki (73 százalék), őket 66 százalékkal a felső- és alapfokú végzettségűek követik. A középfokú végzettségűek körében a többség (55 százalék) az, aki azért támogatná az ötletet, mert "jó lenne ugyanazért a munkáért ugyanannyit keresni az EU-ban". Az is látszik, hogy az óvatos duhajok táborában az alapfokú végzettségűek közül kerül ki a legnagyobb csoport (25 százalék).

Az ellenzők táborában a felsőfokú végzettségűek alkotják a legnagyobb tábort 31 százalékkal, nagyjából ugyan akkora arányban vannak azok, akik szerint lehetetlen jó megoldást találni minden ország számára (16 százalék), illetve azok, akik szerint "Brüsszel ne szóljon bele abba, hogy mennyit keres" (15 százalék). A végzettség szerinti lebontás szerint egyébként leginkább a felsőfokú végzettségűek sérelmeznék, ha Brüsszel beleszólna abba, hogy mennyit keressenek. Az ötletet nem támogatók körében ezen kívül a középfokú végzettségűek 18, az alapfokú végzettségűek pedig 25 százalékkal képviseltetik magukat.

A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy az európai minimálbér támogatóinak legnagyobb tábora Budapesten és a városokban él (72-72 százalék), de a megyeszékhelyeken és a községekben is elég magas a támogatottság (66 illetve 65 százalék). A támogatók körében minden településtípusnál a nagyobb rész főleg azért támogatnák az európai minimálbért, mert szeretnének, ha ugyanazért a munkáért ugyanannyit keresnének az EU-ban, ez különösen a budapestieknél volt érv (58 százalék), de a városi lakosság körében is 50 százalékos volt az erre voksolók aránya.

Az ellenzők táborában a községben élők vannak a legtöbben, ők e csoport 30 százalékát teszik ki, a többi településtípuson élők aránya 19-24 százalék között mozog. Az ellenzők között azok vannak többen, akik szerint nem lehetne olyan megoldást találni, ami minden országnak jó lenne, közülük Budapesten 17, a megyeszékhelyeken 11, a városokban 12, míg a községekben 15 százalék él.

Azok körében, akik nem szeretnék, ha Brüsszel turkálna a zsebükben, a megyeszékhelyen és a községekben élők vannak nagyobb arányban, előbbi 13, utóbbi 15 százalékot képvisel.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"