A tájékoztatás szerint Svédország  ezzel hivatalosan szerdán csatlakozik az EPPO-hoz, amely várhatóan ősszel, 20 nappal az illetékes ügyész svédországi kinevezése után kezdi meg működését a skandináv országban.

Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős biztosa üdvözölte a csatlakozást, kiemelve, hogy „a határokon átívelő kihívásokat csak közös együttműködéssel lehet kezelni".

Kapcsolódó

„Mindenki érdeke, hogy az EU golyóállóvá váljon a korrupcióval és a csalással szemben" – fogalmazott, hozzátéve: "egyetlen eurót sem lehet bűnözők kezére juttatni".

Didier Reynders igazságügyi biztos fontos fejleménynek nevezte a csatlakozást és rámutatott arra, hogy 24 tagország részvételével az európai főügyész szerepe tovább erősödik.

Svédország hivatalosan június elején jelezte csatlakozási szándékát az EPPO-hoz.

Mi miért nem?

A magyar kormány szerint az EPPO-t létrehozó rendelet nem felel meg az olyan alapvető, elvi szintű és szakmai elvárásoknak, mint

  • a nemzeti szuverenitás és az alkotmányos berendezkedés teljes tiszteletben tartása,
  • a hatékony működést biztosító szervezeti és eljárási keretek, valamint
  • az uniós és nemzeti szinten is megmutatkozó hozzáadott érték.

A kormány véleménye szerint a csatlakozással a tagállamok a büntetőjogi hatáskörük korlátozását vállalva, az egyik leglényegesebb hatáskörüket adják át az Európai Uniónak.

A csatlakozás csak akkor lett volna elfogadható, ha az a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezkedését - mondta korábban Zsigmond Barna Pál, Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára.

A kormány szerint az EPPO-t úgy alakították ki, hogy működése az eljárások felesleges túlbonyolításával, központosításával nagy eséllyel ronthatja a büntetőeljárások hatékonyságát és eredményességét, figyelemmel arra, hogy jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust), vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben.

A kormány eddig főleg a nemzeti szuverenitás védelmére hivatkozva utasította el Magyarország csatlakozását az EPPO-hoz, ugyanakkor a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség alacsony szinten ugyan, de mégis együttműködik a szervezettel, és erről megállapodást is kötöttek.