Hivatalosan már május elején megkezdődött a készségek, a készségfejlesztés éve az EU-ban, amely egészen 2024 májusáig tart. A tematikus év fő célkitűzése, hogy fokozza az uniós vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességét, és hozzájáruljon a minőségi munkahelyteremtéshez. A programok fő finanszírozója a Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), amely több mint 99 milliárd eurós forrással rendelkezik. 

Az Európai Unió 2030-ra rendkívül ambiciózus célokat jelölt ki a foglalkoztatáspolitika és a versenyképesség növelésére, ehhez ad erős inputot az Európai Bizottság tematikus éve, a készségek éve, amelynek fókuszában az alkalmazkodás és a digitalizáció áll – legyen szó munkaadókról vagy munkavállalókról.

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa május 11-én tette közzé legújabb határozatát a készségek európai évéről. A program alapvető célkitűzése, hogy lendületet adjon az egész életen át tartó tanulásnak, amely az álláskeresők és a vállalkozások szempontjából egyaránt előnyös. Emellett szintén a célok között szerepel, hogy egyben elősegítse a zöld és digitális átállást, az innovációt és a versenyképesség javítását az Európai Unióban. A várakozások szerint, a programmal könnyeben eléri az EU a 2030-as szociális célkitűzéseit és teljesítheti a digitális iránytű céljait is.

A kitűzött szociális célok egyrészről arra irányulnak, hogy az európai felnőttek legalább 60 százaléka minden évben vegyen részt valamilyen képzésben, másrészről pedig arra, hogy a foglalkoztatottság aránya elérje a 78 százalékot a munkaképes korosztályhoz tartozó lakosság körében.

A munkakörök óriási többsége igényel digitális tudást

Az Unióban a munkakörök több mint 90 százaléka igényel alapvető digitális tudást, miközben az uniós munkavállalók 37 százaléka nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel.  Amennyiben sikerül megvalósítani a digitális iránytű kezdeményezést, akkor 2030-ra az EU-ban a felnőttek legalább 80 százaléka rendelkezni fog alapvető digitális készségekkel és 20 millió IKT-szakember (információs és kommunikációs technológia területen) lesz alkalmazásban. 

Az elfogadott dokumentumból kiderül, hogy az EU-ban működő 25 millió kis- és középvállalkozás (kkv) negyede számára továbbra is a képzett személyzet és az Unió fenntartható növekedésében alapvető szerepet játszó tapasztalt vezetők rendelkezésre állása jelenti a legnagyobb kihívást, miközben az összes vállalkozás 99 százalékát képviselő és 83 millió embert foglalkoztató kkv-k az uniós gazdaság alappillérei. Ennek ellenére, mindössze az uniós állampolgárok 37 százaléka vesz részt rendszeresen képzésen, így nem biztosítható a megfelelő képzettségű és mennyiségű munkaerő.

A készségek európai éve programjainak finanszírozása több egymást kiegészítő forrásból valósul meg. A forráskeret alapját az ESZA+ biztosítja. Emellett, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) támogatás nyújtható a készségfejlesztés és a munkahelyteremtés területén. A Digitális Európa program 580 millió eurót biztosít a magas szintű digitális készségek elsajátítására, a Horizont Európa támogatja a kutatók, a vállalkozók és az innovátorok készségeinek fejlesztését. Továbbá, Erasmus+ program támogatja a szakképzésben részt vevő tanulók és a szakképzést végző szakemberek személyes és szakmai fejlődését, valamint az ezzel foglalkozó intézményeket is. 

Az Európai Unió és tagállamai rendkívüli kihívásokkal néznek szembe, ha meg szeretnék tartani globális versenyképességüket, és minőségben fejlődnének a foglalkoztatáspolitika területén. A finanszírozási lehetőséget vizsgálva kijelenthető, ahogy az uniós dokumentum is fogalmaz, az ESZA+ válik az emberekbe való befektetés legfőbb uniós eszközévé.