Az Európai Bizottság a múlt héten jóváhagyta a nyolcadik szankciós csomagot. A lépés közös válasznak tekinthető Ukrajna négy régiójának, a donyecki és a luhanszki „népköztársaság”, valamint Herszon és Zaporizzsja megye jogellenes orosz annektálására. 

A friss szankciókkal az EU többek közt megtiltaná a repülőgépgyártáshoz használatos termékek, bizonyos elektronikai eszközök és speciális vegyi anyagok szállítását Oroszországba. A szolgáltatások nyújtását is korlátozza orosz vállalatok és hatóságok számára, valamint megtiltja az uniós állampolgároknak, hogy orosz állami vállalatok vezető testületében tisztséget vállaljanak. Tovább a következők intézkedéseket tartalmazza:

  • A beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtottak körének bővítése: szankcionálják azokat a személyeket, akik részt vettek Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai álnépszavazásainak megszervezésében, illetve a háborúról valótlan információkat terjesztőket. 
  • Behozatali tilalom újabb orosz termékekre, ami várhatóan 7 milliárd eurótól fosztja meg Moszkvát.
  • Ársapka bevezetése azokra az Oroszországból induló tengeri olajszállítmányokra, amelyeket uniós vagy G7-országhoz tartozó vállalat juttat el egy harmadik országba.
  • Büntetőintézkedés azon személyekkel szemben, akik megkerülik a szankciókat.

Habár a magyar kormány tagjai, kormányzati tisztviselők és politikusok gyakran használják az „elhibázott brüsszeli szankciók” kifejezést, a mostani büntetőintézkedéseket Magyarország is megszavazta, hasonlóan a korábbi hét csomaghoz. 

Új bűnbakot találtak 

Arról, hogy a kormány miért szavazta meg újból a rettegett szankciókat, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter adott magyarázatot szerdán: Magyarország mentességet kapott azon EU-s intézkedések alól, amelyek a miniszter szerint „sértették volna a magyar érdekeket és veszélyeztették volna hazánk energiaellátásának biztonságát”. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például az orosz gázembargó, az olajársapka vagy a Gazprom Bank kitiltása egyelőre nem lesz napirenden, valamint folytatódhat az orosz-magyar atomenergiai együttműködés is. Bár Szijjártó a Facebook-bejegyzésében arról beszélt, hogy magyar nyomásra kerültek ki a hazánkra nézve érzékeny pontok, a Bizottság szeptemberi javaslatában valójában nem is szerepelt az orosz nukleáris energia korlátozása, csak több tagállam – főként a balti országok – szorgalmazták, hogy kerüljön tiltólistára.

A kormányoldalon rendre állítják azt, hogy az égbekiáltó infláció és a megugró energiaárak az uniós szankciókra vezethetők vissza, és amennyiben megszüntetnék ezeket, egyből csökkennének az árak. A büntetőintézkedésen támogatói pedig azt használják ellenérvnek, hogy semmiféle szankció nem létezik az orosz gázra, a nyersolaj importjára vonatkozóan pedig csak december 5-én lép életbe az első uniós korlátozás, de ez alól is mentességet kapott Magyarország 2024-ig.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója ezt a múlt hét pénteken elismerte, és próbált magyarázatot adni erre az erős ellentmondásra: a Partizán műsorában azzal érvelt, hogy már az energetikai szankciókról zajló egyeztetés is probléma. Szerinte az viszi fel az árakat, ha a piaci szereplők azt látják, idővel bevezetnek korlátozásokat, ezért folyamatosan szűkül a kínálat.

Szakértő: nem semmisítik meg Moszkvát, de lerövidíthetik a háborút 

Másik, rendre előkerülő bírálat a szankciókkal szemben, hogy azok jobban fájnak az európai gazdaságnak, mint Moszkvának. Míg kutatók közgazdászok és elemzők szerit a szankciók működnek, de nem úgy, ahogyan a közvélemény sokszor elvárná. A legtöbben úgy gondolkodnak erről, hogy a mérleg egyik serpenyőjében egy abszolút nyertes van, a másikban pedig egy megrokkant gazdaság – a gyakorlatban viszont nem ennyire egyszerű a képlet. 

A szankciókról sokszor azt gondoljak, hogy azok következményeként egy ország összeomlására kéne számítanunk

– mondta lapunk kérdésére Szép Viktor, a Groningeni Egyetem (Hollandia) szankciókutatója. Hozzátette, valójában más, hasonlóan kemény vagy meg komolyabb intézkedések esetén sem láttunk gazdasági összeomlást, elég csupán az iráni vagy az észak-koreai büntetőintézkedésekre gondolni. 

A szankciókat nem úgy alakították ki, és nem is arra használják ezeket, hogy gazdasági összeomlást idézzenek elő. Hanem arra hasznosak, hogy a célzott ország bizonyos képességeit aláássák – például hogy ne tudjanak beszerezni olyan termékeket, amelyek szükségesek a kulcsfontosságú szektorokban, mint az orosz hadiiparban. Persze segíthet lerövidíteni a háborút, ha kellő ideig fenntartják a gazdasági szankciókat. 

Jövőre kiderülhet, mennyit ér a Nyugat csapásvihara 

Oroszország mellett Európát is éri veszteség, hiszen nem lehet olyan szankciós rezsimet létrehozni, amelynek ne lenne közvetlen és indirekt hatása a „küldőre” is. Azonban ezeket mindig úgy tervezik meg, hogy a célzott országnak jobban fájjon, ráadásul korai lenne még ítéletet mondani a Nyugat válaszlépései felett. 

Várhatóan fél vagy egy év múlva sokkal több adat áll majd rendelkezésre

– állítja Szép Viktor, majd hozzáteszi, a szankciók hatékonyságát közép- és hosszútávon lehet mérni. Szerinte a nyolcadik csomag kulcseleme, hogy az EU megpróbálja azokat is megcélozni, akik segítenek a jelenlegi szankciós rezsimet megkerülni. Ezek várhatóan uniós szereplők lesznek, legalábbis a blokk eddigi gyakorlata alapján erre lehet számítani. 

Amennyiben nem EU-s szereplőket is megcéloznak, az már „másodlagos szankciónak” minősülne, amelyet leginkább az Egyesült Államok alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy azokat a harmadik feleket, személyeket és szervezeteket is büntetik, akik bizonyos tilalmakat megszegnek. 

Októberben nemzeti konzultációt is tartanak

A viszont biztos, hogy a magyar kormány részéről az „elhibázott brüsszeli szankciók” még egy jó darabig téma lesz: Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy „Európában elsőként” nemzeti konzultációt indítanak az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésekről. 

Az Európai Bizottság nem kívánta kommentálni a magyar kormány tervét. Ahogy a pontos kérdések még nem ismertek, úgy a lebonyolítás várható költségeikkel kapcsolatban is csak viszonyítási alapunk van: a legutóbbi, járványkezelésről szóló konzultáció például 11,5 milliárdba került, de az Orbán-kormány az elmúlt tizenkét évben összesen már több mint 41 milliárd forintot költött nemzeti konzultációkra. Miközben az uniós forrásokra továbbra is várnia kell Magyarországnak, a jelek szerint az új szankciókról szóló konzultációra is közpénzmilliárdokat szánnak.