Nagyjából 85 interjút folytatott Magyarországon az Európai Parlament jogbiztonságot firtató delegációja, aminek keretében állami, média, és a civil szektorban tevékenykedők képviseletével találkoztak a napokban Budapesten.
Mint arról Gwendoline Delbos-Corfield, a delegáció vezetője Strasbourgban beszámolt a sajtónak, a mostani egy eredetileg 2019-re tervezett látogatás volt, amit végül csak most lehetett megtartani a Covid-19 miatt, viszont több kifogásolt hazai jogszabály is indokolta, hogy vizsgálódjon az EP.
Ilyen látogatás a LIBE (az EP emberjogi testülete) részéről 2011 óta nem történt.
Sokat beszéltünk már Magyarországról ilyen kérdésekben, ideje volt a helyszínen is tájékozódni
Aggasztó a hatalmi struktúra
A delegáció főbb aggodalmakként három területet tudott megnevezni magyarországi interjúi nyomán:
Az alapítványokba kiszervezett közintézmények, oktatási, kulturális vagyonok nagyon aggasztják a delegációt, lévén itt nem lehet átlátni a pénzköltést. Mivel immár az államtól hivatalosan független jogi entitásokról van szó, megszűnt az adatszolgáltatási kötelezettség.
Az is zavarta a delegációt, hogy a mostanra kialakított intézményi és államigazgatási rendszer azt is jelentheti, hogy hiába jönne jövő tavasszal kormányváltás, a mostani berendezkedés gyakorolná a tényleges irányítást.
Sokan, a 85 megkérdezett közül leginkább az újságírók panaszkodtak a Pegasus – ügyre, annak lehetőségére, hogy a kormány megfigyelte őket titkosszolgálati csatornákon keresztül. Erről a delegáció kérdezte Varga Judit igazságügy- és Pintér Sándor belügyminisztereket, akik a beszámoló szerint lényegében nem tagadták a megfigyelést, de mást sem árultak el.
Most akkor diktatúra van?
A delegáció tagjai is megosztottak abban, hogy aggasztó diktatúra alakulna Magyarországon, ami miatt be kell fenyíteni a kormányt, a jogbiztonság (rule of law) előírásainak megszegése miatt pénzektől megfosztani az országot.
Konkrét javaslatok is elhangzottak ezen a téren, a többségi vélemény is ez volt a delegáció tagjai körében.
A kisebbségi véleménye alapján se a korábbi, sem a tényleges budapesti interjúk nem szolgáltattak semmilyen konkrét bizonyítékot, hogy emberi jogok intézményesen sérülnének Magyarországon. Ennek megfelelően a támadások is politikaiak.
A vizsgálatoknak újabb fordulói következnek.
Korábbi beszámoló a budapesti vizsgálatról:
Tájékoztatás