Éves összehasonlításban továbbra is a háztartási energiaárak estek legnagyobb mértékben (-12 százalék) a hatósági energiaárak csökkentése miatt. Az új dohányipari kiskereskedelmi törvény hatására továbbra is nagy drágulást (6,4 százalék) mutatnak a szeszesital és dohánytermékek, a szolgáltatás árak pedig 2,7 százalékkal emelkedtek átlagosan. Az élelmiszerek és a ruházati termékek szezonális árcsökkenése elmaradt a tavalyitól, ami a belső kereslet élénkülésére utal, de magyarázza az élelmiszerárak igen alacsony bázisa is.

A következő hónapokban továbbra is mérsékelt lehet az infláció, 0 százalékot alig meghaladó számok valószínűek, különösen a szeptemberi újabb energiaár csökkentő lépések miatt. Év végére azonban már 1 százalékra ugorhat a fogyasztói árindex, amikor kikerül a tavaly novemberi, kormányzati rezsicsökkentés hatása - véli az elemző.

Gabler szerint idén éves átlagban 0,1 százalék körül maradhat az infláció, jövőre viszont már jelentősebb drágulás jöhet: 2015 végére 3,6 százalékra is ugorhat a mutató, több tényező együttes hatása miatt. A forint jelentősebb gyengülése idővel az üzemanyagon kívül más importtermék árában is megjelenik, de az ECB törekvése, hogy emelje az euróövezeti árindexet, és a dollár hirtelen felértékelődése szintén az importált inflációban csapódhat le. A belső keresletben is látható élénkülés, de az energiaárak és élelmiszerek alacsony bázisa is hozzájárul az éves infláció várható felfutásához. Az MNB azonban várhatóan a cél feletti infláció esetén sem kezd kamatemelésbe jövő év végéig, kiváltképp az ECB további monetáris lazítása után.

Alacsony maradhat az infláció a következő hónapokban, de az év végétől érezhetően nőhetnek a fogyasztó árak, ami miatt 2015-ben már átlagosan 2-2,5 százalék körüli infláció várható - állapította meg Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője. Úgy látja, hogy a gyenge forint nem látszik az inflációban, vagyis nincs importált infláció emiatt.

A cikk megjelenését az Erste Bank támogatta.