Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a Tempus Közalapítvány 25 éves együttműködése során nem volt olyan év, hogy az Erasmus+ programokban ne tudtak volna részt venni az építőiparban tanító szakoktatók vagy a tanulók, mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke azon a konferencián, ahol a mobilitási program és az építőipar együttműködésének negyed évszázados tapasztalatairól beszéltek.

A program fontosabb elemei a tehetséggondozás, a szakoktatók képzése, valamint az építés gazdaság támogatása. Az ÉVOSZ elnöke kiemelte: már ugyan sikerült magukhoz édesgetni azokat a szakképző intézményeket, amelyek az építőipar számára biztosítják a szakembereket, de azért nincs minden rendben.

Nem minden gömbölyű a szakképzésben

Az Ipar 4.0 és a digitalizáció ráirányította a figyelmet egy új építőipari képzés megalkotására. Ennek keretében megújult a szakképzés és a felnőttképzés rendszere, mondta, Tóth Istvánné, az ÉVOSZ alelnöke, aki a szakképzés területét is képviseli a szakszövetségben. Előadásában kitért arra, a szakképző iskolában nem a szakmára, hanem ágazatra képzik a diákokat, a technikumban két év az ágazati alapozás, a szakképzőben ez egy évet jelent. Az építőiparnak ez a szakképzési modell csak részben jó, mert olyan szakembereket kellene képezni, akik minőségi munkát tudnak végezni.

Az ÉVOSZ szerint a modellt a kormány 20 nagy cégre találta ki, ez pedig a 134 ezer kisebb építési vállalkozás számára jelentős hátrányt jelent.

Magyarországon 152 képző intézet van, ahol az építőipar valamelyik szakmáját oktatják, a szétaprózott iskolaszerkezet és a szétaprózott vállalkozások nem tudja megvalósítani a nagyvállalati modellre kialakított képzési formát, hangsúlyozta Tóth Istvánné.

Az ÉVOSZ szerint bázisiskolákat kellene kijelölni, ahol centralizálni tudják a jó oktatókat, a modern technológiát.

A duális képzés helyett triális képzésre lenne szükség Tóth Istvánné szerint, ez egy olyan oktatási modell, ahol az oktatás egyharmada elméleti, kétharmada pedig szakmai oktatás. És a szakmai oktatásnak egyharmada képzőközpontban történik, egyharmada pedig vállalati környezetben.

Az ÉVOSZ egy integrátori szerepet szeretne betölteni, hogy a kisebb vállalkozásokat is beintegrálják abba a képzési rendszerbe, amit 20 cégre talált ki a kormány.

Továbbra is a szobafestő a legkeresettebb szakma, majd a burkolónak és a kőművesnek mennek a legtöbben.

A hátrányos helyzetű fiatalokkal kapcsolatban Tóth Istvánné elmondta, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből jelentkeznek legtöbben építőipari képzésekre. A felnőttképzésben és a tanulói jogviszonyban Szabolcs-Szatmár-Bereg vámegye vezet, de Budapest is kezd felzárkózni.

Népszerű a technikusi képzés, a jó tanulók számára ez egyenes utat jelenthet a felsőoktatásba, de ez veszéllyel is járhat, mert ha mindenki egyetemre megy, akkor az építőiparban a középvezető réteg hiányozni fog, vagyis nem lesz elég művezető.

Ugyan még nincs elfogadva, de az ÉVOSZ megkapta az 2023-2027 között megvalósuló építésgazdasági stratégiai célkitűzéseket.

Itt többek között külön fejezetet kapott az oktatás fejlesztése, hogy hogyan tudják a gazdasághoz közelebb vinni az építőipart. Valamint a kiemelt cél a marketing munka fejlesztése is, utalt például arra, hogy be kell mutatni a fiataloknak az építőipari szakmák szépségét. Valamint fontos a munkaerőpiaci kereslet-kínálat összehangolása is.

A célok eléréséhez források is kellenek, az új képzési modell egy komoly finanszírozási hátteret jelent a cégek számára - tette hozzá az ÉVOSZ alelnöke.

De most rossz idők járnak az építőiparra

A KSH legfrissebb adatai szerint az építőipar teljesítménye augusztusban 0,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 7,6 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 13,6 százalékkal nőtt. A szezonálisan és munkanap hatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 5 százalékkal alacsonyabb volt a júliusinál.

A KSH adatai szerint az első nyolc hónapban összességében 4,7 százalékkal esett vissza a tavalyi azonos időszaki bázishoz képest az ágazat teljesítménye. A megkötött új szerződések volumene 31,9 százalékkal bővült, de a teljes szerződésállomány mínuszban van, volumene 23,9 százalékkal kevesebb mint tavaly augusztusban.

Leonardo és az Erasmus

Az elmúlt 25 évben összesen 65 mobilitási pályázatot valósított meg az ÉVOSZ, 822 szakmai gyakorlat, 163 tanulmányúton vettek részt az oktatók, a fiatalok közül 135-en Franciaországban 37-en pedig Németországban tanulhattak, mondta Pete Zoltán, az ÉVOSZ ügyvezető igazgató helyettese. A szakszövetség 1998 óta vesz részt az EU szakképzés fejlesztését támogató Leondardo da Vinci és Erasmus+ programokban.
A szakképzés minőségének javítása az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) egyik alapszabályában is megfogalmazott célkitűzések egyike. Kiemelte: főleg ács és kőműves, szárazépítő, útépítő asztalos és energiahatékony építési megoldások és betonszerkezet építő témájú képzéseken vettek részt a legnagyobb létszámban oktatók és tanulók egyaránt.