Az ezredforduló óta nem látott gyorsaságú, 35 százalékos áremelkedést mutatott fel tavaly a tojás, amely ezzel a legtempósabban dráguló termékkörré vált a KSH adatai szerint. Ez az év sem kezdődött gyengén, a januári év/év áremelkedés 17 százalék volt.

A második helyre 25,2 százalékos éves áremelkedéssel az ékszerek kerültek 2012-ben a nemesfémek drágulásával összefüggésben - ez egyébként szintén rekord 2000 óta -, de a sertészsír 25 százalékos drágulása is dobogós helyet ért, amivel messze felülmúlták a 2011-es 3,9 százalékról 5,7 százalékra gyorsult inflációt.

Az élelmiszerek a nagy átlagnak megfelelő tempóban drágultak, ám ezen belül jelentős a szórás. A sertés- és marhahús, illetve a húskészítmények 10 százalék körüli áremelkedésével szemben a liszt 3,5 százalékkal olcsóbb lett, a burgonya ára pedig közel 19 százalékkal esett, a megelőző években felmutatott 20-30 százalék körüli drágulást követően. A krumpli ára hagyományosan hektikusan változik: egy-két évig több tíz százalékkal emelkedik, majd ezt többé-kevésbé kompenzálva nagyot esik, ahogyan tavaly is. A látványos kilengésre a legújabb példa, hogy a januári árszínvonal bő 75 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, miközben tavaly a termelői árakat az első félévi jelentős készletértékesítés húzta le.

Olcsóbb tévék, használt autók

A ruházkodási cikkek infláció alatt, a szeszes italok valamivel infláció felett drágultak, miközben a dohányáruk közel 22 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban, a jövedékiadó-emelésnek betudhatóan. (Ezzel itt is megszületett a kétezres évek rekordja.) A tartós fogyasztási cikkek esetében 2003 óta csak két év, 2009 és 2010 hozott némi drágulást, a többi az árak lemorzsolódásával telt. Tavaly e körben a használt autók 11 és a televíziók közel 10 százalékos áresése vitte a prímet, de a hűtők, fagyasztók, mosó- és mosogatógépek is valamivel olcsóbbak lettek. A használt autók esetében alapvetően a látványosan felfutó import magyarázza a kétezres években eleddig példátlan mértékű árcsökkenést.

A háztartási energia infláció felett, bő 6 százalékkal drágult, de aki palackos gázt, brikettet, kokszot használ, illetve autóját tankolja, kétszámjegyű áremelkedést volt kénytelen elviselni 2012-ben. Az üzemanyagárak emelkedését alig lemaradva követte a teherszállítás 10,1 százalékos drágulása, miközben az egyéb közlekedési szolgáltatások ára bőven infláció alatt emelkedett.

Átsúlyozták az inflációs kosarat

Az idén az élelmiszerek, dohányáruk, ruházkodási cikkek és szolgáltatások árváltozása nagyobb súllyal esik latba az infláció kiszámításához használatos fogyasztói kosárban a tavalyihoz képest, miközben a tartós fogyasztási cikkek jelentősége valamelyest csökken. Amint arról korábban beszámoltunk, ez a súlyváltozás jelentősebb mértékben érinti a kosarat, mint az új termékek és szolgáltatások érkezése, a régiek kiejtése. (Az újoncokról és a távozókról részletesen itt olvashat.)

 

Forrás: KSH, Napi Gazdaság Online


Valóban megtört a ruházkodás súlyának évek óta tartó csökkenő trendje, de itt lényegében arról van szó, hogy e termékkör részaránya olyan alacsony - mindössze 3,5 százalék - a kosárban, hogy nem tudott már tovább apadni - kommentálta a változásokat Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője. A dohányáruk súlyának növekedését a jövedékiadó-emelések okozta drágulással és a kereslet árrugalmatlanságával magyarázta a szakértő, aki nem számít arra, hogy a dohánykereskedelemben bevezetendő trafikrendszer jelentős hatással lenne a fogyasztásra, vagyis emiatt számottevően a kosárban elfoglalt súlyon sem kell majd módosítani.

A háztartási energia esetében az elmúlt két évben nem volt megfigyelhető a korábbi esztendőkhöz hasonló drágulás, az idei rezsicsökkenés viszont érdekes kihatással lehet majd a súlyarányra, ám ez a fogyasztói szokások kétéves követése miatt csak 2015-ben jelenik meg a kosárban. Az egészségügyi szolgáltatások súlyarányának emelkedését az osztályvezető szerint alapvetően az magyarázhatja, hogy mind nagyobb teret kapnak a piaci áron igénybe vett magánellátások.

Hozzátette: a súlyarányok nagyobb mértékben változtak 2011 és 2012 között, a közlekedési szolgáltatásoké például mintegy fél százalékponttal 3,9 százalék alá csökkent. A jelentős átrendeződést az magyarázta, hogy a KSH addig a nemzeti számlák lakossági fogyasztási adatait és a háztartástatisztikai adatokat is felhasználta a számításokhoz, majd áttért az előbbi kimutatások kizárólagos használatára. Ez azt is jelenti, hogy a 2012-es és 2013-as adatok között már nincs módszertani torzítás. A KSH szerint a váltást az indokolta, hogy több termékkör esetében a háztartások nem feltétlen becslik meg jól kiadásaikat. Tipikusan ilyennek számít a szeszesital és a dohányáru, ahol hajlamosabbak a valós költésnél kevesebbről beszámolni, míg a ritkábban vásárolt cikkek - műszaki termékek, személyautók - esetében az emlékezetük csalhatja meg az adatközlőket.