A jövőre ígért 2-2,5 százalékpontos munkaadói tehermérséklésnél nagyobb mértékben, akár 4 százalékponttal is csökkenhet a járulék, de az sem kizárt, hogy a munkavállalók által fizetett elvonások mérséklése is napirendre kerül - írta a napilap.
Ráadásul a minimálbér 8, valamint a garantált bérminimum 12 százalékos tervezett emelése is magasabb lehet jövőre.
A kormánylap információi szerint a munkavállalással kapcsolatos járulékterhekről október elején tárgyalhat a versenyképességi tanács, valamint akkor kerülhet a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának napirendjére a minimálbérek újratárgyalása.
A tervezettnél nagyobb mértékű járulékcsökkentést szorgalmazzák a munkaadók is. Korábban Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a lapnak arról beszélt, ősszel kezdeményezik a magasabb tehermérséklést, vagy az ütemezett járulékcsökkentés előrébb hozatalát.
Amennyiben a nagyobb keresetemelés miatt nő a bértömeg, az növeli a költségvetés mozgásterét is. Egyrészt a magasabb fizetések miatt tovább bővül a fogyasztás és az áfabevétel, másrészt több munkavállalói járulék és szja folyna be az államkasszába a bérek után is - fogalmazott Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője.
A szakszervezetek szintén a munkavállalói terhek csökkentését szorgalmazzák. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a legalább 10 százalékos emelést javasolna a minimálbérre, a bérminimumra pedig legalább 15 százalékot. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője is támogatja a bérmegállapodás felülvizsgálatát, a magasabb béremelést és nagyobb köztehercsökkentést, ugyanakkor a bérek összecsúszásának kiküszöbölését, valamint a közfoglalkoztatottak bérének emelését is fontosnak tartja.