A kormány csak május másodikán hozza nyilvánosságra a 2017-es költségvetés módosítását és a 2018-as büdzsé tervezetét - ám a Költségvetési Tanács (KT) már publikálta a véleményét a javaslatokkal kapcsolatban. A 2017-es költségvetés összefoglalójából kiderül, hogy a kormány 175,8 milliárd forinttal emeli a költségvetési kiadásokat:

  • ebből 50 milliárd megy a közúthálózat fejlesztésre,
  • 25 milliárd forintot javasol a kormány az állami beruházásokra a tervezett szerint,
  • 10 milliárdot kap a honvédelmi tárca "eszközfelújításra",
  • 5 milliárd forint jut a Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs kiadásaira,
  • 55,9 milliárd forinttal emelik a Országvédelmi Alapot (erre most semmi szükség, hisz makrogazdasági oldalról semmi nem fenyegeti az idei költségvetést, az alap megemelésével a kormány az év végi költekezéseinek kíván megágyazni - a szerk.),
  • 10 milliárdot kap a kormány "rendkívüli kormányzati intézkedésekre" - ez költségvetés általános tartaléka, a felhasználásról a kormány szabadon dönt.

Az idei bevételek is gyorsan nőnek

Kapcsolódó

A költségvetés bevételei nettó 175,8 milliárd forinttal lesznek magasabbak a tervezettnél: a tavalyi földárverésekből 162,4 milliárd forint az idén folyt be az első hónapokban a költségvetésben, ezért is állt az első negyedév végén rekordalacsonyan a hiány. A személyi jövedelemadó (szja) bevételek 111 milliárddal lesznek magasabbak - köszönhetően a tavaly megkötött bérmegállapodásnak. A csökkenő kamatkiadásokon a kormány 55,9 milliárdot akar spórolni, de magasabbak lesznek az uniós bevételek ( 55,9 milliárd) és az e-útbevételek (45 milliárd) - a nagyobb forgalomnak köszönhetően. A kormány szerint 34 milliárddal magasabban teljesülnek a jövedéki adóbevételek és 23 milliárd forinttal a költségvetés illetékbevételei - a felpörgő ingatlan- és gépjármű-értékesítéseik miatt.

A 2017-es költségvetés - tavaly júniusi - elfogadása óta komoly egyenlegrontó intézkedéseket is jóváhagyott a kormány, ehhez kér most utólag felhatalmazást a parlamenttől: a bérmegállapodások következtében 192 milliárd forintos tb-járulék és szociális hozzájárulási adó (szochó) esik ki a büdzsé idei bevételeiből. A társasági adó mértékét a költségvetés elfogadása után a parlament egységesen 9 százalékra mérséklete, emiatt 139 milliárd forint adó esik ki csak idén - az NGM számításai szerint. A nyugdíjakra 50 milliárddal többet költenek a tervezettnél a jogosultak számának növekedése miatt.

KT: hozzák előre a választási költekezést!

A Költségvetési Tanácsnak - amelynek tagja Kovács Árpád, Matolcsy György MNB-elnök és Domokos László ÁSZ-elnök - nem talál kivetnivalót 2017-es büdzsé átírásában, főleg mert az az egyenleget nem érinti, hisz mind a kiadások, mind a bevételek éppen 175,8 milliárd forinttal emelkednek. Így KT szerint nincs veszélyben a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél és az államadósság is csökkenő pályán marad.

A testület tesz viszont egy figyelemre méltó megjegyzést: az javasolják a kormánynak, hogy a 2018-as - választási - év miatt egyes jövő évi kiadások teljesítést hozzák előre 2017-re, így "megkönnyítik" a 2018-as hiánycél elérését. Ráadásul a testület szerint az idei első negyedéves adatok alapján nem kizárt, hogy hely is lesz idén a költekezésekre, a bevételek felül- és a kiadások alulteljesítése miatt.

Jövőre már negatív kockázatokat látnak

A tanács véleményezte a 2018-as költségvetés tervezetét is: eszerint a kormány az idei 4,1 százalék után 2018-ra 4,3 GDP-növekedéssel tervez - ez minden piaci alapeseti előrejelzést meghaladó mérték. A KT-nak fenntartásai vannak az optimista prognózissal kapcsolatban, a testület szerint a világgazdasági kockázatok élesedése esetén az export lassulhat, ami lassabb gazdasági növekedéssel járhat a kormány által feltételezettnél. A 2018-as költségvetési kiadási és bevételi tervek összhangban vannak kormány makropályájával, ám a tervezett adóbevétel eléréséhez szükség lesz a gazdaság fehérítésére és a adóbeszedés hatékonyságának javítására.

A 4,3 százalékos gazdasági növekedést a kormány szerint a brutális beruházási ugrás húzza - amely alapvetően a végre felpörgő uniós beruházásoknak köszönhető: a kormány 2018-ra 12,9 százalékos beruházásnövekedéssel számol, így a beruházási ráta elérheti a GDP 20 százalékát. A növekedés másik forrása a fogyasztás bővülése, ami 4,6 százalékkal emelkedik, köszönhetően a bruttó bérek 8,8 százalékos növekedésének - mindezt 3 százalékos infláció mellett valósulhat meg. A nyugdíjak az infláció mértékével 3 százalékkal emelkednek, ám a kormány már eleve számol a nyugdíjprémium kifizetésével 2018-ben is (ez ugyanis 3,5 százalékos GDP-ütem felett, a hiány tartása mellett adható). A tervezett szerint a foglalkoztatás tovább bővül, mind a közszférában (+1,6 százalék), mind a versenyszférában (+2,6 százalék).

Így trükközik a kormány a hiánnyal

A kabinet tervei szerint 2018-ban az államháztartás pénzforgalmi hiánya a GDP 3,4 százaléka, az uniós elszámolású hiánya pedig 3,2 százalék lesz - ami meghaladja a maastrichti 3 százalékos kritériumot. Vagyis - nem meglepő módon - a kormány 2018-ra mégis választási költségvetéssel készül, ám azzal számolnak, hogy az önkormányzatoknál a GDP 0,5, a kormányzati szektorba sorolt cégeknél pedig a GDP 0,2 százalékára rúgó többlet keletkezik, így a kerekítési nyereséggel együtt az unió felé 2,4 százalékos hiányt jelenthetnek. A KT szerint ez a számítás megállja a helyét. A 2,4 százalékos GDP arányos hiány viszont 2,5 százalékos strukturális deficitnek fele meg, miközben ez nem haladhatná meg a GDP 1,5 százalékát.

Az államadósság csökkenését a KT 2018-ban biztosítottnak látja, még abban az estben is, ha nem teljesül a kormány által prognosztizált 4,3 százalékos gazdasági növekedés. A kabinet azzal számol, hogy az államadósság mértéke az idei 71,4 százalékról 2018 végére a bruttó hazai termék 69,5 százalékára csökkenthet.

Esnek a tb-járulékok, ugrik az áfabevétel

A nemzetgazdaság bruttó keresettömege 2018-ban 10-11 százalékkal emelkedik, így az szja-bevételek 9,3 százalékkal nőnek. A tb-járulékbevételek viszont 0,8 százalékkal csökkennek a 2 százalékpontos szocihó-mérséklés miatt - amelyről még tavaly döntött a parlament. Így a tb-alapok bevételeiből 220 milliárd forint esik ki.

Az áfa-bevételek viszont 289 milliárd forinttal magasabbak lesznek, köszönhetően a fogyasztásbővülésnek. A KT becslése szerint az internet áfakulcsának csökkentése 25 milliárdos, a hal áfájának 5 százalékra való mérséklése további 4 milliárd forintos kieséssel jár - mindez költségvetési szempontból minimális probléma.

Számolnak az extra nyugdíjemeléssel

A kiadási kockázatok között a családi otthonteremtési támogatást (csok) emelte ki a Költségvetési Tanács, mondván a program nagyfokú kihasználása esetén az igények jelentősen meghaladhatják a forrásokat.

A kormány pedig már eleve azzal számol, hogy 2018-ben is fizetnek nyugdíjprémiumot - köszönhetően a magas gazdasági növekedésnek. Az elképzelések szerint folytatódnak az életpályaprogramok, további béremelés jöhet az egészségügyben, de 2018-ban nőnek a honvédelmi és az egészségügyi kiadások is.

A 2018-as büdzsé már komolyabban számol Paks 2 építésével, nőnek az új erőmű építésének kiadásai, de jut pénz a Modern városok programra és számos felsőoktatási beruházás valósulhat meg közpénzből. A kormány 2018-ban csúcsra járatná az uniós támogatások lehívását is - amivel kapcsolatban fenntartásait hangoztatja a tanács. A kockázatok ellensúlyozásra az Országvédelmi Alapba 60 milliárd forintot, a kormányzati tartalékba további 110 milliárdot tesz a kabinet.