A kormány 250 milliárd forintnyi extraprofit-adóval sújtja a bankszektort idén és jövőre. Az indoklás szerint ennek alapja az, hogy a betétekre fizetett és a hitelkamatok közötti különbség, a banki marzs egyre nőtt az elmúlt hónapokban, s ma magasabb, mint a korábbi – hasonló inflációs szintek melletti - években kimutatott marzs. Ráadásul a pénzintézetek a szabad forrásaikat ma magas kamatozás mellett tudják elhelyezni a Magyar Nemzeti Bankban (MNB).

Adódik a kérdés: ha a betét és a hitelkamatok közötti különbség növekedése a különadó alapja, akkor a következő hónapokban visszafoghatja-e ez a pénzintézeteket a hitelkamatok emelésében?

A money.hu szakértői szerint a válasz egyértelműen nem. A hitelkamatok minden esetben a pénzpiaci kamatszintekhez idomulnak, ezek pedig a jegybanki kamatlépéseket követik. Már csak azért sem érdemes azzal számolni, hogy az extra adó visszafogja az árazást, mivel az adó mértékének az alapját nem az aktuális piaci marzs, hanem egy korábbi - ma pontosan még nem ismert – időszak adatai alapján számolja ki majd a kormány. Emiatt az aktuális kamatszintek maximum a jövő évi adómértéket befolyásolhatják. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy az év során a marzsot nagy mértékben alakítja majd az, hogy miként alakulnak a betéti kamatok, ahol már egyértelműen elindult az emelkedés.

Nem az adó, az infláció mérsékelheti az emelkedést

Emellett természetesen a legnagyobb kamatalakító kérdés, hogy valóban csillapodik-e a következő hónapokban az inflációs mérték. A money.hu szakértői szerint egyértelműen az infláció és ezzel kapcsolatban a jegybank a korábbiaknál mérsékeltebb kamatemelési tervei határozhatják meg azt, hogy a lakosságnak milyen további hitelkamat emelkedéssel kell szembesülnie a következő hónapokban. Ebből a szempontból fontos lesz a jövő keddi kamatdöntő ülés, ahol az MNB először adhat számot arról, hogy mit jelent az ő olvasatában az, hogy mérsékeltebb kamatemelési ciklusba kezd.

A bankok - emlékeztetnek a money.hu szakértői – az elmúlt hónapokban nem teljesen jelenítették meg a piaci kamatszintek növekedését a hitelkamataikban, hanem saját kamatfelárukat csökkentették. A verseny miatt a remélhetőleg csökkenő jegybanki kamatemelési ütem jó eséllyel továbbra sem egy az egyben kerül majd át a hitelkamatokba. Ha pedig a betéti kamatok is emelkedni kezdenek, akkor a két hatás eredőjeként az extra adó alapját képező marzs is szűkülni fog.

Eltérő ütemű drágítások

A bankoknál ráadásul eltérő időben nyúlnak hozzá a kamatokhoz, épp ezért továbbra is érdemes a hitelfelvétel előtt körülnézni. A MagNet Bank március után 2 hónapot várt a újabb kamatemeléssel, a május 23-tól befogadott Stabil Ötös hitelek kamata 1,73 százalékponttal a Stabil Tízes hiteleké 0,87 százalékponttal emelkedett, s módosított az igénylési összeghatárokon is. A legalább 20 millió forintos kölcsönt igénylő ügyfelek 8,17 százalékos kamaton kaphatnak most 10 évre fixált törlesztőrészlet mellett kölcsönt a banknál.

A K&H Banknál ugyanakkor idén már harmadszor nyúlt a lakáshitel kamatokhoz, az áprilisi 30-90 bázispontos emelést követően most egységesen 0,75 százalékos kamatemelést hajtott végre a bank. Minősített fogyasztóbarát lakáshitelnél a legkedvezőbb, K1 kategóriában 5 éves fixálás mellett 7,54 százalék a legjobb ajánlat, a legtöbbet, 9,9 százalékot a leggyengébb minősítést kapó (K6) ügyfelek fizethetik, ha 15 évre fixált kölcsönt vesznek fel – itt a hitelkamat 9,95 százalék.

Az Ersténél megtörtént a korában már bejelentett kamatemelés. Az 5 és 10 éves kamatperiódusú ügyletek 60, a 15 évre fixált kölcsönök kamata 50 bázisponttal emelkedett.