A BKIK részletes tanulmányt készített az extraprofit adókról (EPA), és bár elismerik azok szükségességét, komoly változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy a tervezet tartható legyen. A rendelet által érintett üzletágak adóterhelése az adózott eredményhez viszonyítva 5 és 35 százalék között mozog, ezen belül is a legnagyobb eltérés a legkomplexebb szektorokban, vagyis a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében jelentkezhetnek.

Az elemzéshez az érintett cégeket három különböző kategóriára osztotta a BKIK:

  1. azok a cégek, ahol változó gazdasági helyzet miatt tényleges extraprofitot élveznek(pl.: bankok, olajtársaságok)
  2. ahol nem keletkezik extraprofit, de a teherviselés jegyében egy bizonyos szintű adót elbíró vállalkozások
  3. illetve külön kategóriát kaptak a luxusszektornak minősített légitársaságok

A BKIK elemzése szerint a légitársaságok estében kifejezetten nehéz megakadályozni az adó utasokra való átháritását, de ha a kormány nem utasonként, hanem járat átalányként vetné ki azokat, azzal jelentősen csökkenhetnék az adminisztrációs költségeket, és így az utasokra áthárított összeg mértékét is.

Ugyan a légitársaságok esetében nem írnak konkrét számokat, a tanulmányból kiderül, hogy ha a teljes bankszektort nézzük, jelzálogbankokkal és magyarországi telephelyű külföldi bankokkal, akkor a 763,7 milliárd forintos adózott eredményükre, 203 milliárd forint extraprofit adó jut, ami átlagosan 26,5 százalékos elvonást jelent.

Aránytalan terhelés

A legbonyolultabb azoknak a pénzügyi vállalkozásoknak a helyzete, ahol a betétgyűjtésből fakadó extraprofitról nem lehet beszélni. Bár a tavalyi mérlegadatok alapján az ilyen cégek által termelt 122,6 milliárd forintos eredményre, csak 20,2 milliárdot, tehát 16,5 százalékos pluszteher szakadna, ha tovább bontjuk az adatokat, egyes szereplőket egészen szélsőségesen ellehetetlenítene a jelenlegi EPA.

A BKIK őket 4 nagyobb csoportja bontja, a javasolt változtatások fontossága szerint:

  1. A zálogházak esetében elengedhetetlen lenne a módosítás, mivel esetükben az ügynökökön keresztül történő értékesítések miatt az EPA extrém módon torzít, 999 milliós adójukra további 90,9% százalékot kiszabva. A kormányzat mindig is kiemelten kezelte a zálogházakat, nem csak az uzsorás tevékenység visszaszorítása, hanem a rendkívüli működési miatti magasabb THM plafon miatt is, ami a pandémia alatt korlátlanná vált. A BKIK ez esetben a szakma javaslatát támogatja, miszerint a szektorra specifikus 50-60 ezer forint körüli kisebb kölcsöntranzakciók után, darabonkénti 170-200 forintos adót vessen ki, ami a kamara szerint 15 százalékos átlag pluszterhet eredményezne.
  2. A BKIK ezentúl komoly megfontolásra javasolja a hitelezést folytató társaságok és a lízing társaságok extra adóját. Míg utóbbiban 9,56 milliárd általános adón felül 30,07 százalékos az elvonási arány, addig előbbinél 6,65 milliárd után 66,5 százalék extra terhet szabnak ki. Ebben az esetben árnyalja a helyzetet, hogyha a piacvezető hitelezési társaságot kiveszik a képből, akkor az ez a szám 40,8 százalékra csökken, de mivel még így is magasabb a banki elvonás átlagánál, ezért a BKIK fontosnak tartja az EPA újragondolását, ezeknél a szektoroknál.
  3. Velük szemben a BKIK nem javasolja a work-out követelékezeléssel/faktoringgal foglalkozó cégek 10,7 százalékos, az üzleti faktoringot végző vállalkozások 17,4 százalékos, és az egyéb tavaly nem telejs évet zárt társaságok adóterhének módosítását, mivel az ő értékelésük szerint ezek igazodnak az üzletágak átlagaihoz.
  4. Végezetül külön kategóriába kerültek a speciális feladatokat ellátó pénzügyi vállalkozások, úgy mint a digitális pénzforgalmat kezelő GIRO Zrt. Esetükben a BKIK 880 millió forintos általános adót említ, amelyre 701 milliós, tehát közel 80 százalékos terhet jelent az EPA, esetükben azonban nem tett javaslatot a BKIK.