Ez a jó befektetés - adóval tántorítaná el a spekulánsokat a kormány

A kormány nemcsak a földtulajdon és a földhasználati jog megszerzését tartaná fenn a kissé homályosan definiált földművelőnek − illetve az egyáltalán nem definiált családi gazdálkodónak −, de más eszközökkel is támogatná a teljes magyar agrárium átalakítását a preferált csoportok támogatása érdekében. Stabil az árnövekedés a termőföldpiacon.

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Mivel a földtörvény csak 2014-ben lépne életbe, rendelkezései pedig a hatálybalépését követően nyélbe ütött ügyletekre vonatkoznának, valószínűleg a földtulajdonnal, -használattal összefüggő jogosultságok, jövedelmek megadóztatásától reméli a kormány, hogy a pénzügyi befektetők kedve elmegy a földpiactól.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Vége az ingyenességnek, megmozdult 350 ezer hazai földtulajdonos

Vannak már adóötletek

A törvény koncepciója szerint megújítanák a vagyonszerzési illetékek rendszerét − erőteljes különbséget téve a földművelők és mindenki más között −, progresszív vagyonadó szolgálhatná a földszerzések korlátozását, a nem kívánt mértékű birtokok fennmaradását akár külön vagyonadóval is akadályoznák. A koncepció megfontolandónak tartja a földdel kapcsolatos tőkejövedelmek személyi jövedelem- vagy társasági adóztatását: a földhasználati jog átruházásánál a tőkejövedelemre vagy bizonyos értékhatár, illetve időtartam esetére tudnak elképzelni új adókat. A koncepció utóbbi esetben 600 aranykoronát hoz példaként, ami elég alacsonyan húzná meg az adóköteles határt: épp beleesnének a kormány által támogatni kívánt őstermelők és a fejlesztésre váró középbirtokok kisebb bővítései is.

Mivel egyelőre nem ismert, hogy mi lenne az említett adók alapja − ez különösen a vagyonadó esetében érdekes −, érdemes visszaemlékezni arra, milyen gyorsan sikerült megfúrnia a vidékfejlesztési tárcának tavaly ősszel az NGM ötletét, hogy terjesszék ki a telekadót a termőföldre. A koncepció nem zárná ki a földforgalom forgalmi típusú adóztatását sem − kérdés, hogy az EU ezt hogyan fogadná.

Stabil az árnövekedés a termőföldpiacon

A tavalyihoz hasonlóan 2012-ben is legalább 4-5 százalékkal nőhetnek átlagosan a földárak, ami az átlagban legnagyobb súllyal szereplő szántók értékének átlagos növekedését jelenti − mondta a Napi Gazdaságnak Molnár Zsolt, az FHB Jelzálogbank vezérigazgató-helyettese. Nemcsak művelési áganként, hanem régiónként is hatalmasak az eltérések − emelte ki −, a trendből már kirajzolódik például az észak-magyarországi régió, Borsod-Abaúj-Zemplén megye leszakadása, ahol már az induló árszint is alacsonyabb volt, mint máshol, lévén sok az állami tulajdonú erdő és a legelő. Tavaly egyébként valamivel több mint 80 ezer termőföld-tranzakció született, 2010-ben 87,5 ezer szerződést írtak alá.

Az FHB termőföldárindexe szerint a szántóföldek országos átlagára 2010-ben már meghaladta a 600 ezer forintot hektáronként. A közép-magyarországi régióban a legjellemzőbb a belterületesítésre vagy egyéb tényezőkre spekuláló adásvétel, de ettől függetlenül is változatlanul ebben a régióban a legdrágább a termőföld. Az index további megállapítása szerint a legnagyobb területek az erdők között forognak (átlag 26,1 hektár), a szántóknál 12,7 hektár körüli az átlagos bejegyzett tranzakcióméret. Egyre nagyobb termőföldterületek is elkelnek, azaz folytatódik a birtokviszonyok koncentrálódása.

Értéknövekedéssel együtt 10 százalék fölé nőhet a hozam

A földpiaci befektetésekről szólva Novák Zalán, az Euro-Immo Expert Kft. vezetője is megerősítette: reális az átlag 4-5 százalékos értéknövekedési várakozás. Mint kiemelte, ugyan a bérleti díjakból állampapír alatti, 5-6 százalékos hozamra számíthatunk, ám az értéknövekedéssel együtt 10 százalék fölé nőhet a hozam, a drágulás egyes esetekben elérheti a 6-8 százalékot is. Debrecen, Békés, Szolnok és Baranya egyes részein a 35-40 aranykorona értékű szántók hektárja 1,5−2,5 millió forintot ér − és a vevők 3 milliót is adnának ezekért a piacról hiányzó területekért −, a Nyírség bizonyos részein, Nógrádban vagy néhány borsodi térségben viszont 500 ezer forint körüli a hektáronkénti ár.

Az OTP Értéktérkép szerint a termőföldpiac országos forgási sebessége 2011-ben 1,8 százalékos volt, azaz a közel 7,2 millió hektár művelt terület 1,8 százaléka, mintegy 130 ezer hektár cserélt gazdát tavaly. A szőlőterületek piaca a legélénkebb, míg a másik végletet jelentő erdőterületek állományuknál jóval kisebb arányban vesznek részt a forgalomban.

A termőföldpiac leginkább Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád, Nógrád és Zala megyékben "pezseg". A másik véglet Pest, Veszprém, Komárom-Esztergom és Tolna. A 3152 településből mindössze 115-ben nem volt egyáltalán termőföld-adásvétel 2011-ben. Ahol volt, ott viszont 778 esetben tíz alatti volt a forgalom.